Ugrás a fő tartalomra

Rakétavédelmi rendszer telepítését kéri Ukrajna az Egyesült Államoktól

Patriot középhatótávolságú rakétavédelmi rendszer Ukrajna területére történő telepítését kérte az Egyesült Államoktól Adrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője – adta hírül az UNN hírportál a Time című magazinra hivatkozva.

Az interjúban Jermak elmondta, hogy a Patriot-rendszer telepítését ő kérte az USA vezetésétől - írja a Kárpát.in.ua. Mint kifejtette: „Ukrajna nem csak saját érdekében tartja a frontot Oroszországgal szemben, hanem a Nyugat érdekében is. És hol telepíti az USA a Patriot-rakétáit? Legközelebb Lengyelországban.” Hangsúlyozta, „ezeknek a rakétáknak itt (Ukrajnában) kell lenniük!”

Mint ismeretes, hivatalba lépését követően Joe Biden „megingathatatlan” támogatásáról biztosította Ukrajnát, beleértve a katonai jellegű támogatást.

A Time magazinnak Volodimir Zelenszkij is interjút adott. Szerinte azzal, hogy összevonja csapatait az ukrán határnál, Oroszország a Nyugatra akar ráijeszteni, de nem tervez kiterjedt inváziót.

Zelenszkij az amerikai kiadványnak kifejtette: ha Oroszország valóban inváziót tervezne, akkor „a csapatai kicsit jobban is igyekezhetnének” (ahogy ez az Ukrajna elleni invázió idején történt 2014-ben), hogy legyen valami meglepetésszerű. „Ehelyett az oroszok az ellenkezőjét csinálták. Felvételeket terjesztettek a közösségi médiában csapataik koncentrációjáról. Hadihajók odaküldésével fenyegették meg Ukrajnát a tengerről és több tízezer katonát összpontosítottak az ukrán határnál, a legtöbbet Krím 2014-es annektálása óta” – mutatott rá.

Az elnök emlékeztetett arra, Oroszország figyelmeztette az USA-t, hogy Ukrajna támogatása nagyobb háborúvá fajulhat. „Mi nem állítjuk, hogy valóságos eszkaláció lesz. Lehet, hogy ez egyszerűen nem áll senkinek az érdekében” – fejtette ki Volodimir Zelenszkij.

Közben Dmitro Kuleba az EFE című spanyol kiadványnak adott interjújában arról beszélt, Ukrajna nemzetközi partnerei világosan látják az orosz agressziót, és arról biztosítják Kijevet, hogy számíthat a segítségükre.

Az ukrán külügyminiszter elmondta, hogy a nyugati partnerek mostani támogatása különbözik attól, amit 2014-ben nyújtottak. Akkor ugyanis időt kértek a „helyzet megértéséhez” – tette hozzá. Most azonban – folytatta – világosan látják az orosz agressziót. „Látom a különbséget 2014 és a mostani helyzet között, akkor a partnerek arra kértek minket, hogy várjunk, mert meg kell érteniük a helyzetet stb.” – emlékeztetett.

Kuleba kiemelte, hogy most a partnerek mindent világosan látnak, „azt mondják nekünk: látjuk, mi történik, látjuk, ahogy Oroszország emeli a tétet, önök számíthatnak a segítségünkre.” Mint rámutatott, a nemzetközi partnereknek fel kell mérniük, milyen segítségre lesz szüksége Ukrajnának, ha Oroszország elkezdi eszkalálni a konfliktust. Szerinte ebben a tekintetben többféle változat létezik: egyesek szankciókat vezethetnek be, mások katonai támogatást nyújthatnak, megint mások hírszerzési információkkal szolgálhatnak.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa