Ugrás a fő tartalomra

Senki nem fog háborúzni Oroszországgal Ukrajna miatt

Az orosz-ukrán összecsapás valóban háborús konfliktusnak minősül, de az biztos, hogy Kijevig nem fognak bevonulni az orosz tankok - mondta Nemes Gábor a Klubrádió külügyi tudósítója a 168 oldalán futó KeljfelJancsi című műsorban. 

A külügyi szakértő szerint Putyin most úgy érzi, érdemes letesztelni a nemrégiben beiktatott amerikai elnök, Joe Biden teherbírását, és azt, hogy mennyire kíván beleállni az ilyen konfliktusokba. Nemes emlékeztet: Biden alelnökként foglalkozott még az ukrán külügyekkel, amikor az oroszok bevonultak a Krím-félszigetre, és azt tette amit egy amerikai vezetőnek tennie kellett, vagyis semmit.

Senki nem fog háborúzni Oroszországgal Ukrajna miatt, ez nem ér meg egy atomháborút - mondta. A háború legfontosabb okai között Nemes szerint az is fontos szerepet játszik, hogy Putyinnak sok a belpolitikai problémája, az ukrán konfliktus felvállalásával pedig el tudja terelni a figyelmet erről. Németh Gábor szerint Ukrajna pedig abból a patthelyzetből kíván kimászni, hogy az országuk területének jelentős részét (Krím-félsziget, Kelet-Ukrajna) nem ellenőrizhetik. 

Bármennyire is fenyegető most Oroszország, már csak utóvédharcokat folytatnak, ugyanis a korábbi nagyhatalom sorra veszíti el a befolyását a poszt-szovjet országokban. Putyin tudja, hogy történelmi visszaszoruláson megy át az ország, emiatt kellett egy ellenségkép, és Ukrajnára esett a választás. Kiemelte: azért is volt ennek alapja, mert az orosz társadalom többsége, még az ellenzéki Navalnij is egyetértett a Krím-félsziget visszafoglalásával.

Az annektálást azonban nagyon költséges fenntartani, a Krímnek ugyanis Ukrajnától függ a vízellátása. Szevasztopol tengeri bázis megvédése azonban stratégiai fontosságú az országnak. A kelet-ukrajnai harcok már nem népszerűek az oroszok körében sem, ugyanis sok a halott. Ha Oroszország bevonulna, partizánháború lenne a megszállókkal szemben, ezért nem is lehet számítani valódi megszállással - mondta Nemes. 

Szó esett arról az úgynevezett "non-paper" dokumentumról is, amely szerint grandiózus határmódosítási tervvel álltak elő a volt Jugoszláv országok vezetői. Eszerint Koszovó északi, szerb többségű területei a német többségű, Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolhoz hasonló, rendkívül széles körű autonómiát kapnának, amiért cserébe Szerbia nem ellenezné az albán többségű Koszovó egyesülését Albániával. Észak-Macedónia és Montenegró albán többségű részei is az újonnan létrejövő Nagy-Albániához tartoznának.

Sajtóhírek szerint a szlovén miniszterelnök, Janez Janša irodájában készültek el az erről szóló tervek, amiket személyesen adták át az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek. A titkos térképszabászat hátterében horvát sajtóinformációk szerint Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll.

Nemes Gábor szerint a második világháború után az volt az alap meggyőződés Európában, hogy nem nyúlunk a határokhoz, és bár igaz, hogy van ilyen törekvése Szerbiának, de nincs mögötte erő. Az ország az összes eddigi háborút elvesztett, emiatt meg kell emésztenie politikailag Koszovó kiválását is. Nemes szerint ugyanis a Balkánon nem igazságos normák érvényesültek a délszláv háború lezárásakor, hanem nagypolitikai erőviszonyok. A nagyhatalmak felálltak Belgráddal szemben. 

A beszélgetés végén a külügyi tudósító kijelentette: a Balkánon dúló durva konfliktusokhoz képest Jugoszlávia egy optimális megoldás volt, ugyanis minden jobb egy háborúnál. Amikor az EU-ban virtuálissá válnak a határok, akkor fog ez a probléma megoldódni - mondta. 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)