Ugrás a fő tartalomra

Sojgu: a NATO a "négyszer 30-as" amerikai koncepciót alkalmazza

Az Egyesült Államokat és a NATO-t az európai térségben megnövekedett katonai fenyegetésért, az ukrán nacionalizmust pedig a Donyec-medencei fegyveres konfliktus kiéleződéséért tette felelőssé kedden Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) katonai tárcavezetőinek dusanbei tanácskozásán - írja az MTI.

"A katonai fenyegetés erősödéséhez az európai térségben hozzájárulnak az Egyesült Államoknak és a NATO-nak a csapatok harckészültségének növelésére és az előretolt jelenlét megerősítésére irányuló intézkedései. A katonai infrastruktúrát korszerűsítik, a hadműveleti és harci kiképzés intenzitása növekszik, és a "négyszer 30-as" amerikai koncepciót alkalmazzák. Ukrajnában felszítják a nacionalista érzelmeket, ami fegyveres konfliktust provokál a Donyec-medencében, beleértve az Oroszországgal határos területeket is" - mondta Sojgu.

A "négyszer 30-as" koncepció értelmében az orosz fenyegetésre válaszul a NATO-ban 30 repülőszázadnak, 30 hadihajónak, valamint 30 harci zászlóaljnak kell 30 napon belül harcra készen állnia.

Az orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy az Egyesült Államok és a NATO fenyegető tevékenységére válaszul rendelt el váratlan harckészültség-ellenőrzést a nyugati és a déli katonai körzetben, amelyhez két hadsereget és három légideszant hadosztályt is átdobtak a térségbe. Közölte, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a NATO-erőknek a Defender Europe hadgyakorlat keretében végrehajtott mozgását.

Sojgu ismételten leszögezte, hogy Oroszország a saját területén a saját tervei szerint mozgatja erőit, amire nincs és nem is lehet külső katonai befolyás. Kifogásolta, hogy a manőverekkel kapcsolatban figyelmeztetés is elhangzott.

"Hangsúlyozni szeretném: az efféle figyelmeztetések elfogadhatatlanok számunkra, továbbra is mindent meg kívánunk tenni határaink biztonsága érdekében" - mondta a miniszter.

Az orosz Fekete-tengeri Flotta közölte, hogy zászlóshajója, a Moszkva rakétahordozó cirkáló kifutott a tengerre, hogy oktató manővereken vegyen részt, és lövészet keretében légvédelmi és tüzérségi tűz alá vegyen egy ellenséges hajót szimuláló tengeri célpontot. Az amerikai hatodik flotta este bejelentette, hogy az amerikai parti őrség egyik járőrhajója, a Hamilton a Fekete-tengerre ért.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az orosz-ukrán csúcstalálkozóra tett javaslatára. Emlékeztetett, hogy Vlagyimir Putyin elnök korábban leszögezte, a párbeszéd témáját kizárólag a kétoldalú kapcsolatok képezhetik, a délnyugat-ukrajnai konfliktus rendezése nem. Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint Oroszország nem részese a konfliktusnak, amelyet kizárólag a minszki megállapodások végrehajtása, valamint a Kijev és a szakadár köztársaságok közötti közvetlen párbeszéd útján lehet rendezni.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa