Ugrás a fő tartalomra

Sorkatonai szolgálat Ukrajnában: modern hűbériség, törvényesített hajtóvadászat

A Legfelső Tanács rendkívüli ülésén a honatyák egyebek mellett módosították a katonai szolgálatot, a had- és sorkötelesek, valamint a tartalékos állomány nyilvántartását és behívását szabályozó törvényi rendelkezéseket, átalakították a hadkiegészítő parancsnokságok rendszerét, territoriális személyzeti és szociális támogatási központok létrehozását írva elő. A törvényjavaslatot Volodimir Zelenszkij küldte meg a parlamentnek, méghozzá sürgősséggel. Ez azonban nem akadályozta meg a honatyákat abban, hogy bár első olvasatban még tavaly szeptemberben elfogadták a dokumentumot, mostanáig piszmogjanak a jogszabályhoz benyújtott mintegy 400 módosító indítvánnyal - írja a Kárpátalja hetilap.

Modern hűbériség

Komoly átalakításon megy keresztül a hadköteles korúak nyilvántartásának egész rendszere. Így mostantól a munkába állás kötelező feltétele lesz a katonai nyilvántartási dokumentum (pl. katonakönyv vagy a katonai nyilvántartásba vételt igazoló bármilyen egyéb okmány) felmutatása. Ez a követelmény elsősorban azok számára okozhat komoly fejtörést a jövőben, akik az otthonuktól távol, főként a nagyobb városokban vállalnak munkát – mutat rá összeállításában a strana.ua. Ahhoz ugyanis, hogy ezek a férfiak nyilvántartásba vétessék magukat a tényleges, tehát a munkahelyükhöz közeli lakóhelyük szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságon, lakhelybejelentésre lenne szükségük. A lakástulajdonosok azonban nem szívesen kötnek szabályos bérleti szerződést a bérlőikkel, hiszen ebben az esetben adót kellene fizetniük a lakbér után. Az új rendszer, amely szigorítja a hadkötelesek nyilvántartását és egyben akadályozza a szabad mozgásukat az országon belül, a közösségi médiában véleményt nyilvánítók némelyikét a feudális függés egyik jól ismert formájára, a röghöz kötöttségre emlékeztette.

A parlament kiiktatva

A törvényalkotók egyben újraértelmezték a katonai tartalék fogalmát és módosították mozgósításának rendjét. Tartalékosokon – akik nem tévesztendők össze az egyszerű hadkötelesekkel – azokat a katonaköteles korú férfiakat értik, akik teljesítettek már katonai szolgálatot, lehetőség szerint harci tapasztalatuk is van, esetleg a hadsereg számára fontos katonai vagy civil szakképesítéssel rendelkeznek. Ők mostantól különleges időszakban – amely Ukrajnában immár évek óta tart megszakítás nélkül – az elnök rendelete alapján, vagyis mozgósítás meghirdetése, a parlament hozzájárulása nélkül 24 órán belül behívhatók.

Súlyosbodnak az egyszerű hadkötelesekre vonatkozó előírások is. A jogszabályok értelmében Ukrajnában minden 18 és 60 év közötti férfi hadkötelesnek számít, aki megkapta a katonakönyvét, függetlenül attól, hogy volt-e katona vagy sem. Ők mostantól – a sorkatonai szolgálaton túl – legfeljebb öt alkalommal, alkalmanként legfeljebb két hónapra behívhatók afféle összetartásra, katonai kiképzésre. Emellett a kiképzések között a hadkötelesek és tartalékosok – a vezérkar tervének megfelelően – legfeljebb ötnapos ellenőrző összetartásokra is behívhatók, akár munkavégzés mellett, akár eltávozással.

Szigorodtak a büntetések

Jelentősen nőttek a katonai nyilvántartás szabályainak megsértőire kiróható bírságok: 510–850 hrivnyát is fizethet a szabálysértő az eddigi 80–90 hrivnya helyett. Az első szabálysértéstől számított egy éven belül elkövetett ismételt kihágás esetén 850–1700 hrivnya bírság szabható ki.

A védelmi intézkedésekre és a mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértése 1700–3400 hrivnya bírságot von maga után, tisztviselők esetében a bírság összege 3400–5100 hrivnya. Különleges időszakban, egy éven belül elkövetett ismételt szabálysértés esetén 5100–8100 hrivnya bírság is kiróható.

A hadkiegészítő parancsnokságokon történő nyilvántartásba vételről kiadott igazolás, a katonakönyv elvesztéséhez vezető hanyag okmánykezelésért 510–850 hrivnya bírság róható ki. Különleges időszakban, ugyanezen szabálysértés egy éven belüli megismétlődése esetén a bírság 850–1700 hrivnyára nő.

A katonai szolgálatra való behívás alóli kibújásért is szigorúbb büntetés jár mostantól. Így például a különleges időszakban a tartalékos állományhoz tartozó hadköteles személy háromtól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha kerüli a szolgálatot.

Törvényesített hajtóvadászat

Pótlólagos jogosítványokkal ruházták fel a rendőrséget, például ami a behívásban való közreműködésüket illeti. Ugyan eddig is bevett szokás volt helyenként, hogy a rend­őrök segítettek „összefogdosni” a sorköteles fiatalokat, mostantól egyértelműen felhatalmazza őket a törvény, hogy azokat a személyeket, akiknek a névsorát megkapják a hadkiegészítő parancsnokságoktól, egyenesen a szolgálati helyeikre kísérjék, amennyiben sikerül előállítani őket.

Totális kontroll

A vesti.ua azt írja, a parlament szakértői főosztálya, amelynek feladata a törvényjavaslatok szövegének elemzése, túlzásnak ítélte az újabb jogosítványok némelyikét, amelyekkel a hatóságokat felruházták a jogalkotók. Például a polgárok személyes adatainak kezelésére vonatkozó rendelkezések megsértésének tartják, hogy a sor- és hadkötelesek, valamint a tartalékosok egységes nyilvántartása számára gyakorlatilag valamennyi állami adatbázis hozzáférhetővé válik függetlenül attól, hogy azokban szereplő adatokat eredetileg milyen célból gyűjtötték. Ráadásul a nyilvántartást a jövőben nemcsak a hadkiegészítő parancsnokság, hanem az SZBU és a Külső Hírszerző Szolgálat is kezeli, akik így ugyancsak hozzájuthatnak a hadkötelesek valamennyi adatához.

Mi végre az egész?

Aligha lehet kétséges, hogy mi a hatalom célja ezzel a drákói szigorral. A fő cél kétségtelenül az, hogy biztosítsák a hadsereg személyi állományának sikeres feltöltését és az operatív mozgósítást. Bár a „hazafias” ifjúságot egyedül a megnövelt bírságokkal és a rendvédelmi szervek túlhatalmával aligha lehet rávenni a lelkes katonai szolgálatra. Legfeljebb arra bírhatók rá ezen a módon, hogy eztán még nagyobb elszántsággal és még nagyobb számban induljanak külföldre munkát vállalni, amint betöltötték a 18-at.

A másik feltételezhető cél viszont komoly aggodalomra adhat okot. Az ukrán ellenzéki sajtó szerint az intézkedések egyebek mellett a nacionalista radikálisok ellen irányulnak, akik között sok a frontot megjárt önkéntes. Mostantól bármikor be lehet hívni őket, így ahelyett, hogy tüntetnének, az Elnöki Hivatal épületét rongálnák, sikálhatják a kaszárnyát. Csakhogy az ellenzék megregulázásának ez a módja nemcsak a radikálisokkal szemben alkalmazható, hanem a kényelmetlenné váló másként gondolkodók bármely szervezete, csoportja, közössége ellen.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)