Ugrás a fő tartalomra

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa. A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért.

A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is.

Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség megvalósulását, inkább azt, hogy az unió nem szívesen foglalkozik a nemzeti kisebbségekkel.)

A cikk szerzője, Kerényi György megjegyzi: a magyar kormány folyamatosan tiltakozott a kisebbségi jogok szűkítése ellen Ukrajnában. Az ukrán kormány az orosz fenyegetettség miatt szerinte ebben a vitában nyerésre áll, Magyarországnak még a lengyelek sem szövetségesei. Hozzáteszi: Ukrajnában az állam diszfunkcionális működése miatt Magyarország részben állami feladatokat is ellát.

„​Sértő, amikor Szijjártó hoz 50 lélegeztetőgépet, és azt mondja, hogy az ukránoknak ezt meg azt kell csinálni, a magyar állam ezt meg azt szeretné. De azt már nem szereti, ha a magyar állam ügyeibe beleszólnak” ‒ mondta el a lapnak az egyik helyi interjúalanyuk.

„​Nem racionális, ahogy a kijevi kormány viszonyul a kárpátaljai magyarokhoz. Csak úgy magyarázható, hogy egy fiatal állam, ami nacionalista lázban ég” ‒ mondta egy Fidesz-kormány alatti volt régiós külügyér.

Azt Szent-Iványi István is elismeri, hogy „​Ukrajna nem ellenőrzi teljes mértékben a folyamatokat, a titkosszolgálatot sem. De nekünk lehettek volna NATO, EU szövetségeseink. A lengyelek teljesen máshogy viszonyulnak az ukrán vezetéshez, pedig történelmileg több lezáratlan számlájuk van. Ez állatorvosi lóként mutatja ennek a hetvenkedő, át nem gondolt, voluntarista politikának a kudarcát.”

Lengyelországnak az az érdeke, hogy közte és Oroszország között legyen egy pufferzóna: Ukrajna. Ezért ‒ és nem csak hagyományos oroszellenessége miatt, melyben kormánypárt és ellenzéke is osztozik ‒ támogatja Ukrajnát.

A szerző kitér arra is, hogy az Ukrajnába érkező magyarországi támogatások egyharmadát teszik ki az ukrán költségvetés Kárpátaljára eső részének.

„E tőkebefektetéseken keresztül a magyar állam sikeresen hatolt be az ukrán nemzetállam területére, ahol egy olyan alternatív, vagyis a magyar támogatáspolitikának alárendelt párhuzamos intézményrendszer kiépítését valósította meg, amely – a kettős állampolgárságon, az etnocentrikus alapon létrehozott civil és érdekvédelmi szervezeteken, az egészségügyi, oktatási, közművelődési intézményhálózaton, valamint a lokális munkaerőpiacokon keresztül – a régió lakosságának mindennapi életére számos vonatkozásban nagyobb politikai, ideológiai és nem utolsósorban gazdasági befolyást gyakorol jelenleg is, mint maga az ukrán nemzetállam” ‒ fogalmazott a kutató.

A magyar diplomácia mintha nem vette volna tudomásul, hogy a háborúban álló Ukrajna nemzetépítése nem biztos, hogy elnézi azt, amit a többi szomszéd országé igen. Ami máshol működött, itt nem, és ezt a magyar kormány sokáig keménykedéssel igyekezett áthidalni - olvasható a cikkben.

„​A magyar külügy nem vette figyelembe, hogy milyen helyzetben vette át Zelenszkij ezt a szétcsúszott országot, ahol licitálnak a nacionalista társadalom kegyeiért a politikusok. Az elnök nem tud gazdasági terveket kidolgozni, csak tüzet olt, és a népszerűség fenntartásáért azt kell csinálnia, ami hangzatos, és ez a nacionalizmus” ‒ mondta el a lapnak egy Kárpátalján élő magyar.

„​A magyarok végre megértették, hogy nem lehet tovább eszkalálni a helyzetet, mert az ukránok visszacsapnak. Nem nekik van vesztenivalójuk. Ebből mindenképpen a kárpátaljai magyarok jönnek majd ki rosszul” ‒ mondta egy, a helyi viszonyokat jól ismerő elemző.

Persze lehetséges, hogy a magyar állam számolt ezzel.

​„​Bekalkulálták, hogy az állampolgárság mindenképp feszültséget okoz. A kárpátaljai magyarságot pedig nem lehetett megmenteni. Akkora a különbség a két ország gazdasága között, hogy ők mindenképp eljöttek volna” ‒ mondta egy elemző.

Ukrajnában már csak 70-100 ezer magyarral számolnak a szakértők. Az ott végző magyar főiskolások háromnegyede Magyarországra jön dolgozni - jegyzi meg a szerző. Szerinte a Fidesz gazdaságpolitikusai ‒ persze nem nyilvánosan ‒ mindig a magyarországi munkaerőpiac tartalékaként tekintettek a határon túli magyarokra.

A határokon átívelő intézményes nemzetegyesítés a párhuzamos magyar társadalmak meggyengülését eredményezi. A Fidesz ugyanis Magyarország folytatását szeretné kiépíteni ezeken a helyeken, a Magyarországon működtetett patronázsrendszert exportálja. A külhoni magyar sajtó felvásárlásával pedig a külhoni magyarok budapesti befolyásolását erősíti - olvasható a cikkben. Ahogy az egyik elemző mondja: „​coki a regionalitásnak, és annak, hogy a helyi elitek mit akarnak. A párhuzamos magyar társadalmat a Fidesz ugyanúgy meg akarja fojtani, mint a szomszéd országok. A magyar közösségek önállósága ugyanúgy megszűnik, mintha Pozsony vagy Bukarest uralná őket.”

A virtuális nemzet intézményesülése máshogy látszik egy, a magyarhoz hasonlóan nemzetállami szűrőn, mint Budapestről. A szomszéd kormányok kétlelkűek. Szuverenitásuk sérülése bosszantja őket, miközben él az Orbán-irigység is. „​Olyan nacionalisták, akik fújoltak Magyarországra, Orbánt dicsérik: lehet, hogy a magyarokkal baj van, de Orbántól lehet tanulni. Mintát ad arra, hogy szembe lehet menni mindenkivel.”

Persze bajban lenne a Fidesz (és leginkább a kisebbségi magyarok), ha a szomszéd kormányok is úgy viselkednének a magyarjaikkal, ahogy a Fidesz a civil szervezetekkel Magyarországon. (Ahogy történt ez Ukrajnában. Emlékezetes, hogy Fidesz politikusok ugyanúgy titkosszolgálati vizsgálatot kértek hazai civilek ellen, ahogy most Ukrajnában az SZBU vegzálja a magyar szervezeteket.) - írja a Szabad Európa.

Ahogy egyik kárpátaljai interjúalanyuk mondta: „​Az ukránok látják a kettős mércét. Amikor a magyar kormány a CEU-t csesztette, néztem egy Orbán Viktor beszédet. Gondoltam, ha az ukrán oktatási minisztériumban lefordítanák, akkor simán betámadhatnák a mi magyar főiskolánkat. Libabőrös is lettem, reméltem, hogy nem nézik a beszédet.”

A cikkben a szerző megjegyzi: a magyar autonómia létrehozását már a többségi elitek (és társadalom) elutasítása is lehetetlenné tette, de a magyar kettős állampolgárság óta teljesen irreális a hatalom és a források megosztása többség és kisebbség között az etnikai alapú regionalizmus alapján. (Hiszen a területi autonómiát már egy másik ország állampolgárai kapnák.)

A magyarságpolitika a budapesti kormányzat geopolitikai szuverenitásépítkezésének rendelődött alá, foglalja össze egy kisebbségkutató. Egy volt Fidesz-külügyér szerint azért ez a szuverenitás-építés erősen korlátos. „​Nézd meg, hogy gazdaságilag hol vagyunk a többiekhez képest. Mágnás szinten építkezünk, az igaz. Csak az a baj, hogy nálunk nagyon sok pénzt lopnak el.”

A szerző szerint sok kelet-európai vezető számára vonzó , hogy meg lehet valósítani egy illiberális demokráciát Európában (még az osztrák Strache is erről beszélt a bukását okozó videón). A saját közvéleményük jelentős része sem elutasító ezzel a modellel szemben.

„​Magyarországon legalább rend van, itt működnek a dolgok, van egy főnök” ‒ mondja egy elemző. „​Máshol úgy élik meg az emberek, hogy instabil a világ. És a szomszéd országok nem tudnak mit kezdeni ezzel a helyzettel, mert a politikai elitek nagy átalakulásban vannak mindenütt.”

A cikk szerzője végezetül a következőket írta: "Nem lennének könnyű helyzetben, és várhatóan nem is maradnának szülőföldjükön a külhoni magyarok, ha a szomszéd kormányok nem csak irigyelnék Orbán Viktort, hanem adaptálnák az ő radikális válaszát is a magyar társadalomfejlődés évszázados problémáira: azt, hogy Magyarországot csak erővel lehet modernizálni."

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ismeretlenek követtek egy kisfiút Makkosjánosiban, hazáig futva menekült!

Az információk szerint az eset Makkosánosiban történt, s a kisfiú édesanyja számolt be róla Facebook-oldalán. A hölgy elmondása szerint gyermekét péntek délután követte egy kisbusz. A járműben ketten ültek, s az egyik pillanatban egy férfi kiszállt és szaladni kezdett a gyerek után. A kiskorú megijedt, odaütött az ismeretlennek, és a hazáig szaladt. Az édesanya arra kéri a szülőket, beszéljenek a gyermekeikkel a történtekről, s magyarázzák el nekik, hogy ilyen esetben azonnal kérjenek segítséget. Azt, hogy indult-e az ügyben eljárás, egyelőre nem tudni - írta a Kárpátalja hetilap. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !

Már csak négy megye található a sárga zónában

Az Egészségügyi Minisztérium frissítette a régiók járványügyi besorolását. A legfrisseb lista szerint a legenyhébb, sárga besorolásban már csak négy megye található: Kárpátalja, Vinnicja, Kirovohrad és Poltava. A Volinyi, Zsitomiri, Ivano-Frankivszki, Kijevi, Luhanszki, Lvivi, Mikolajivi, Szumi, Rivnei, Ternopili, Harkivi, Hmelnickiji, Cserkaszi, Csernyivci, Csernyihivi területek és a főváros szerepel a narancssárga zónában. A legsúlyosabb járványhelyzeti, vörös besorolásba hat régió került: a Dnyipropetrovszki, a Donyecki, a Zaporizzsjai, az Odesszai, a Szumi és a Herszoni területek. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !

A rendőrség fogja ellenőrizni az utasokat Ukrajnában

Október 21-étől új szabályok léptek életbe az Ukrajnán belüli személyszállításra vonatkozóan. Ihor Klimenko, az ukrán nemzeti rendőrség vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában elmagyarázta, az egyenruhások hogyan fogják ellenőrizni a COVID-tanúsítványokat. A régiók közötti buszjáratokat szúrópróba szerűen fogják vizsgálni. Azzal szemben, aki nem tud felmutatni oltási bizonyítványt vagy negatív COVID-tesztet, jegyzőkönyvet állítanak ki - jelentette ki az országos rendőrfőnök. Hozzátette: leszállítani senkit sem fognak a buszokról.  A szabályok ugyanúgy vonatkoznak az utasokra és a sofőrökre is - jegyezte meg.  A rendelet megsértése miatti pénzbüntetés mértékéről majd a bíróság dönt. Jogi személyek esetében ez összeg elérheti a 34-51 ezer hrivnyát. Klimenko elmondta: a rendőrség fokozza jelenlétét a vasútállomásokon és azok közelében is, hogy gyorsabban reagálhasson, ha szabálysértést észlelnek. A maszkhasználat betartását továbbra is ellenőrizni fogják a kijelölt helyeke