Ugrás a fő tartalomra

Szabad Európa: a kárpátaljai magyarságot nem lehetett megmenteni

 „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere.”​ „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját.” „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között.” Ellentmondó vélemények a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. Milyen a magyar kormány szomszédságpolitikája, és annak fogadtatása? Ennek próbált utána járni a Szabad Európa. A terjedelmes cikkben Ukrajnára is kitért.

A cikkük megírásához beszéltek a magyar-kormány diplomatáival, egy szlovákiai és több magyarországi elemzővel, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikussal, aki később a Fidesz-kormány szlovéniai nagykövete is volt, egy Kárpátalján élő magyarral, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetésének egyik tagjával is.

Mint írták, a 2000-es évektől a Magyarországgal szomszédos országok kormánya sem tettek olyat nemzeti kisebbségeikkel (kivétel Ukrajna), mely akadálya lehetett volna euroatlanti integrációjuknak. (Ami persze nem jelenti a jogegyenlőség megvalósulását, inkább azt, hogy az unió nem szívesen foglalkozik a nemzeti kisebbségekkel.)

A cikk szerzője, Kerényi György megjegyzi: a magyar kormány folyamatosan tiltakozott a kisebbségi jogok szűkítése ellen Ukrajnában. Az ukrán kormány az orosz fenyegetettség miatt szerinte ebben a vitában nyerésre áll, Magyarországnak még a lengyelek sem szövetségesei. Hozzáteszi: Ukrajnában az állam diszfunkcionális működése miatt Magyarország részben állami feladatokat is ellát.

„​Sértő, amikor Szijjártó hoz 50 lélegeztetőgépet, és azt mondja, hogy az ukránoknak ezt meg azt kell csinálni, a magyar állam ezt meg azt szeretné. De azt már nem szereti, ha a magyar állam ügyeibe beleszólnak” ‒ mondta el a lapnak az egyik helyi interjúalanyuk.

„​Nem racionális, ahogy a kijevi kormány viszonyul a kárpátaljai magyarokhoz. Csak úgy magyarázható, hogy egy fiatal állam, ami nacionalista lázban ég” ‒ mondta egy Fidesz-kormány alatti volt régiós külügyér.

Azt Szent-Iványi István is elismeri, hogy „​Ukrajna nem ellenőrzi teljes mértékben a folyamatokat, a titkosszolgálatot sem. De nekünk lehettek volna NATO, EU szövetségeseink. A lengyelek teljesen máshogy viszonyulnak az ukrán vezetéshez, pedig történelmileg több lezáratlan számlájuk van. Ez állatorvosi lóként mutatja ennek a hetvenkedő, át nem gondolt, voluntarista politikának a kudarcát.”

Lengyelországnak az az érdeke, hogy közte és Oroszország között legyen egy pufferzóna: Ukrajna. Ezért ‒ és nem csak hagyományos oroszellenessége miatt, melyben kormánypárt és ellenzéke is osztozik ‒ támogatja Ukrajnát.

A szerző kitér arra is, hogy az Ukrajnába érkező magyarországi támogatások egyharmadát teszik ki az ukrán költségvetés Kárpátaljára eső részének.

„E tőkebefektetéseken keresztül a magyar állam sikeresen hatolt be az ukrán nemzetállam területére, ahol egy olyan alternatív, vagyis a magyar támogatáspolitikának alárendelt párhuzamos intézményrendszer kiépítését valósította meg, amely – a kettős állampolgárságon, az etnocentrikus alapon létrehozott civil és érdekvédelmi szervezeteken, az egészségügyi, oktatási, közművelődési intézményhálózaton, valamint a lokális munkaerőpiacokon keresztül – a régió lakosságának mindennapi életére számos vonatkozásban nagyobb politikai, ideológiai és nem utolsósorban gazdasági befolyást gyakorol jelenleg is, mint maga az ukrán nemzetállam” ‒ fogalmazott a kutató.

A magyar diplomácia mintha nem vette volna tudomásul, hogy a háborúban álló Ukrajna nemzetépítése nem biztos, hogy elnézi azt, amit a többi szomszéd országé igen. Ami máshol működött, itt nem, és ezt a magyar kormány sokáig keménykedéssel igyekezett áthidalni - olvasható a cikkben.

„​A magyar külügy nem vette figyelembe, hogy milyen helyzetben vette át Zelenszkij ezt a szétcsúszott országot, ahol licitálnak a nacionalista társadalom kegyeiért a politikusok. Az elnök nem tud gazdasági terveket kidolgozni, csak tüzet olt, és a népszerűség fenntartásáért azt kell csinálnia, ami hangzatos, és ez a nacionalizmus” ‒ mondta el a lapnak egy Kárpátalján élő magyar.

„​A magyarok végre megértették, hogy nem lehet tovább eszkalálni a helyzetet, mert az ukránok visszacsapnak. Nem nekik van vesztenivalójuk. Ebből mindenképpen a kárpátaljai magyarok jönnek majd ki rosszul” ‒ mondta egy, a helyi viszonyokat jól ismerő elemző.

Persze lehetséges, hogy a magyar állam számolt ezzel.

​„​Bekalkulálták, hogy az állampolgárság mindenképp feszültséget okoz. A kárpátaljai magyarságot pedig nem lehetett megmenteni. Akkora a különbség a két ország gazdasága között, hogy ők mindenképp eljöttek volna” ‒ mondta egy elemző.

Ukrajnában már csak 70-100 ezer magyarral számolnak a szakértők. Az ott végző magyar főiskolások háromnegyede Magyarországra jön dolgozni - jegyzi meg a szerző. Szerinte a Fidesz gazdaságpolitikusai ‒ persze nem nyilvánosan ‒ mindig a magyarországi munkaerőpiac tartalékaként tekintettek a határon túli magyarokra.

A határokon átívelő intézményes nemzetegyesítés a párhuzamos magyar társadalmak meggyengülését eredményezi. A Fidesz ugyanis Magyarország folytatását szeretné kiépíteni ezeken a helyeken, a Magyarországon működtetett patronázsrendszert exportálja. A külhoni magyar sajtó felvásárlásával pedig a külhoni magyarok budapesti befolyásolását erősíti - olvasható a cikkben. Ahogy az egyik elemző mondja: „​coki a regionalitásnak, és annak, hogy a helyi elitek mit akarnak. A párhuzamos magyar társadalmat a Fidesz ugyanúgy meg akarja fojtani, mint a szomszéd országok. A magyar közösségek önállósága ugyanúgy megszűnik, mintha Pozsony vagy Bukarest uralná őket.”

A virtuális nemzet intézményesülése máshogy látszik egy, a magyarhoz hasonlóan nemzetállami szűrőn, mint Budapestről. A szomszéd kormányok kétlelkűek. Szuverenitásuk sérülése bosszantja őket, miközben él az Orbán-irigység is. „​Olyan nacionalisták, akik fújoltak Magyarországra, Orbánt dicsérik: lehet, hogy a magyarokkal baj van, de Orbántól lehet tanulni. Mintát ad arra, hogy szembe lehet menni mindenkivel.”

Persze bajban lenne a Fidesz (és leginkább a kisebbségi magyarok), ha a szomszéd kormányok is úgy viselkednének a magyarjaikkal, ahogy a Fidesz a civil szervezetekkel Magyarországon. (Ahogy történt ez Ukrajnában. Emlékezetes, hogy Fidesz politikusok ugyanúgy titkosszolgálati vizsgálatot kértek hazai civilek ellen, ahogy most Ukrajnában az SZBU vegzálja a magyar szervezeteket.) - írja a Szabad Európa.

Ahogy egyik kárpátaljai interjúalanyuk mondta: „​Az ukránok látják a kettős mércét. Amikor a magyar kormány a CEU-t csesztette, néztem egy Orbán Viktor beszédet. Gondoltam, ha az ukrán oktatási minisztériumban lefordítanák, akkor simán betámadhatnák a mi magyar főiskolánkat. Libabőrös is lettem, reméltem, hogy nem nézik a beszédet.”

A cikkben a szerző megjegyzi: a magyar autonómia létrehozását már a többségi elitek (és társadalom) elutasítása is lehetetlenné tette, de a magyar kettős állampolgárság óta teljesen irreális a hatalom és a források megosztása többség és kisebbség között az etnikai alapú regionalizmus alapján. (Hiszen a területi autonómiát már egy másik ország állampolgárai kapnák.)

A magyarságpolitika a budapesti kormányzat geopolitikai szuverenitásépítkezésének rendelődött alá, foglalja össze egy kisebbségkutató. Egy volt Fidesz-külügyér szerint azért ez a szuverenitás-építés erősen korlátos. „​Nézd meg, hogy gazdaságilag hol vagyunk a többiekhez képest. Mágnás szinten építkezünk, az igaz. Csak az a baj, hogy nálunk nagyon sok pénzt lopnak el.”

A szerző szerint sok kelet-európai vezető számára vonzó , hogy meg lehet valósítani egy illiberális demokráciát Európában (még az osztrák Strache is erről beszélt a bukását okozó videón). A saját közvéleményük jelentős része sem elutasító ezzel a modellel szemben.

„​Magyarországon legalább rend van, itt működnek a dolgok, van egy főnök” ‒ mondja egy elemző. „​Máshol úgy élik meg az emberek, hogy instabil a világ. És a szomszéd országok nem tudnak mit kezdeni ezzel a helyzettel, mert a politikai elitek nagy átalakulásban vannak mindenütt.”

A cikk szerzője végezetül a következőket írta: "Nem lennének könnyű helyzetben, és várhatóan nem is maradnának szülőföldjükön a külhoni magyarok, ha a szomszéd kormányok nem csak irigyelnék Orbán Viktort, hanem adaptálnák az ő radikális válaszát is a magyar társadalomfejlődés évszázados problémáira: azt, hogy Magyarországot csak erővel lehet modernizálni."

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Május 23-ig meghosszabbítja a határellenőrzést Magyarország

A járvány megfékezése érdekében a magyar kormány meghosszabbítja a jelenleg is érvényben lévő védelmi intézkedéseket. A kormány május 23-ig meghosszabbítja a határellenőrzést , aminek változatlanul a járvány megfékezése és a Magyarországra belépők ellenőrzése a célja. Továbbra is érvényes, hogy a hazatérő magyaroknak tíznapos hatósági házi karanténban kell maradni, az alól csak két darab negatív PCR-teszttel kaphatnak felmentést. A rendőrség oldalán megjelent tájékoztatás szerint korlátozás nélkül utazhat Magyarországra az adott személy állampolgárságtól függetlenül: a teherforgalomban történő határátlépés során, a diplomata, a külügyi szolgálati, a szolgálati, a hajós szolgálati útlevéllel belépésre jelentkező személyek, a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából belépésre jelentkező személyek (a hivatalos célt okirattal igazolni kell), aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezé

Kirobbanhat-e a harmadik világháború az orosz-ukrán konfliktus miatt?

Hetedik éve húzódik az orosz-ukrán konfliktus. Eddig körülbelül 13 ezer ember halt meg a változó intenzitással zajló háború során – hangzott el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Az alapvetően etnikai különbözet miatt kialakult konfliktus már hosszú ideje húzódik, ami nem Ukrajna kedvére történik. A mára már teljesen külföldi kölcsönökből élő állam az összeomlás szélére jutott és minden erejükkel az ország védelmére figyelnek - írja a Híradó.hu. Ukrajna a NATO segítségével kívánja megoldani a válságot, így több mint 50 tagállam kezdett hadgyakorlatozásba, hogy ezzel is minél jobban megfélemlítsék ellenfelüket. Ezt nyilván az oroszok se hagyták annyiban és teljes elnyomást alkalmaznak a Krím-félszigeten élő ukránokkal szemben. „Csak remélni lehet Budapestről nézve az eseményeket, hogy ez nem fog egy nagyobb háborúhoz vezetni” – jelentette ki Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő. Azt meg kell jegyezni, hogy harmadik világháborúra nem kerülne sor, hiszen a NA

Döbbenetes, hogy mire készül az ukrán kormány

A kormány azt tervezi, az egészségügyi ellátórendszerre szánt összeget vágja meg, hogy fussa a Pfizer vakcina beszerzésére. Olga Sztefanisin parlamenti képviselő saját Facebook oldalán közli a hírt , miszerint az egészségügyi tárca 6,5 milliárd hrivnyát akar lecsípni a hálózatra szánt idei költségvetési támogatásokból. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például nem az Elnöki Hivatal fenntartására vagy az útjavításra szánt pénzből vesznek el, hanem az orvosoktól és a kórházaktól - írja a Korrespondent hírére hivatkozva a Kárpáti Igaz Szó.  Az erre vonatkozó tervezet Makszim Sztepanov egészségügyi minisztertől származik, s azt valószínűleg hamarosan megszavazza a parlament költségvetési bizottsága, írja bejegyzésében. A vakcina vásárlásához szükséges pénzt elvonhatják akár a cukor-, a rákbetegek gyógyszereire, diagnosztizálására kiutalt összegből is, teszi hozzá Sztefanisin. Mint ismeretes, Ukrajna idei költségvetésében 4 milliárd hrivnyát különítettek el oltásokra, holott a szaktárca

Így juthatnak be karanténmentesen az ukrán állampolgárok Magyarországra

Magyarország frissítette a beutazási szabályokat, melynek értelmében korlátozás nélkül utazhat az országba az adott személy állampolgárságtól függetlenül: a teherforgalomban történő határátlépés során, a diplomata, a külügyi szolgálati, a szolgálati, a hajós szolgálati útlevéllel belépésre jelentkező személyek, a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából belépésre jelentkező személyek (a hivatalos célt okirattal igazolni kell), aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző 6 hónapon belül a COVID-19 betegségen átesett. A Kárpáti Igaz Szó utánajárt, hogy az Ukrajnából érkező magyar és/ vagy külföldi, jelen esetben az ukrán állampolgárok és családtagjaik milyen igazolással, igazolásokkal tudják hitelt érdemlően alátámasztani azt, hogy 6 hónapon belül átestek a Covid-19 fertőzés okozta megbetegedésen. Az ORFK kommunikációs szolgálatának tájékoztatása szerint a kormányre

Sorkatonai szolgálat Ukrajnában: modern hűbériség, törvényesített hajtóvadászat

A Legfelső Tanács rendkívüli ülésén a honatyák egyebek mellett módosították a katonai szolgálatot, a had- és sorkötelesek, valamint a tartalékos állomány nyilvántartását és behívását szabályozó törvényi rendelkezéseket, átalakították a hadkiegészítő parancsnokságok rendszerét, territoriális személyzeti és szociális támogatási központok létrehozását írva elő. A törvényjavaslatot Volodimir Zelenszkij küldte meg a parlamentnek, méghozzá sürgősséggel. Ez azonban nem akadályozta meg a honatyákat abban, hogy bár első olvasatban még tavaly szeptemberben elfogadták a dokumentumot, mostanáig piszmogjanak a jogszabályhoz benyújtott mintegy 400 módosító indítvánnyal - írja a Kárpátalja hetilap. Modern hűbériség Komoly átalakításon megy keresztül a hadköteles korúak nyilvántartásának egész rendszere. Így mostantól a munkába állás kötelező feltétele lesz a katonai nyilvántartási dokumentum (pl. katonakönyv vagy a katonai nyilvántartásba vételt igazoló bármilyen egyéb okmány) felmutatása. Ez a követ