Ugrás a fő tartalomra

Szabad gazdasági övezetté válik Kárpátalja?

Az állami intézményekben aktívan vitatják a szabad gazdasági övezetek létrehozását Kelet- és Nyugat-Ukrajnában. Egyes képviselők már elő is terjesztették javaslataikat a speciális gazdasági övezetek létrehozására, többek között Kárpátalján is - írja a Kárpát.in.ua.

Lényegében a Szabad Gazdasági Övezet az ország olyan része, amely ki van emelve a közös vámhatártól, és ezen belül külön szabályozás, adókedvezmények és előnyök vannak érvényben a helyi vállalkozók és külföldi vállalatok számára, valamint kedvezményes feltételek a tevékenység folytatására.

A Szlovo i Gyilo portál adatai szerint a képviselők az ország alábbi régióiban javasolták szabad gazdasági övezetek létrehozását: Donbász, Odessza és Herszon megyék, valamint Kárpátalja.

Ukrajnában korábban több mint tíz szabad gazdasági övezetet hoztak létre: „Krím”, „Azov”, „Kárpátalja”, „Interport Kovel”, „Porto-Franco”, „Mikolajev” és mások. Tarasz Kovalcsuk, a Leideni Egyetem jogi magisztere, kereskedelmi jogi szakértője a VoxUkraine-ban azt írta, hogy amikor a szabad gazdasági övezetek létrehozták, a vállalkozások számos kedvezményt kaptak.

De amikor kiderült, hogy a szabad gazdasági övezetek nem feleltek meg létrehozóik elvárásainak, megszüntették őket. Az ukrán adófizetőknek szabad gazdasági övezetek a GDP körülbelül 1%-ába került évente, és eltorzították a piacokat. Emiatt 2005-ben a szabad gazdasági övezetekben minden vám- és adókedvezményt megszüntettek.

Ukrajnában a szabad gazdasági övezetek, a számos törvénysértés miatt nem bizonyultak hatékonynak, mivel a vám- és adókedvezményeket illegálisan alkalmazták: megsértették a versenyfeltételeket, a szellemi tulajdonjogokat és az árképzés mechanizmusát is. Ezen kívül a szabad gazdasági övezetekkel kapcsolatos kormányzati politika következetlen és érthetetlen volt nemcsak a befektetők, hanem a helyi hatóságok számára is.

Az IMF bírálta Ukrajnát a szabad gazdasági övezetek miatt, mivel a speciális adórendszer ellentmondott Ukrajna és az IMF közötti együttműködési memorandumnak.

A kivételes kedvezmények bevezetését nem támogatja az EU. Így az új szabad gazdasági övezetek létrehozása akadályozhatja a Társulási megállapodás Ukrajna számára kedvező feltételekkel történő felülvizsgálatát – írta Vlagyiszlav Obuh.

A szabad gazdasági zónák bevezetésének gyakorlata a világon az 1950-es évekig nyúlik vissza. A kínai tapasztalatot tekintik a legjelentősebbnek és példaértékűnek ebben a tekintetben. 1980-ban Kína 4 speciális gazdasági övezetet hozott létre, egy évvel később az országba való magánbefektetések beáramlásának több mint felét tették ki.

Vlagyiszlav Obuh megjegyezte, ez az eredményt infrastruktúrába történő állami beruházások és új vállalkozások létrehozása hozta meg. Ugyanezen rendszer szerint működnek a speciális gazdasági övezetek más országokban, például Lengyelországban.

Olekszij Usztyenko, a Nép szolgája párt tagja tavaly júniusban 3701-es szám alatt regisztrálta be a „Turisztikai Kárpátalja” turisztikai-rekreációs típusú különleges szabad gazdasági övezetről szóló törvényjavaslatot. A törvénytervezet egy különleges „Turisztikai Kárpátalja” gazdasági övezet létrehozására utal a Kárpátalja határain belül, 2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig tartó 10 éves időtartamra.

Usztyenko azt állítja, hogy a megye ezen státusza befektetéseket vonz a szabadidő, az idegenforgalom és az egészségügy ágazataiba, valamint lehetővé teszi a régió természeti erőforrásainak és rekreációs potenciáljának hatékony felhasználását. Ezen kívül egy ilyen speciális gazdasági övezet kísérleti projekt lesz a falusi turizmus, mint új ágazat Ukrajna gazdaságának fejlesztésében – jegyezte meg a törvényjavaslat szerzője.

A falusi turizmus kísérleti projektje különleges feltételek megteremtését írja elő a vidéki vendéglátás területén, nevezetesen a turisták elhelyezése lakóépületekben, étkezés, kikapcsolódás és a helyi hagyományokhoz és szokásokhoz kapcsolódó tevékenységek szervezése. A szolgáltatásokat a falusi gazdaság tagjai nyújtják.

A kezdeményezés a beruházási tevékenységek speciális rendszerének bevezetését is előírja, amelyet azok a turisztikai és szabadidős tevékenységek szervezők használhatnak, akik legalább félmillió dollár értékű beruházási projekteket valósítanak meg.

Ezen projektek közé tartoznak az ásványvíz-lelőhelyek, a terápiás iszapok és egyéb természeti erőforrások fejlesztése, a szanatóriumi-üdülési létesítmények építése és rekonstrukciója. 200 ezer dollár érték fölött a történelmi és természeti örökség megőrzését célzó projektek.

A különleges gazdasági övezetről szóló törvényjavaslattal együtt a parlamenti képviselő bejegyezte a vám- és adótörvénykönyv módosításaira vonatkozó javaslatot is. Ennek megfelelően a speciális gazdasági övezetek vállalkozásai három évre mentesülnek a jövedelemadó befizetése alól, az önkormányzatok pedig kedvezményes tarifákat határozhatnak meg az ingatlanadó vagy a földadó kapcsán.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa