Ugrás a fő tartalomra

Szakértő: a Biden-adminisztráció egyértelműen a kelet-ukrajnai konfliktus eszkalációja mellett áll

A Biden-adminisztrációt nagyon sokan várták, hogy az új elnök majd hogyan nyit Ukrajna felé, és szinte mindenki biztos volt abban, hogy hamar támogatásáról biztosítja Ukrajnát és Zelenszkij elnököt. Azonban csak nemrégiben tárgyalt telefonon az amerikai és az ukrán elnök. A hírek szerint Joe Biden biztosította Volodimir Zelenszkijt, hogy az Egyesült Államok rendíthetetlenül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását.

Ez a rendíthetetlen támogatás azért mégiscsak rendkívül fontos Ukrajnának. De könnyen lehet, hogy az Egyesült Államok kiállása, illetve a már-már proxy háborút idéző fegyverszállításai, a hírszerzés és egyéb segítsége nélkül azért nem biztos, hogy azok a határok, amelyek jelenleg a frontvonalat jelentik, így állnának. Nem is beszélve az oroszokkal szembeni, illetve az oroszokkal együttműködő harmadik felekkel szembeni szankciók kivetéséről  – mondta Szabó Dávid külpolitikai szakértő Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában, közölte a híradó.hu.

Joe Bidennek az utolsó években és különösen a választási kampányban felemlegetett családi kötődése Ukrajnához – beszélünk itt Hunter Bidenről, Joe Biden elnök fiának az ukrán olajiparban betöltött, finoman szólva nem a kompetenciáira épülő szerepéről –, azért az feljogosítja az amerikai elnököt, hogy óvatosan járjon el Ukrajna ügyében, de ez az óvatosság egyáltalán nem jellemző arra, ahogy Vlagyimir Putyin elnökről nyilatkozott Joe Biden az elmúlt hetekben – tette hozzá a szakértő.

A Donyec-medencében a helyzet legutóbb attól éleződött ki, hogy március 26-án a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok egyik támadása következtében négy ukrán katona vesztette életét, kettő megsebesült. A Pentagon az eset miatt Kijevvel egyetértve a tavaly nyáron megkötött tűzszünet megsértésével vádolta meg Oroszországot.

Szabó Dávid úgy látja, hogy a gazdasági problémákból fakadó belpolitikai kihívásokkal néz szembe Vlagyimir Putyin az orosz társadalom körében. Hiszen az a krími lelkesedés, ami a Krím visszaszerzéséhez kötődött, az most már jelentősen alábbhagyott az orosz társadalomban. Ennek a kezelésére mindenképpen hatékony kommunikációs eszköz a krími–ukrajnai feszültségnek a fokozása.

„Viszont azt gondolom, hogy Oroszországnak a jelenlegi helyzetben egyáltalán nem érdeke az, hogy ezt a konfliktust – főleg nem saját részvételével – tovább fokozza valós harci cselekményekkel. Illetve nem látok olyan reális, könnyen elérhető katonai célokat, amelyek jelentősen javítanák az oroszbarát szeparatisták pozícióit Ukrajnában, ellenben a nyomás, ami Oroszországra nehezedik az amerikai adminisztráció részéről, az tovább fokozható, és ez nem áll érdekében a putyini adminisztrációnak” – fogalmazott a külpolitikai szakértő.

Szabó Dávid szerint egy nyílt háborút nem lenne érdemes kockáztatni, nagyon kétséges lenne a kimenetele. Kérdéses a valódi cél, amiért érdemes lenne elindítani ezt a háborút, és azt sem lehet tudni, hogy mit szólna hozzá a világ.

Ezzel párhuzamosan azonban feszültség van, nemcsak a hadszíntéren, hanem az ukrán belpolitikában is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március elején jelentette be, hogy rendeletben életbe léptette azt a határozatot, amelynek értelmében a kormánynak két hónapon belül elemeznie kell az ukrán jogszabályokat a kettős, illetve többes állampolgárságot érintően. Ukrajnában ugyanis hivatalosan eddig senki sem lehetett kettős állampolgár.

Most azt mondják, hogy ezt szeretnék megszüntetni, és engedélyeznék a kettős állampolgárságot, viszont ennek fejében például nem tölthetne be mindenki kettős állampolgárként közhivatali címet, vagy például nem lehetne parlamenti képviselő. Ezek mellett nem lehetnének kettős állampolgárok azok, akik az orosz állampolgárságot vették vagy szeretnék felvenni – részletezte Szabó Dávid.

Ez azt jelenteni, hogy több millió ember válaszút elé állna, éppen az említett területeken. A külpolitikai szakértő szerint van összefüggés a kettős állampolgárság kérdése körüli vita és a kiéleződött ukrán–orosz konfliktus között.

A kettős állampolgárság liberalizációja nagyon könnyen visszaüthet a Zelenszkij által vezetett kormányra, mert jogfosztáshoz vezethet. Ez a fajta jogfosztás, illetve arrogancia Kijev részéről komoly válaszút elé állíthatja az ottani lakosokat, és magától értetődő, hogy a válaszút előtt álló emberek „nem a jogfosztókat fogják választani ebben az esetben” – véleményezte Szabó Dávid.

Magyarország már korábban is fogalmazott meg jogsértéseket Ukrajnával szemben, az ukrán alkotmányba is minden szempontból beleütköző kisebbséget elnyomó intézkedésekkel kapcsolatban. Ilyen volt a felsőoktatási törvény és a nyelvtörvény.

A törvénymódosítási javaslat egy liberalizációként megnevezett, de valójában a kisebbségellenes intézkedések sorába illő rendelkezésnek minősül – fejtette ki az elemző.

Véleménye szerint a Biden-adminisztráció egyértelműen a konfliktus eszkalációja, az Oroszországgal szembeni nyomás fokozása mellett áll, illetve az is látszik, hogy – a Trump-adminisztrációval ellentétben – a Biden-adminisztráció „semmilyen érzékenységet nem mutat Magyarország, illetve a kelet-közép-európai térség történelmi, politikai kisebbsége védelmi ügyei iránt, tehát feláldozhatónak tartja a százhúsz–százötvenezer magyart Kárpátalján”.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)