Ugrás a fő tartalomra

Sztepanov: a számok azt mutatják, hogy kezd stabilizálódni a helyzet

Ukrajnában keddre csaknem nyolcezer, a megelőző napinál mintegy 2900-zal több új koronavírusos beteget jegyeztek fel, az elhunytak száma pedig ismét meghaladta a 430-at, azaz kétszer annyi volt, mint a megelőző napon. Az egészségügyi miniszter arról beszélt, hogy az ország már kifelé halad a koronavírus-járvány harmadik hullámából.

A hivatalosan közölt adatok szerint az elmúlt napban 7915-tel 2 038 248-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 432-vel 42 950-re. Eddig 1 596 829-en gyógyultak meg, közülük az elmúlt napban több mint 17 ezren, az aktív betegek száma így ismét csökkent csaknem tízezerrel, 398 469-re.

Kórházba 1650 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, számuk a megelőző napon kétezer körüli, azelőtt viszont még 3500-4000 fölötti volt.

A legtöbb új beteget, 869-et az ország legfertőzöttebb területén, a fővárosban, Kijevben jegyezték fel.

Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter napi tájékoztatóján közölte, hogy Ukrajna elkezdett fokozatosan "kijönni" a járvány harmadik hullámából. A tárca adatai szerint az elmúlt hét alatt 15 ezerrel kevesebben betegedtek meg, mint a megelőző héten, és kórházba is csaknem 3400-zal kevesebben kerültek. A miniszter szerint a számok azt mutatják, hogy kezd stabilizálódni a helyzet.

Hozzátette, hogy a megbetegedések száma csökken a főváros kivételével minden régióban, és egyedül a kelet-ukrajnai Donyeck megyében haladja meg a megengedett szintet az oxigéntámogatást nyújtó berendezéssel felszerelt kórházi ágyak leterheltsége, ott jelenleg 69 százalékos. Az országban most átlagosan 52 százalékos a kórházak telítettsége.

Sztepanov előrejelzése szerint Kijev is hamarosan átkerülhet a legsúlyosabb helyzetű, "vörös" besorolásból a jóval enyhébb "sárgába". Utóbbiban jelenleg már hat régió van, köztük Kárpátalja, kilenc "narancs", és ugyancsak kilenc megye még "vörös" besorolású.

A tárcavezető tájékoztatott arról is, hogy eddig Ukrajnában 539 126-an kapták meg a koronavírus elleni védőoltást, közülük csak kilencen a második dózist is. Előző nap 11 100 oltást adtak be az országban.

(MTI)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)