Ugrás a fő tartalomra

Egyre több ukrán lépne le az országból

Amíg az Európai Unió tagországaiban a február folyamán benyújtott, menedékjog iránti kérelmek száma az előző hónapok adataihoz viszonyítva stabil maradt, januárhoz képest viszont 72 százalékkal több ukrán állampolgár fordult nemzetközi védelemért az unióban - közölte az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatala (EASO) kedden.

Az Európai Unió máltai központú ügynökségének elemzése szerint februárban mintegy 38 300, nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be az unióban, amelyek közül közel ezer ukrán állampolgárok beadványa volt. Az utóbbi adat emelkedő tendenciát mutat, négyéves viszonylatban a lemagasabb - írja az MTI.

Kiemelték, az unió országaiban beadott kérelmek száma az enyhe emelkedés ellenére nem tért vissza a koronavírus-járvány európai megjelenése előtti szintre. A februárban benyújtott kérelmek száma mintegy kétharmada volt az egy évvel ezelőtt feljegyezett kérelmeknek.

"A koronavírus-járvány menedékkérelmekre gyakorolt hatása várhatóan nem rövid életű" - fogalmazott közleményében az uniós ügynökség.

Az előző évhez hasonlóan a menedékjog iránti kérelmek legtöbbjét szíriaiak, afgánok, pakisztániak, irakiak és nigériaiak nyújtották be februárban. A szírek által benyújtott kérelmek száma 10 ezer körül stabilizálódott, ami a beadványok több mint egynegyedét tette ki. Februárban közel 1300, felnőtt kísérő nélküli kiskorú fordult nemzetközi védelemért az unióban. Számuk mintegy 20 százalékkal marad el az előző év azonos hónapjában feljegyzett adatoktól, azonban meghaladja a járvány előtti szintet.

Kiemelték, hogy a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken jelentősen növekedett a menedékjog iránt beadott kérelmek száma. A szigeten a legtöbb kérelmet marokkóiak nyújtották be, számuk egy hónap alatt 14 százalékkal, a maláj és szenegáli állampolgárok által beadott kérelme száma pedig 22 százalékkal emelkedett.

A jelentésből az is kiderült, hogy az uniós tagállamok januárhoz képest 7 százalékkal több, 41 ezer esetben hoztak első fokú döntést a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálása során februárban. Közülük 32 százalékkal több esetben kedveztek a kérelmezőknek, mint az előző hónapban. Mintegy 405 600 ezer nemzetközi védelemi iránti kérelem várt elbírálásra az Európai Unió tagországaiban, ez a mutató stabil maradt az előző hónapok adataihoz viszonyítva.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)