Ugrás a fő tartalomra

Weber: az EU-nak és az USA-nak közösen kell fellépni Putyin ellen

Ki kell zárni Oroszországot a SWIFT nemzetközi bankközi fizetési rendszerből, ha tovább mélyíti a válságot Ukrajna keleti részén vagy katonái bevonulnak a térségbe - mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője egy vasárnap ismertetett nyilatkozatában.

Manfred Weber a Funke német médiacsoport napilapjainak hétfői kiadásában megjelenő összeállításban az előzetesen ismertetett részletek szerint veszélyes provokációnak nevezte a kelet-ukrajnai válságövezetnél tapasztalt orosz csapatösszevonást.

Mint mondta, a Kreml a Nyugat reakcióját igyekszik tesztelni a művelettel, amelyre "félreérthetetlen és erős" választ kell adni.

Ugyanez az elv érvényes a börtönbüntetését töltő orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij egészségének minden bizonnyal szándékos veszélyeztetése ügyében - tette hozzá a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.

Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak közösen, egységesen kell fellépni, és tudatni kell Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy mi az ára a cselekedeteinek - húzta alá.

A kelet-ukrajnai feszültség erősítése vagy a katonai beavatkozás ára az orosz oligarchák számláinak befagyasztása lehet, de akár az is, hogy a teljes orosz bankrendszert lekapcsolják a SWIFT rendszerről. Amennyiben a Kreml a provokációk folytatását választja, az Északi Áramlat 2 földgázvezeték kiépítésének befejezése is lehetetlenné válna - fejtette ki Manfred Weber.

A napokban Angela Merkel kancellár is felszólította Vlagyimir Putyint, hogy ne törekedjen a Donyec-medencében az oroszbarát szakadárok lázadása miatt 2014 óta tartó konfliktus elmélyítésére. Hivatalának közleménye szerint az orosz elnökkel csütörtökön telefonon folytatott megbeszélésén követelte, hogy a régiós feszültség oldása érdekében állítsák le a csapatösszevonásokat.

Közben újabb ukrán katona vesztette életét, egy másik pedig megsebesült tüzérségi támadásokban az elmúlt napban a Donyec-medencei fronton - jelentette vasárnap az ukrán hadműveleti parancsnokság.

A jelentés szerint az elmúlt 24 órában az ellenséges erők tízszer sértették meg a tűzszünetet a frontvonal mentén, ebből kilencszer nyitottak tüzet az ukrán katonák állásaira - egyebek mellett a minszki egyezményekben tiltott nehézfegyverekkel -, egy alkalommal pedig drón, azaz pilóta nélküli repülőgép hajtott végre berepülést az ukrán ellenőrzésű oldalra.

A katona a Luhanszk megyei Zolote településnél esett el, abban a térségben, ahol mellesleg már korábban végrehajtották a csapatszétválasztást. A parancsnokság közölte, hogy az ukrán katonák viszonozták a tüzet.

A Donyec-medencei fegyveres konfliktus azután éleződött ki, hogy március 26-án négy ukrán katona is életét vesztette. Azóta velük együtt mostanra már egy tucat ukrán katona halt meg a térségben, ahol fokozódtak a tűzharcok. A válság súlyosbodásáért Kijev és Moszkva egymást teszi felelőssé.

Ruszlan Homcsak ukrán vezérkari főnök március 30-án a kijevi parlamentben arról beszélt, hogy Oroszország hadgyakorlat leple alatt az orosz-ukrán határ közelébe, valamint a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területekre és az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krímbe 28 orosz harcászati zászlóaljat vont össze, és még további egységek érkeznek.

Az ukrán katonai hírszerzés szombati közlése szerint Oroszország szándékosan provokálta ki a Donyec-medencei válság súlyosbodását, hogy tesztelje Ukrajnának és partnereinek a reakcióját. A védelmi minisztérium honlapján található jelentés szerint propagandakampányt is indított: a Donyeck és Luhanszk megyei ideiglenesen megszállt területeken élőknek az orosz megszálló adminisztráció erőteljesen ajánlotta, hogy tartsák maguknál irataikat arra az esetre, ha Ukrajna hibájából jelentősen kiéleződik a helyzet. Ezenkívül elterjedtek olyan híresztelések is, hogy már eltervezték az idősek, a nők és gyermekek evakuálását onnan az oroszországi rosztovi területre - idézte az UNIAN a hírszerzési jelentést.

A térségben egy hosszabb nyugalmas időszak után március vége óta ismét gyakoriak a fegyveres összetűzések, amelyekért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében és az Ukrajnától a nemzetközi jog szabályainak megsértésével elcsatolt Krím félszigeten hajtott végre csapaterősítést.

(MTI)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)