Ugrás a fő tartalomra

WSJ: az orosz hadsereg vadászbombázókat telepített az ukrán határ közelébe

Friss műholdképek szerint az orosz hadsereg a korábban közöltnél jóval több harci repülőgépet és más katonai eszközt telepített az ukrán határ közelébe - jelentette kedden a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap.

A cikk szerint a Krím félszigeti és délnyugat-oroszországi csapatösszevonással Moszkva tovább erősítette katonai potenciálját politikai megfélemlítés vagy katonai beavatkozás céljából.    

A WSJ által közzétett felvételeken látható, hogy Szu-24, Szu-25, Szu-27, Szu-30 és Szu-34 típusú harci repülőgépek sorakoznak a térségbeli támaszpontokon, s vannak képek különböző páncélozott harcjárművekről, helikopterekről, drónokról és egyéb eszközökről, ahogyan például egy katonai kórházról is.    

"Telepítették a harctéri légi fölény megteremtéséhez, valamint a szárazföldi csapatok közvetlen támogatásához szükséges különböző elemeket" - mutatott rá Philip Breedlove tábornok, az Európában állomásozó amerikai haderő korábbi parancsnoka.    

William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója az előző héten arról számolt be, hogy ezek a csapatösszevonások a kijevi kormány megfélemlítését szolgálhatják, illetve üzenetértékűek lehetnek az Egyesült Államoknak.    

"A haderő összevonása már elérte azt a szintet, amely egy korlátozott katonai behatolás alapját is képezheti. Emiatt ezt nem csak az Egyesült Államok, hanem a szövetségeseink is nagyon komolyan veszik" - mondta Burns a szenátus hírszerzési bizottságának meghallgatásán.     

Bennfentes források szerint az amerikai kormány különböző katonai eszközök küldésének lehetőségét készíti elő Kijev számára egy esetleges orosz támadás esetére. Szó lehet légvédelmi, illetve páncélosok és hajók elleni fegyverekről is. Emellett pedig további gazdasági szankciókat is elrendelhetnek Moszkvával szemben.    

Amerikai tisztségviselők szerint legalább 80 ezer orosz katona állomásozik a Krím félszigeten és az ukrán határ közelében, ami körülbelül kétszerese a négy hete regisztrált adatoknak, azonban kevesebb, mint az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője által közölt 100 ezres szám.    

"Ez nem erődemonstráció. Ez előkészület egy jelentősebb offenzívára" - figyelmeztetett Phillip Karber, a főként nemzetbiztonsági kutatásokkal foglalkozó, Potomac Foundation amerikai think-tank elnöke a WSJ-nek adott interjújában. "Nem arról van szó, hogy támadást vetítenék előre, de két héten belül ennek a lehetősége adott lesz majd az oroszok számára" - tette hozzá a Washington melletti kutatóintézet vezetője.     

Más szakértők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök így akarhat fokozott nyomást gyakorolni az ukrán kormányra a Krím félsziget vízellátásának ismételt biztosítása érdekében, amelyet a kijevi hatóságok elvágtak a terület Oroszország általi annektálását követően.    

"Néhány hét múlva közel lesznek az elegendő harckészültséghez, a katonai eszkalációhoz. Számításunk szerint addigra katonáik száma eléri a 120 ezret" - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

(MTI)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa