Ugrás a fő tartalomra

Zaharova: az ukrán elit a NATO felbujtására tartja fenn a feszültséget a Donyec-medencében

Oroszország tanulmányozni és elemezni fogja a Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök csúcstalálkozójára vonatkozó washingtoni javaslatot - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szerdán Moszkvában.

"Egyelőre korai még ennek a találkozónak a konkrétumairól nyilatkozni" - mondta Peszkov a csúcs lehetséges helyszínére és időpontjára vonatkozó kérdésre válaszolva.

"A vezetők megállapodtak, hogy a témáról a továbbiakban diplomáciai csatornákon fognak tárgyalni" - tette hozzá.

Peszkov szerint az előkészületek még nem kezdődtek meg. A szóvivő nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy vajon Moszkva az előzetes egyeztetés során fel fogja-e vetni, hogy Biden kérjen bocsánatot, amiért egy tévéinterjúban igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint. Nem felelt arra sem, hogy a téma felmerült-e egyáltalán.

Az orosz tisztségviselő tárgyilagosnak nevezte a két elnök "időben meglehetősen hosszú" tárgyalásának hangnemét. Közölte, hogy az Oroszországban elítélt ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij ügyéről a felek nem ejtettek szót.

Peszkov beszámolója szerint Moszkva tovább tanulmányozza Putyinnak a Biden által kezdeményezett, április 22-23-i klímacsúcs-videokonferencián való részvételének kérdését is. Mint mondta, az eseménnyel kapcsolatos információk csak most kezdenek érkezni az orosz félhez - közölte az MTI.

A személyes csúcstalálkozóra szerdán tett javaslatot Biden, amikor telefonon felhívta Putyint. Az indítvány értelmében a két elnöknek egy harmadik országban kellene találkoznia az elkövetkező hónapokban. Finnország és Csehország szerdán kifejezte készségét az orosz-amerikai csúcs megrendezésére.

A Kreml közölte, hogy John Sullivan, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete szerdára meghívást kapott Dmitrij Usakov orosz elnöki külügyi tanácsadótól. A RIA Novosztyi hírügynökség a külügyminisztériumra hivatkozva azt írta, hogy a tárgyaláson elhangzott az a figyelmeztetés, hogy ha az amerikai fél Bidennek a kapcsolatok javítására vonatkozó kijelentése után barátságtalan lépéseket tesz szankciók formájában, akkor az orosz fél a leghatározottabb módon fog reagálni.

Peszkov, aki kijelentette, hogy a fenti találkozó nem tekinthető a csúcs előkészítése részeként, újságíróknak azt is elmondta, hogy megítélése szerint csak akkor csökkenhet a feszültség Ukrajnában, ha az ukrán hadsereg lemond a "provokatív lépésekről". Megalapozatlannak nevezte az orosz területen végrehajtott orosz csapatmozgásokkal kapcsolatos aggályokat.

Marija Zaharova külügyi szóvivő szerdán a Vesztyi FM rádiónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok nem követelheti Oroszországtól vagy bármely más országtól, hogy politikája kiszámítható legyen, miközben "az elmúlt 10 év alatt a világ legkiszámíthatatlanabb állama lett". Kijelentésének alátámasztására a klímaegyezmény, az iráni atomalku, a hadászati stabilitás és a nemzetközi szervezetekben való tagság kérdésében tanúsított amerikai magatartást hozta fel példának.

Közölte, hogy Oroszország a kölcsönös előnyök elvére kívánja alapozni viszonyát az Egyesült Államokkal, de nem hagyhatja figyelmen kívül Washington oroszellenes retorikáját és lépéseit. Azzal kapcsolatban, hogy Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes kedden Oroszország "ellenségének" minősítette az Egyesült Államokat, Zaharova így fogalmazott: "Azok a bejelentések és lépések, amelyeket (Washington részéről) hallottunk, nem hagyott számunkra más lehetőséget a helyzet leírására."

A szóvivő szerint az ukrán elit a vele "összejátszó" NATO felbujtására tartja fenn a feszültséget a Donyec-medencében. Kifogásolta, hogy a "kijevi rezsimet lelkesítő" EU sosem fejezte ki aggodalmát sem az ukrán csapatmozgás, sem a Donyec-medencei polgári áldozatok miatt, és Moszkvát tette felelőssé a történtek miatt.

Zaharova azzal vádolta az új uniós vezetést, hogy az ukrán féllel együtt igyekszik elbagatellizálni a politikai rendezés alapjául szolgáló, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is jóváhagyott, kötelező érvényű minszki megállapodások jelentőségét.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára egy Szevasztopolban tartott biztonságpolitikai tanácskozáson arra figyelmeztetett, hogy Kijev az Egyesült Államok támogatásával olyan provokációkat hajthat végre, amelyekben katonákat és haditechnikát veszíthet, ami ürügyet szolgáltathat a katonai műveletekre a Krímben. Patrusev szerint az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félszigeten továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy amerikai, európai és ukrán szakszolgálatok etnikum- és vallásközi feszültséget szítsanak, és fennáll a valószínűsége a terrorcselekményeknek is.

Közölte, hogy a Krímben tavaly hat terrorcselekményt, 10 "terrorista irányultságú" bűncselekményt és 23 szélsőségességgel kapcsolatos bűncselekményt sikerült megakadályozni. Elmondása szerint idén április 9-én Szimferopolban a Hajat Tahrír as-Sam iszlamista terrorszervezet egy készülő merényletének vették elejét.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Visszavonták a magyar állampolgárságot egy kárpátaljai családtól

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke visszavonta a magyar állampolgárságot a beregkisfaludi születésű Lupák Györgytől (névmódodosítás előtti neve: Lupák Jurij Mihajlovics), az ilonacai születésű Lupák Miroszlávától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Miroszláva Rosztiszlávivna), az iloncai születésű Lupák Lillától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Lilla Jurijivna) és szintén az iloncai születésű Lupák Ivannától (névmódodosítás előtti neve: Lupák Ivanna Jurijinva) - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar állampolgárságról szóló törvény értelmében a magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével. Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró sze

Végre lépéseket tesz az EU a kárpátaljai magyarság védelmében?

Az Európai Parlament Hagyományos és Nyelvi Kisebbségekkel foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták  a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat. Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében. A Kisebbségi Munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európa

Csernobil: újabb katasztrófára számíthatunk?

Minden jel arra utal, hogy a csernobili atomerőmű reaktora ismét elkezdett izzani, ami hatalmas veszélyt jelenthet és akár katasztrófa is lehet belőle. 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség egyik legnagyobb tragédiája, a csernobili atomerőmű-baleset, ahol a reaktor felrobbanásának következtében szinte visszafordíthatatlan kárt eredményező, felfoghatatlan mértékű sugárszennyezés érte a környezetet. A katasztrófa helyszínéül szolgáló területet azóta egy óriási betonszarkofág fedi, de a The Sun cikke alapján úgy látszik, hogy még mindig van mitől félnünk - írja a Promotions.hu. Magától elkezdett izzani a csernobili atomerőmű betemetett reaktora, ami valószínűleg az üzemanyag száradása miatt lehet, de pontos választ még nem sikerült találniuk a tudósoknak a jelenségre. Egyedül az tűnik biztosnak, hogy mindenki aggódik, mivel ha túlzottan felerősödnek a fissziós folyamatok, akár hatalmas mennyiségű atomenergia is felszabadulhat – vagyis újabb szörnyűség történhet.

Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását

Magyarország részt vesz az Európai Unió jövőjéről most kezdődő vitában, mert úgy látja, az intézményesített európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem akar európai egyesült államokat - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón Gulyás Gergely értékelése szerint van egy karakteresen közép-európai jövőkép az EU-ról és ennek elfogadása az európai projekt sikerének záloga. Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozásáról azt mondta, amíg Ukrajna a nyelvtörvényt nem változtatja meg, addig Magyarország blokkolni fogja a NATO-val való párbeszédet, és így tenne az uniós csatlakozással is, de annak rövid távon amúgy sincs realitása. (MTI)

Aggasztó eredményt tettek közzé kutatók Csernobilról

Még mindig sugárszennyezettek a csernobili 1986-os atomkatasztrófa környékén növekvő haszonnövények - derült ki az Exeteri Egyetem kutatásából . Az Environment International tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a búza, rozs, zab és árpa sugárzóizotóp-koncentrációja (stroncium-90 és / vagy cézium-137) az ukrajnai határértékek felett van bőven majdnem a vizsgált minták felében.  A kutatók a tűzifaégetés utáni hamumintákat is megvizsgálták, itt is rengeteg mintában találtak határérték feletti stroncium-90-et. A szakértők azért a stroncium-90-et keresték leginkább, mert ez található olyan formában a talajban, amit a növények is fel tudnak venni. Az ukrán kormány már 2013 óta nem monitorozza a sugárzó izotóp mennyiségét a területen, a mostani kutatás, amit az exeteriek a Greenpeace-szel közösen végeztek, megmutatja, hogy igenis kellene továbbra is figyelni. Főleg azért is, mert a tűzifának használt faanyagot a helyiek tényleg el is égetik. Az eredmények azért is aggasztóa