Ugrás a fő tartalomra

Az ukrán népnek és a kárpátaljai magyaroknak is csalódniuk kellett Zelenszkijben

Május 20-án lesz két éve annak, hogy Volodimir Zelenszkij elfoglalta Ukrajna elnöki bársonyszékét. A 2019. április 21-én megtartott elnökválasztás második fordulójában a színész-humorista a voksok 73 százalékát szerezte meg. Két év telt el azóta. A felmérések szerint, ha most lenne a második forduló, a lakosok 55-60 százaléka szavazna rá. Az országban nő az elégedetlenség, az ellenzéki médiumokat elhallgattatják, politikai és gazdasági sikerekről nem igazán beszélhetünk - közölte a Magyar Nemzet.

Az ígéretek ellenére semmilyen strukturális reformfolyamat nem zajlott le az elmúlt két esztendőben, Volodimir Zelenszkij fő választási mottója, miszerint véget ér a szegénység korszaka, szintén dugába dőlt, akárcsak a donbászi tartós béke megteremtésének az illúziója. Társadalomkutatók szerint még soha nem volt olyan apátiában az ukrán társadalmi közeg, mint manapság.

Holott olyan szépen és reménykeltően indult minden. A soha korábban nem látott támogatottsággal elnökké választott Zelenszkij valóságos diadalmenettel foglalta el az elnöki hivatalt, ahol igyekezett saját bizalmasaival körbevenni magát, akárcsak a megválasztásában kulcsszerepet játszó, A nép szolgája című szatirikus filmsorozatban tette. Az elnöki adminisztráció 13 kulcsfontosságú pozíciójából hétbe korábbi, szórakoztatóiparban tevékenykedő üzlettársait ültette. A folytatás is jól sikerült, az előre hozott parlamenti választásokon a már említett filmből kölcsönzött névvel pártja,

A Nép Szolgája példátlanul nagy arányú győzelmet aratott. 43 százalékos választási sikerével egymaga szert tett a törvényhozási többségre, amire addig soha nem volt példa.

Úgy tűnt, ez a stabil kormánytöbbség képes lehet a gyökeres változások elérésére, a korrupt politikai rendszer letörésére, de csakhamar rá kellett jönni: illúzió volt a csodavárás.

Emberek milliói azonban elhitték neki, hogy valóban véget vethet a szegénységnek, a szovjet érához hasonlóan minimálisra csökkenhetnek a rezsidíjak, a háborútól megviselt kelet-ukrajnai régióban újra eljöhet a béke. Merthogy ezek voltak az államfő legfőbb ígéretei. A kárpátaljai magyar kisebbség esetében még kiegészíthetjük a sort azzal is, hogy bizakodtak, visszakaphatják az előző elnök regnálása során elvett anyanyelvhasználati jogaikat. De csalódniuk kellett. Nemhogy rehabilitáció nem történt, de újabb jogfosztások érték a maroknyi magyar közösséget.

Ukrajna mindenkori állapotát alapjaiban határozza meg, hogy az aktuális elnök milyen viszonyban van az országot a markukban tartó oligarchákkal. Petro Porosenko egy volt közülük, tőle nem lehetett csodát várni, de Zelenszkijtől azt remélték, hogy akárcsak a filmjében tette, a valóságban is fogást talál rajtuk, és letöri hegemóniájukat. Két év múltán kijelenthető: nem sikerült.

Mára úgy fest, hallgatólagos alkut kötött az ország legnagyobb pénzmoguljaival, aminek a lényege, hogy a hatalom csak imitálja az oligarchikus klánrendszer elleni harcot, míg ők a maguk részéről nem kritizálják őt hatalmas médiaholdingjaikon keresztül, a kivételt csak az oroszbarát Viktor Medvedcsuk és a hozzá tartozó médiumok jelentik, vagy inkább jelentették, hiszen lakat került rájuk.

A politikai adok-kapoknál a hétköznapi embert jobban érdekli a saját pénztárcája. Olekszandr Honcsarov, az Ukrán Gazdaságfejlesztési Intézet igazgatója kiszámolta: 2020-ban 22 százalékkal nőttek a kommunális díjak, miközben csökkentést ígértek. A folyamat az idén is folytatódik, a földgáz ára éppen májustól drágult.

Mindezek fényében és az általános gazdasági helyzetből kiindulva nem meglepő, hogy a Socis felmérése szerint az ukrajnaiak 72,8 százaléka tekinti rossznak a gazdaság állapotát. Zelenszkijt 57,1 százalékuk tartja dilettánsnak, 16,3 százaléka pedig populistának.

A meglehetősen kritikus értékítélet fő oka, hogy a polgárok 54,2 százalékának romlott a pénzügyi helyzete az elmúlt két évben, 83,7 százalékuk tartja nehéznek az ukrajnai megélhetést, s ez még akkor is igaz, ha tény, a romló helyzetért nagyban felelős az az általános válsághelyzet, amit a koronavírus-járvány és annak következményei idéztek elő.

Zelenszkij próbálkozott kormányalakítással, tavaly márciusban például lecserélte a kabinetet, ám Denisz Smihal új miniszterelnök érkezésével sem fordultak egy csapásra jóra a dolgok, ezt támasztja alá a 4,2 százalékos gazdasági visszaesés is.

A járványkezelés sem úgy sikerült, hogy azzal dicsekedhetnének. A vakcináció terén Európa sereghajtói között van Ukrajna, s ugyan nyilatkozatok szintjén nagy az optimizmus, de szakértői becslések szerint a mostani tempóval akár három-négy évbe is telhet, mire az ország negyvenmilliós lakosságát beoltják.

A cikk szerzője Dunda György kárpátaljai publicista, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Horrorbaleset az M4-esen: nagyszőlősi járási férfiak a kárpátaljai áldozatok

Öt munkás utazott abban a kisbuszban, ami péntek délután hátulról belerohant egy álló kamionba Abonynál. Úgy tűnik, hogy a kamionos nem hibázott, s vétlen részese volt a tragédiának - közölte a 24.hu. A rendőrség tájékoztatása szerint egy 34, 36, és 41 éves túrkevei, valamint egy 48 és egy 59 éves mátyfalvai (Kárpátalja, Nagyszőlősi járás) férfi vesztette életét az M4-es autóút 89-es kilométerszelvényében lévő csomópontnál történt balesetben. A 24.hu Úgy tudja, hogy a kisbuszt vezető sofőr körülbelül száz kilométeres sebességgel közlekedett. Feltehetően nem figyelt, s ezért ütközött neki a forgalmi okból álló járműszerelvény pótkocsijának. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztálya büntetőeljárás keretében vizsgálja a baleset bekövetkezésének okát és körülményeit. Korábban a Bors arról írt, hogy a kisbuszban három magyar, egy ukrán, illetve egy ukrán-magyar kettős állampolgárságú férfi utazott, mind az öten életüket vesztették. A Kékvillogó.hu szerint mind az ö

Kárpátaljaiak vesztették életüket egy szörnyű balesetben Magyarországon

Az M4 autóút 89-es kilométerszelvényében lévő csomópontnál egy Budapest irányából Szolnok felé közlekedő kistehergépkocsi hátulról egy kamionnak ütközött. A furgonban öt ember vesztette életét.  A Bors információi szerint a kisbuszban három magyar, egy ukrán, illetve egy ukrán-magyar kettős állampolgárságú férfi utazott, mind az öten életüket vesztették. Az MTI-n megrázó fotók jelentek meg a tragikus balesetről: KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !

Így kaphatnak magyarországi nyugdíjat az ukrajnai magyarok

Ukrajna vonatkozásában – utolsó volt szovjet tagállamként – még mindig az 1963-ban kihirdetett magyar-szovjet szociális ellátási együttműködési egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni. Pedig már az Orosz Föderációval is létrejött egy korszerű szociális biztonsági megállapodás. Magyarország és Ukrajna vonatkozásában az egyezmény alkalmazása során lehetőség van az öregségi nyugdíj megállapítására, de magyar nyugellátásra kizárólag a magyar nyugdíjkorhatár betöltésével nyílhat lehetőség. Az egyezmény nem terjed ki a nők kedvezményes nyugdíjára. Az egyezmény alkalmazásának feltétele a magyar vagy az ukrán állampolgárság. Az egyezmény személyi hatálya azokra terjed ki, akik Magyarország vagy Ukrajna területén munkaviszonyban foglalkoztatottként, fegyveres  testületek tagjaként, mezőgazdasági vagy kisipari szövetkezet tagjaként, kisiparosként (egyéni, társas  vállalkozóként) szolgálati vagy ezzel egy tekintet alá eső  biztosítási időt szereztek, és lakóhelyük egyik vagy másik állam terü

Fontos bejelentést tett az Ukrán Állami Határőrszolgálat

Nem kell karanténba vonulniuk hétfőtől a tranzitutasként Ukrajnába belépő külföldieknek és hontalan személyeknek, ha dokumentummal igazolják, hogy 48 órán belül elhagyják az országot – adta hírül az unn.com.ua hírportál az Állami Határőrszolgálatra hivatkozva. A jelentés szerint 2021. szeptember 20-tól nem kell karanténba vonulniuk és mobiltelefonjukra telepíteni a Vdoma applikációt az Ukrajnába tranzitcéllal belépő külföldieknek és hontalan személyeknek, ha dokumentumuk van arról, hogy 48 órán belül elhagyják az országot. Ugyanakkor változatlanul érvényben marad – érkezési országtól függetlenül – a külföldiek és Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkezők számára a megkötés, amely szerint Ukrajnában bejegyzett társaság által kiadott, a Covid-19 gyógyításának és betegmegfigyelésnek a költségfedezésére és az ukrajnai tartózkodás egész idejére kiterjedő egészségbiztosítással kell rendelkezniük. A Kárpát.in.ua emlékeztet, Ukrajnába érkező külföldieknek, tartózkodási engedéllyel

Ezek a korlátozások lépnek életbe csütörtöktől Ukrajnában

Ukrajna egész területére vonatkozó sárga veszélyességi fokozatú karantén bevezetéséről döntött csütörtöktől, azaz szeptember 23-tól kezdődően keddi ülésén a Technogén-, Környezetvédelmi és Rendkívüli Helyzetek Állami Bizottsága – adta hírül az rbc.ua hírportál a kormány sajtószóvivői irodájára hivatkozva. Ukrajna egész területén a következő korlátozások lépnek hatályba: az iskolák, óvodák és felsőoktatási intézmények csak a személyzet 80 %-ának legalább egy adag vakcinával történt beoltottsága esetén működhetnek; tilos tömegrendezvények tartása 4 négyzetméterre számított egy főt meghaladó közönséglétszám vagy az ülőhelyek termenként több mint kétharmados telítettsége esetén; a vendéglátóhelyeken egy asztalnál négynél többen nem ülhetnek, és az asztalok nem lehetnek egymáshoz 1,5 méternél közelebb; a filmszínházak és más kulturális intézmények legfeljebb a helyek kétharmados vagy minden egyes terem helyeinek 50 %-os telítettsége mellett működhetnek; a sporttermek és fitness központ