Ugrás a fő tartalomra

Strasbourgban harcol tovább Magyarország a kárpátaljai magyarok jogaiért

"Megpróbáljuk a magyar elnökséget felhasználni arra, hogy az Európa Tanácson belül promotáljuk a nemzeti kisebbségek jogait és erős támogatást nyújtsunk a határon túli magyar közösségeknek" – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára annak apropóján, hogy május 21-től Magyarország tölti be a jogállamiság, az emberi jogok és a demokrácia előmozdítására létrehozott, 47 európai országot tömörítő strasbourgi Európa Tanács miniszteri bizottságának elnöki tisztségét.

– A magyar Európa tanácsi elnökség egyik prioritása a nemzeti kisebbségek védelmének hatékony előmozdítása. Milyen konkrét segítségre számíthatnak például a határon túli magyarok?

– Az Európa Tanács az egyik legfontosabb európai szervezet a nemzeti kisebbségi jogok biztosításának szempontjából. Miután láttuk, hogy a Minority SafePacket (az őshonos kisebbségek védelmét szolgálni hivatott európai polgári kezdeményezést – a szerk.) az Európai Bizottság elutasította, eldöntöttük: megpróbáljuk a magyar elnökséget felhasználni arra, hogy az Európa Tanácson belül promotáljuk a nemzeti kisebbségek jogait és erős támogatást nyújtsunk a határon túli magyar közösségeknek. A magyar külpolitikát nem lehet elképzelni magyar nemzetpolitika nélkül. Négy konferenciát szervezünk e témában: kettőt Magyarországon, kettőt Strasbourgban. Ezeknek az a céljuk, hogy leltárt csináljunk arról, mi a helyzet Európában a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülése terén. Másrészt megvizsgáljuk azt, hogyan lehetne előrelépni, hiszen az Európa Tanácsnak normaalkotó szerepe is van.

– A határon túli magyarok szempontjából valószínűleg a kárpátaljaiaknak van szükségük a legnagyobb segítségre, hiszen az ukrán vezetés csorbította nyelvhasználati jogaikat, a magyarokat és vezetőiket rendszeresen vegzálják az állami hatóságok és fenyegetik a nacionalista szervezetek. Lát esélyt arra, hogy a közeljövőben kikerüljön a mélypontról az ukrán–magyar viszony, s ezáltal javuljon a kárpátaljai magyarok helyzete is?

– 2017 szeptembere óta, amikor az ukrán parlament elfogadta az oktatási törvényt, valóban számos területen tapasztalunk visszalépést a nemzeti kisebbségek jogainak – különösen a nyelvi és oktatási jogok – érvényesülése terén. A magyar kormánynak és a kárpátaljai magyar közösségnek is az az érdeke, hogy valamilyen módon megállapodjon Ukrajnával ezeknek a jogoknak a visszaszerzésében, mert ha egyéb területeken is nyomást gyakorol a központi vezetés az adott kisebbségekre, vezetőikre és oktatási intézményeikre, akkor nagyon hamar perspektíva nélkül maradnak.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az elmúlt egy évben rendszeresen találkozott ukrán partnerével, arra törekedve, hogy megtaláljuk azokat a közös pontokat, ahol át lehet lépni a kapcsolatok nehézségein. Ezek egy része gyakorlati – például határon átnyúló infrastrukturális és útfejlesztési – együttműködés, de ugyanilyen fontos, hogy a nemzeti kisebbségi jogok kérdésében is előrelépjünk. Az elmúlt hét ilyen szempontból jelentős volt, hiszen az oktatási vegyes bizottság Budapesten ülésezett, és számos kérdésben konstruktív légkörben folyik a vita. Bízzunk benne, hogy ennek lesz eredménye is. Ezek optimizmusra adnak okot, de még messze vagyunk attól, hogy egy valóban megnyugtató, hosszú távú megoldást találjunk a kárpátaljai magyaroknak.

– A NATO és Ukrajna közeledését Magyarország vétóval blokkolja a kárpátaljai magyarok helyzete miatt. Ezzel sikerült nyomást gyakorolni Ukrajnára, hogy megoldásra törekedjen?

– Hangsúlyoznám, hogy 2017 szeptembere előtt Magyarország volt az egyik leghatározottabb támogatója Ukrajna euroatlanti közeledésének, akár a vízumliberalizáció, akár az EU-val kötött átfogó megállapodás terén. Sajnos kénytelenek vagyunk megvétózni a NATO–Ukrajna Bizottság miniszteri, illetve állam- és kormányfői szintű üléseinek összehívását mindaddig, amíg Ukrajna nem biztosítja a kisebbségek korábbi jogait. Magyarországnak fontos, hogy Ukrajna stabil, fejlődő ország legyen, ezért azt gondolom, ha van politikai szándék – márpedig a mi oldalunkon van –, akkor a tárgyalások folytatásával érhetünk el eredményt.

– Ukrajna az utóbbi időben leginkább biztonságpolitikai kihívásokkal küszködött: kiújultak a kelet-ukrajnai harcok, Oroszország csapatokat telepített Ukrajna határai mellé, majd kivonta őket onnan. Mindeközben van egy erős politikai nyomásgyakorlás az Egyesült Államok részéről az ukrán vezetésre. Ezek a tényezők hogyan befolyásolják azt, hogy Magyarország milyen viszonyt ápol Ukrajnával?

– Az ukrán állam egy bizonytalan helyzetben van, hiszen keleti területein egy elhúzódó konfliktus alakult ki, illetve Oroszország annektálta a Krím félszigetet. Magyarország 2014 óta számos fórumon és formában kifejezte szolidaritását Ukrajnával, és többször megerősítettük támogatásunkat Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránt. Ennek ellenére azt gondoljuk, hogy az a nehéz helyzet, amelyben Ukrajna van, nem adhat okot arra, hogy gyorsított nemzetépítés keretében a kisebbségi közösségek jogait csorbítsa. Ezt a két kérdést külön kell választani. Magyarország éppen emiatt a NATO-ban támogatja a gyakorlati együttműködést Ukrajnával, ugyanakkor nem támogatja Ukrajna intézményes közeledését a szövetséghez.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mostantól nem kötelező a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a karantén

Mivel egész Ukrajna zöld övezetes, a kormány megszüntette a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok és az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek számára kötelező negatív koronavírus-teszt felmutatását és a kéthetes házi karanténba vonulást, így ezentúl a határon nem kell a telefonra telepíteni a karantén betartását ellenőrző Gyij vdoma mobil applikációt – adta hírül a Jevropejszka Pravda hírportál szerdán az Egészségügyi Minisztérium portáljára hivatkozva. A tárca közlése szerint mivel Ukrajnában a járványveszély szintje zöld jelzésű, ezért az ukrán államhatár átlépése akadálytalan, bármely országból történik is az, az ukrán állampolgárok és az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek számára. „A Digitális Átalakítás Minisztériuma és az Egészségügyi Minisztérium közös határozata értelmében mától (szerdától) nem szükséges a telefonra telepíteni a Gyij vdoma mobil applikációt a határon az Ukrajnába történő visszatéréskor” – jelezte külön közleményébe

Ezeket érdemes tudni az Ukrajnából áttelepültek magyar nyugdíjáról

Ukrajna vonatkozásában – utolsó volt szovjet tagállamként – még mindig az 1963-ban kihirdetett magyar-szovjet szociális ellátási együttműködési egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni. Pedig már az Orosz Föderációval is létrejött egy korszerű szociális biztonsági megállapodás. Magyarország és Ukrajna vonatkozásában az egyezmény alkalmazása során lehetőség van az öregségi nyugdíj megállapítására, de magyar nyugellátásra kizárólag a magyar nyugdíjkorhatár betöltésével nyílhat lehetőség. Az egyezmény nem terjed ki a nők kedvezményes nyugdíjára. Az egyezmény alkalmazásának feltétele a magyar vagy az ukrán állampolgárság. Az egyezmény személyi hatálya azokra terjed ki, akik Magyarország vagy Ukrajna területén munkaviszonyban foglalkoztatottként, fegyveres  testületek tagjaként, mezőgazdasági vagy kisipari szövetkezet tagjaként, kisiparosként (egyéni, társas  vállalkozóként) szolgálati vagy ezzel egy tekintet alá eső  biztosítási időt szereztek, és lakóhelyük egyik vagy másik állam terü

Emberölés kísérlete miatt körözik a beregszászi férfit

Petrushka István ellen emberölés kísérlete miatt európai és nemzetközi elfogató parancs van érvényben. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint 2020. február 7-én Debrecenben , a Zelemér utcában két férfi között szóváltás alakult ki, majd a beregszászi születésű férfi gumilövedékkel többször rálőtt a vitapartnerére. Petrushka István a gyanú szerint a súlyos sérülést szenvedett sértettől elvette a nála lévő készpénzt, és elmenekült a helyszínről. A beregszászi férfit azóta nem találja a magyar rendőrség. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság  kéri, hogy aki a képen látható Petrushka Ishtvant felismeri, tartózkodási helyéről, vagy a bűncselekménnyel kapcsolatban információval rendelkezik, jelentkezzen személyesen a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságon (Debrecen,Kossuth utca 20.), vagy tegyen bejelentést telefonon a nap 24 órájában elérhető 06-52/457-040-es telefonszámon, az ingyenesen hívható 06-80/555-111-es Telefontanú zöldszámán, illetve a 107-es, 112-es központi segé

Magyarország Beregszászi Konzulátusának közleménye a határátlépésről

Az Ukrán Miniszteri Kabinet 2021.06.02. kelt №583 sz. módosító rendelete értelmében a külföldi és hontalan személyeknek határátlépéskor rendelkezniük kell biztosítással ( COVID-19 betegség gyógyítására kiterjedő egészségügyi biztosítás) és az alábbiak egyikével: COVID-19 PCR teszt negatív eredménye (mely a határátlépés pillanatában 72 óránál nem régebbi); SARS-CoV-2 koronavírus antigénjének kimutatására alkalmas gyorsteszt negatív eredménye (mely a határátlépés pillanatában 72 óránál nem régebbi);‼️ COVID-19 védőoltás elvégzését igazoló, angol nyelven kiállított vagy angol fordítással ellátott dokumentum‼️ A Magyarország Beregszászi Konzulátusának Facebook-oldalán megjelent bejegyzés szerint ez utóbbi estén  javasolják, hogy a magyar védettségi plasztikkártya mellett minden esetben legyen meg az "Igazolás SARS-COV-2 elleni védőoltásról / Certificate of SARS-CoV-2 vaccination" kétnyelvű vagy ennek csak angol verziójú megfelelője, mely tartalmazza a 2. oltás dátumát (kivév

Fegyveres autórablás a Beregszászi Kistérségben - mindenki legyen óvatos, az elkövető veszélyes lehet!

Június 17-én fényes nappal egy személygépjárművet tulajdonított el erőszakosan egy határőr a Gecse és Csoma közötti útszakaszon. Az eset során a katona Badalóba szeretett volna eljutni, akit Mester András, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség önkormányzati titkára jó szándékkal, szolgálati gépjárműjével felvett és elvitte volna a badalói határőrségre - írja a Kárpátalja hetilap. Az út során Gecse és Csoma között az érintett saját gépfegyverével megfenyegetve a sofőrt kiszállíttatta, majd pedig elhajtott. Értesítve a körzeti megbízottat, a rendőrök rövidesen megtalálták a személygépjárművet Beregszászban a B. Hmelnickij úti „OKKO” benzinkúton. Az elkövetőt még keresik, aki a gépfegyverét a járműben hagyta. Ha bárki látja, azonnal értesítse a hatóságokat a 102-es körzeti hívószámon vagy a 0955641999-es telefonszámon. Kérjük, mindenki legyen óvatos, az elkövető veszélyes és fegyvere lehet! KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !