Ugrás a fő tartalomra

Strasbourgban harcol tovább Magyarország a kárpátaljai magyarok jogaiért

"Megpróbáljuk a magyar elnökséget felhasználni arra, hogy az Európa Tanácson belül promotáljuk a nemzeti kisebbségek jogait és erős támogatást nyújtsunk a határon túli magyar közösségeknek" – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára annak apropóján, hogy május 21-től Magyarország tölti be a jogállamiság, az emberi jogok és a demokrácia előmozdítására létrehozott, 47 európai országot tömörítő strasbourgi Európa Tanács miniszteri bizottságának elnöki tisztségét.

– A magyar Európa tanácsi elnökség egyik prioritása a nemzeti kisebbségek védelmének hatékony előmozdítása. Milyen konkrét segítségre számíthatnak például a határon túli magyarok?

– Az Európa Tanács az egyik legfontosabb európai szervezet a nemzeti kisebbségi jogok biztosításának szempontjából. Miután láttuk, hogy a Minority SafePacket (az őshonos kisebbségek védelmét szolgálni hivatott európai polgári kezdeményezést – a szerk.) az Európai Bizottság elutasította, eldöntöttük: megpróbáljuk a magyar elnökséget felhasználni arra, hogy az Európa Tanácson belül promotáljuk a nemzeti kisebbségek jogait és erős támogatást nyújtsunk a határon túli magyar közösségeknek. A magyar külpolitikát nem lehet elképzelni magyar nemzetpolitika nélkül. Négy konferenciát szervezünk e témában: kettőt Magyarországon, kettőt Strasbourgban. Ezeknek az a céljuk, hogy leltárt csináljunk arról, mi a helyzet Európában a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülése terén. Másrészt megvizsgáljuk azt, hogyan lehetne előrelépni, hiszen az Európa Tanácsnak normaalkotó szerepe is van.

– A határon túli magyarok szempontjából valószínűleg a kárpátaljaiaknak van szükségük a legnagyobb segítségre, hiszen az ukrán vezetés csorbította nyelvhasználati jogaikat, a magyarokat és vezetőiket rendszeresen vegzálják az állami hatóságok és fenyegetik a nacionalista szervezetek. Lát esélyt arra, hogy a közeljövőben kikerüljön a mélypontról az ukrán–magyar viszony, s ezáltal javuljon a kárpátaljai magyarok helyzete is?

– 2017 szeptembere óta, amikor az ukrán parlament elfogadta az oktatási törvényt, valóban számos területen tapasztalunk visszalépést a nemzeti kisebbségek jogainak – különösen a nyelvi és oktatási jogok – érvényesülése terén. A magyar kormánynak és a kárpátaljai magyar közösségnek is az az érdeke, hogy valamilyen módon megállapodjon Ukrajnával ezeknek a jogoknak a visszaszerzésében, mert ha egyéb területeken is nyomást gyakorol a központi vezetés az adott kisebbségekre, vezetőikre és oktatási intézményeikre, akkor nagyon hamar perspektíva nélkül maradnak.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az elmúlt egy évben rendszeresen találkozott ukrán partnerével, arra törekedve, hogy megtaláljuk azokat a közös pontokat, ahol át lehet lépni a kapcsolatok nehézségein. Ezek egy része gyakorlati – például határon átnyúló infrastrukturális és útfejlesztési – együttműködés, de ugyanilyen fontos, hogy a nemzeti kisebbségi jogok kérdésében is előrelépjünk. Az elmúlt hét ilyen szempontból jelentős volt, hiszen az oktatási vegyes bizottság Budapesten ülésezett, és számos kérdésben konstruktív légkörben folyik a vita. Bízzunk benne, hogy ennek lesz eredménye is. Ezek optimizmusra adnak okot, de még messze vagyunk attól, hogy egy valóban megnyugtató, hosszú távú megoldást találjunk a kárpátaljai magyaroknak.

– A NATO és Ukrajna közeledését Magyarország vétóval blokkolja a kárpátaljai magyarok helyzete miatt. Ezzel sikerült nyomást gyakorolni Ukrajnára, hogy megoldásra törekedjen?

– Hangsúlyoznám, hogy 2017 szeptembere előtt Magyarország volt az egyik leghatározottabb támogatója Ukrajna euroatlanti közeledésének, akár a vízumliberalizáció, akár az EU-val kötött átfogó megállapodás terén. Sajnos kénytelenek vagyunk megvétózni a NATO–Ukrajna Bizottság miniszteri, illetve állam- és kormányfői szintű üléseinek összehívását mindaddig, amíg Ukrajna nem biztosítja a kisebbségek korábbi jogait. Magyarországnak fontos, hogy Ukrajna stabil, fejlődő ország legyen, ezért azt gondolom, ha van politikai szándék – márpedig a mi oldalunkon van –, akkor a tárgyalások folytatásával érhetünk el eredményt.

– Ukrajna az utóbbi időben leginkább biztonságpolitikai kihívásokkal küszködött: kiújultak a kelet-ukrajnai harcok, Oroszország csapatokat telepített Ukrajna határai mellé, majd kivonta őket onnan. Mindeközben van egy erős politikai nyomásgyakorlás az Egyesült Államok részéről az ukrán vezetésre. Ezek a tényezők hogyan befolyásolják azt, hogy Magyarország milyen viszonyt ápol Ukrajnával?

– Az ukrán állam egy bizonytalan helyzetben van, hiszen keleti területein egy elhúzódó konfliktus alakult ki, illetve Oroszország annektálta a Krím félszigetet. Magyarország 2014 óta számos fórumon és formában kifejezte szolidaritását Ukrajnával, és többször megerősítettük támogatásunkat Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránt. Ennek ellenére azt gondoljuk, hogy az a nehéz helyzet, amelyben Ukrajna van, nem adhat okot arra, hogy gyorsított nemzetépítés keretében a kisebbségi közösségek jogait csorbítsa. Ezt a két kérdést külön kell választani. Magyarország éppen emiatt a NATO-ban támogatja a gyakorlati együttműködést Ukrajnával, ugyanakkor nem támogatja Ukrajna intézményes közeledését a szövetséghez.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az ukrán sorkatona részletesen elmesélte, hogyan végzett az áldozataival

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: elvárja a rendfenntartóktól, hogy teljeskörűen tájékoztassák a közvéleményt a csütörtöki dnyiprói tragédiáról, amelynek során egy sorkatona agyonlőtte öt társát. Az államfő személyi felelősségre vonásokat is sürgetett. "Mindent a lehető legrészletesebben kell elemezni: a gyilkos indítékait, azt, hogyan vált ez lehetségessé. Ennek következményeképpen a személyeket érintő szükséges döntéseket a közeljövőben meg kell hozni" - írta az államfő a Telegram üzenetküldő portálon. Hozzátette, hogy az áldozatok hozzátartozóinak minden segítséget haladéktalanul meg kell adni. Csütörtök hajnalban egy sorkatona a kelet-ukrajnai Dnyipróban, a Pivdenmas gépgyártó üzem területén agyonlőtte öt társát, öt másikat pedig megsebesített. A nemzeti gárdánál sorkatonai szolgálatát töltő, húszéves Artemij Rjabcsuk fegyverkiadás közben lőtt rá katonatársaira Kalasnyikov gépkarabéllyal, majd a fegyverrel elmenekült. Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) közlése sz

Omeljan: a magyar kormány hibája miatt mennek el Ukrajnából a kárpátaljai magyarok

Az ukrán-magyar kapcsolatok jelentősen romlottak az elmúlt években. Magyarország a nyelvtörvény miatt bírálja Ukrajnát, amely szerinte felelős a kárpátaljai magyarok helyzetének romlásáért.  Volodimir Omeljan ukrán politikus, korábbi infrastrukturális miniszter a 24.hu-nak adott interjújában egyetértett abban, hogy jelentősen megromlottak az ukrán–magyar kapcsolatok az utóbbi időkben. Míg Magyarország az ukrán nyelvtörvény miatt bírálja a szomszédos országot, addig szerinte stratégiai hiba volt, hogy úgy adta meg Magyarország a magyar állampolgárságot a kárpátaljai magyaroknak, hogy nem egyeztetett előtte az ukrán kormánnyal. „Úgy vélem, elég jól látom a porblémákat, és azt kell mondanom, a legtöbbje mesterségesen gerjesztett. A magyar kormány elkövetett egy stratégiai hibát – megadta a magyar állampolgárságot a kárpátaljai magyaroknak anélkül, hogy egyeztetett volna az ukrán kormánnyal, és egy kerekasztal-beszélgetés alkalmával közösen azonosítottuk volna a problémákat és a lehetőség

Több kárpátaljai településen is áramszünetre kell számítani

A Zakarpattyaoblenergo Nyrt. hivatalos honlapja szerint január 24-én 29 kárpátaljai településen fognak javítási és karbantartási munkálatokat végezni az áramellátás megbízhatóságának és az ügyfélszolgálat minőségének javítása érdekében - írta a Kárpátalja . A táblázatban olvasható azon települések listája, ahol január 24-én, hétfőn áramszünet lesz a munkálatok idején.

Az ukrán katonák szerint elkerülhetetlen a háború

A CNN fotósa az orosz-ukrán határon járt, ahol elmondása szerint egyre tapintható a feszültség a két fél között. Az oroszok által támogatott szakadárok táborától körülbelül 500 méterre az ukrán katonák már teljes harckészültségben vannak, és „várják az elkerülhetetlent.” Az Ukrajna keleti luhanszki régiójában állomásozó katonákat rendkívül nyugodtnak látta a fotós, akikkel egy teljes napot eltöltött a frontvonalban. „Kizártnak tartom, hogy elkerüljük a harcot. Beletörődtünk, hogy meg fog történni” – mondta egy katona.Kérdéses azonban, hogy honnan fog érkezni a támadás.  Egy másik megkérdezett szerint az oroszok nem a határon át fognak jönni, hanem a tenger felől – erre utalhat a január-februári gyakorlatozás az oroszok részéről –, vagyis az Azovi-tengerről. Egy másik katona nem értett egyet, szerinte a támadás Fehéroroszországból fog érkezni. A támadás irányában tehát nincs konszenzus, a katonák viszont abban egyet értenek, hogy Putyin 100 százalékig biztos, hogy le fog csapni - írta a

Megütötte és kiabált diákjával egy kárpátaljai pedagógus (videó)

A legnagyobb közösségi hálón január 21-e óta terjed egy videó, amin az látható, ahogyan egy tanár kiabál egy alsós diákkal, majd megüti.  Mint kiderült, a felvételt a rahói járási Felsőapsán (Verhnye Vogyane) készítették. A videón látható, ahogyan matematikaórán kiabál egy tanár a diákjával, mert nem tudja megoldani a feladatot, és az egész osztály előtt a fejére üt, majd szóban is megalázza. Az eset a rendőrséghez is eljutott január 22-én, akik a helyszínre menve vizsgálatot indítottak az ügyben - tudatta a Kárpátalja ma.

Magyarországon elfogatóparancs van érvényben egy mezőkaszonyi nő ellen

Bachkov Máriát közokirat-hamisítás miatt körözik. A kárpátaljai származású nő ellen a magyar rendőrség honlapja szerint jelenleg elfogató parancs van érvényben - olvasható a police.hu oldalán. Akinek bármilyen információja van a körözött személy hollétével kapcsolatban az a +3642-524-600/33-11-os telefonszámon és a kir.szabolcsmrfk.dl@szabolcs.police.hu e-mail címen tudja értesíteni a hatóságokat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Rohamosan romlik a járványhelyzet Kárpátalján, veszélyben a jelenléti oktatás

A távoktatás mihamarabbi bevezetését tanácsolja a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal a gyerekek koronavírus-fertőzöttségének rohamos növekedése miatt. Az erről szóló döntést a technogén és ökológiai, valamint rendkívüli helyzetek kérdéseivel foglalkozó megyei bizottság hozta meg hétfőn, január 24-én. Viktor Mikita kormányzó kiemelte, Kárpátalján az elmúlt héten 87 százalékkal nőtt a megbetegedések száma, továbbá megnégyszereződött a koronavírussal fertőzött kiskorúak száma. A koronavírussal fertőzött gyerekek kezelésére kiutalt ágyak kihasználtsága elérte az 55 százalékot - írta a Kárpáti Igaz Szó. A közelmúltban távoktatásra tért át a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Líceum, a Beregszászi Platán Líceum, az ungvári iskolák, valamint a Técsői, a Péterfalvi és a Nagylucskai kistérség minden oktatási intézménye. Fotó: Illusztráció KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: