Ugrás a fő tartalomra

Új teória arra, mi Putyin rafinált, de grandiózus terve

Az elemzők többsége úgy véli, az orosz hadsereg kardcsörtetése Ukrajna határai mentén idén áprilisban azt jelezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő középtávon kész katonai erővel Oroszországhoz csatolni Ukrajnát, ahogy azt a Krím félszigettel 2014-ben tette. Egy elemzés ennél sokkal körmönfontabb tervet vázol fel  - írja a Napi.hu.

Az orosz hadsereg hadgyakorlat címén 2021 áprilisában százezer katonát sorakoztatott fel Ukrajna határainál Vlagyimir Putyin orosz államfő parancsára, majd miután a világ azt találgatta, hogy az oroszok lerohanják-e ukrán barátaikat, visszarendelte a csapatokat a laktanyákba. Vajon egy jövőbeli támadás főpróbáját láttuk vagy lehet más magyarázata is a látványos színjátéknak? – teszi fel a kérdést a bne IntelliNews stratégiai elemzésének elején. A választ megelőlegezhetjük: ennél ravaszabb célt követhet az orosz elnök.

Hogy értsük, miről van szó két körülményt kell előzetesen figyelembe vennünk. Az egyik Putyin politikai gondolkodásának alapja, a másik az oroszok viszonya Ukrajnához. Az előbbit 2005-ös évértékelő beszédében fedte fel az elnök, amikor kijelentette, hogy a XX. század legnagyobb geopolitika tragédiája a Szovjetunió összeomlása volt. Ezt persze úgy kell érteni, hogy Oroszország nézőpontjából ez volt a legsúlyosabb csapás.

A szovjet tagköztársaságok 1991-es kihullásával lényegében egyetlen nap alatt az ország határa nyugat felől 1000 kilométerrel keletebbre, az európai részen dél felől 400 kilométerrel északabbra, az ázsiai részen 1600 kilométerrel északabbra került. Oroszország elvesztette gáz- és olajtartalékai jelentős részét, amelyek a dél felé kivált köztársaságokban maradtak.

Putyin a 2005-ös beszéddel azt is rögzítette, hogy a Szovjetunió területi helyreállítása lehetetlen. Legalábbis teljesen lehetetlen. A létrejövő új államok elitje nem abban gondolkodott, hogy vissza kellene térnie Oroszország anyácska karjaiba. Kiépítette a maga kleptokratikus uralmát saját országában, és esze ágában nem volt osztozkodni a hozzá hasonló orosz elittel. Eközben a szovjet hadsereg maradéka akkoriban technikailag és morálisan is lezüllött állapotban volt.

Ez nem jelenti azt, hogy Putyin lemondott volna arról, hogy amit lehet visszahozzon a régi világból. Erre az első esélyt Georgia (Grúzia) kínálta 2008-ban. A kis ország 88 százalékban keresztény és 1783-tól a Szovjetunió összeomlásáig Oroszországhoz tartozott. Messze van bármelyik NATO-tagállamtól. Az orosz hadsereg beküldésére a georgiai katonaság ostoba offenzívája adott indokot az ország orosz többségű része ellen.

A háborút megnyerték, de olyan áron, hogy az riadójelzés volt az orosz hadseregnek, hogy ideje rendbe szedni magát. A végeredmény orosz területszerzés és egy üzenet volt a volt szovjet tagköztársaságoknak: a Nyugat, amely békességre szólította fel a feleket, de semmit sem tett ezen túl, magasról tesz rátok.

Putyin ezen a ponton gondolhatta át merre tovább. Az Azerbajdzsán visszaszerzésére tett kísérlettel gyorsan szembe került volna Iránnal, amelyet Moszkva nem akar elidegeníteni magától, inkább partnert lát benne a Nyugattal szemben. A „sztán” végződésű névvel rendelkező közép-ázsiai országok túl nagyok és túl muszlimok. Fehéroroszországot gazdaságilag kvázi föderális országgá tették, az önjáró Lukasenko elnök távozása után minden bizonnyal megtalálják majd azt a vezetőt, aki készségesebben viselkedik a Kremllel szemben.

Ukrajna maradt az utolsó célpont, amihez meg kell értenünk, hogy az oroszok nem úgy tekintenek erre az országra, mint mások. Ukrajna sosem volt önálló, független állam – leszámítva 1918 és 1922 közötti pillanatot -, nyugati része litván és lengyel befolyás alatt, keleti része orosz befolyás alatt fejlődött. Az oroszok az előbbit megszállásnak tartják, aminek Nagy Katalin cárnő uralkodása alatt a 18. század végén katonai erővel annak rendje és módja szerint véget vetettek. A történet lényege, hogy az ország lakosságának nyugati részén élő 40 százaléka ukránnak/nyugati értelemben vett európainak, keleti részén élő 40 százaléka orosznak érzi magát.

Ez az a körülmény, ami bonyolulttá teszi Ukrajna megszerzését. Az orosz hadsereg katonailag megszállhatná az országot, bár többezres áldozat árán, miután az ukrán katonaság kizárólag szárazföldi erőkből áll, légi támogatás nélkül, és a kiberhadviselésben sem veheti fel a versenyt az orosz ellenféllel. Ennek azonban jó eséllyel az lenne a következménye, hogy a kijevi kormány áttenné a székhelyét Lvivbe (Lvov) és a szilárdan Nyugatbarát országrészt leválasztaná Ukrajnáról. Ez katasztrofális hatással járna az oroszok szempontjából.

Először is mai háborúk egyik eleme, ahogy az Szíriában látszik, hogy borzalmas pusztítással járnak az épített környezetben, másodszor menekültek áradatát indítják el. Ezt a problémát Ukrajna megszállása esetén Oroszországnak kellene kezelni. Másodszor a vélhetően a Dnyeper mentén szétváló ország nyugati része kőkeményen oroszellenes lenne, szorosan kötődne az EU-hoz és a NATO-hoz, ahogy azt a balti államok esetén megfigyelhettük, amelyek háromszorosan biztosították be magukat az orosz befolyással szemben. A NATO-, az EU- és az eurózóna-csatlakozással.

Putyin abból indulhat ki, hogy bár az európai határok sérthetetlenek, ám sok példa van arra, hogy egy-egy ország lakossága önként más állami kereteket választ magának. A legjobb példa Jugoszlávia széthullása, de ott van a cseh-szlovák szétválás és a német újraegyesítés. A Krím Oroszországhoz csatolását egy kevés állam által elismert népszavazással szentesítették 2014-ben, ám az a nagy helyzet, hogy az ottani orosz többség miatt borítékolható, hogy egy nemzetközi ellenőrzéssel megtartott mai referendum megerősítené az orosz csatlakozást.

Az orosz államfő rá akarja venni az ukránokat, hogy önként csatlakozzanak Oroszországhoz, akár valamilyen föderatív formában. Ehhez egy mézesmadzagot és több korbácsot alkalmaz. Az előbbi lényege az a tény, hogy az oroszok érezhetően jobban élnek, mint az ukránok. Eközben az ukrán állam jelentéktelen és kleptokrata oligarchák játékszere, el van adósodva. Bezzeg Oroszország a világ egyik befolyásos hatalma, hadserege nem piskóta, és van valaki, aki az úr a házban, ha kell a tolvajok kezére is rácsap.

A korbácsok közül az első a játék a gázellátással, miután ezen a téren Ukrajna kiszolgáltatott Oroszországnak. Ennek számos fordulóját láthattuk az elmúlt években, az ukránok többször fagyoskodtak télen a fűtés gyengesége miatt. Ez a korbácsot erősítheti, ha az Ukrajnán keresztül folyó európai gáztranzitot kiváltják a közvetlen orosz-német gázösszeköttetéssel az északi áramlat formájában.

A másik korbács a donbaszi országrész leszakítása és a körül folyó kilátástalan háború. Ez komoly áldozatokkal jár emberéletben és abban, hogy az állam pénzét elviszi a hadsereg fenntartása. Emellett megmutatja, hogy a Nyugat nem töri magát az ügy rendezése érdekében vagy ha törné is, az oroszok hajlandósága nélkül semmit sem tehet.

További korbács a Krím elfoglalása, azzal a körmönfont meggondolással, hogy mivel a kijevi vezetés ragaszkodik a félsziget Ukrajnához tartozásához, nem lehetne kihagyni egy olyan népszavazásból, amely az Ukrajna és Oroszországgal uniójáról szólna. Az ottani orosz többség erősítené az unió támogatottságát. Végül az utolsó korbács az áprilisi katonai erődemonstráció. Az orosz hadsereg megmutatta, hogy bármikor eltiporhatja Ukrajnát, miközben a Nyugat nem fog tenni semmit. Ez azt üzeni az ukránoknak, hogy soha nem élhetnek nyugodtan az országukban, amelynek önállóan, a Nyugat és Oroszország között nincs jövője.

Összességében tehát az orosz vezetés azt akarja az ukránok tudomására hozni, hogy az államuk gyenge, semmit sem tud megoldani és nincs jövője. Gyertek Oroszország kebelére! És ekkor a lakosságnak az a bizonyos 20 százaléka, amely nem tartja magát sziklaszilárdan Nyugat- vagy oroszbarátnak elgondolkozhat azon, hogy mit szeretne. Nyugalmat végre, jobb életet vagy a zűrzavar folytatódását. Vajon mire fognak jutni?

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mostantól nem kötelező a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a karantén

Mivel egész Ukrajna zöld övezetes, a kormány megszüntette a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok és az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek számára kötelező negatív koronavírus-teszt felmutatását és a kéthetes házi karanténba vonulást, így ezentúl a határon nem kell a telefonra telepíteni a karantén betartását ellenőrző Gyij vdoma mobil applikációt – adta hírül a Jevropejszka Pravda hírportál szerdán az Egészségügyi Minisztérium portáljára hivatkozva. A tárca közlése szerint mivel Ukrajnában a járványveszély szintje zöld jelzésű, ezért az ukrán államhatár átlépése akadálytalan, bármely országból történik is az, az ukrán állampolgárok és az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek számára. „A Digitális Átalakítás Minisztériuma és az Egészségügyi Minisztérium közös határozata értelmében mától (szerdától) nem szükséges a telefonra telepíteni a Gyij vdoma mobil applikációt a határon az Ukrajnába történő visszatéréskor” – jelezte külön közleményébe

Ezeket érdemes tudni az Ukrajnából áttelepültek magyar nyugdíjáról

Ukrajna vonatkozásában – utolsó volt szovjet tagállamként – még mindig az 1963-ban kihirdetett magyar-szovjet szociális ellátási együttműködési egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni. Pedig már az Orosz Föderációval is létrejött egy korszerű szociális biztonsági megállapodás. Magyarország és Ukrajna vonatkozásában az egyezmény alkalmazása során lehetőség van az öregségi nyugdíj megállapítására, de magyar nyugellátásra kizárólag a magyar nyugdíjkorhatár betöltésével nyílhat lehetőség. Az egyezmény nem terjed ki a nők kedvezményes nyugdíjára. Az egyezmény alkalmazásának feltétele a magyar vagy az ukrán állampolgárság. Az egyezmény személyi hatálya azokra terjed ki, akik Magyarország vagy Ukrajna területén munkaviszonyban foglalkoztatottként, fegyveres  testületek tagjaként, mezőgazdasági vagy kisipari szövetkezet tagjaként, kisiparosként (egyéni, társas  vállalkozóként) szolgálati vagy ezzel egy tekintet alá eső  biztosítási időt szereztek, és lakóhelyük egyik vagy másik állam terü

Emberölés kísérlete miatt körözik a beregszászi férfit

Petrushka István ellen emberölés kísérlete miatt európai és nemzetközi elfogató parancs van érvényben. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint 2020. február 7-én Debrecenben , a Zelemér utcában két férfi között szóváltás alakult ki, majd a beregszászi születésű férfi gumilövedékkel többször rálőtt a vitapartnerére. Petrushka István a gyanú szerint a súlyos sérülést szenvedett sértettől elvette a nála lévő készpénzt, és elmenekült a helyszínről. A beregszászi férfit azóta nem találja a magyar rendőrség. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság  kéri, hogy aki a képen látható Petrushka Ishtvant felismeri, tartózkodási helyéről, vagy a bűncselekménnyel kapcsolatban információval rendelkezik, jelentkezzen személyesen a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságon (Debrecen,Kossuth utca 20.), vagy tegyen bejelentést telefonon a nap 24 órájában elérhető 06-52/457-040-es telefonszámon, az ingyenesen hívható 06-80/555-111-es Telefontanú zöldszámán, illetve a 107-es, 112-es központi segé

Magyarország Beregszászi Konzulátusának közleménye a határátlépésről

Az Ukrán Miniszteri Kabinet 2021.06.02. kelt №583 sz. módosító rendelete értelmében a külföldi és hontalan személyeknek határátlépéskor rendelkezniük kell biztosítással ( COVID-19 betegség gyógyítására kiterjedő egészségügyi biztosítás) és az alábbiak egyikével: COVID-19 PCR teszt negatív eredménye (mely a határátlépés pillanatában 72 óránál nem régebbi); SARS-CoV-2 koronavírus antigénjének kimutatására alkalmas gyorsteszt negatív eredménye (mely a határátlépés pillanatában 72 óránál nem régebbi);‼️ COVID-19 védőoltás elvégzését igazoló, angol nyelven kiállított vagy angol fordítással ellátott dokumentum‼️ A Magyarország Beregszászi Konzulátusának Facebook-oldalán megjelent bejegyzés szerint ez utóbbi estén  javasolják, hogy a magyar védettségi plasztikkártya mellett minden esetben legyen meg az "Igazolás SARS-COV-2 elleni védőoltásról / Certificate of SARS-CoV-2 vaccination" kétnyelvű vagy ennek csak angol verziójú megfelelője, mely tartalmazza a 2. oltás dátumát (kivév

Fegyveres autórablás a Beregszászi Kistérségben - mindenki legyen óvatos, az elkövető veszélyes lehet!

Június 17-én fényes nappal egy személygépjárművet tulajdonított el erőszakosan egy határőr a Gecse és Csoma közötti útszakaszon. Az eset során a katona Badalóba szeretett volna eljutni, akit Mester András, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség önkormányzati titkára jó szándékkal, szolgálati gépjárműjével felvett és elvitte volna a badalói határőrségre - írja a Kárpátalja hetilap. Az út során Gecse és Csoma között az érintett saját gépfegyverével megfenyegetve a sofőrt kiszállíttatta, majd pedig elhajtott. Értesítve a körzeti megbízottat, a rendőrök rövidesen megtalálták a személygépjárművet Beregszászban a B. Hmelnickij úti „OKKO” benzinkúton. Az elkövetőt még keresik, aki a gépfegyverét a járműben hagyta. Ha bárki látja, azonnal értesítse a hatóságokat a 102-es körzeti hívószámon vagy a 0955641999-es telefonszámon. Kérjük, mindenki legyen óvatos, az elkövető veszélyes és fegyvere lehet! KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !