Ugrás a fő tartalomra

Új teória arra, mi Putyin rafinált, de grandiózus terve

Az elemzők többsége úgy véli, az orosz hadsereg kardcsörtetése Ukrajna határai mentén idén áprilisban azt jelezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő középtávon kész katonai erővel Oroszországhoz csatolni Ukrajnát, ahogy azt a Krím félszigettel 2014-ben tette. Egy elemzés ennél sokkal körmönfontabb tervet vázol fel  - írja a Napi.hu.

Az orosz hadsereg hadgyakorlat címén 2021 áprilisában százezer katonát sorakoztatott fel Ukrajna határainál Vlagyimir Putyin orosz államfő parancsára, majd miután a világ azt találgatta, hogy az oroszok lerohanják-e ukrán barátaikat, visszarendelte a csapatokat a laktanyákba. Vajon egy jövőbeli támadás főpróbáját láttuk vagy lehet más magyarázata is a látványos színjátéknak? – teszi fel a kérdést a bne IntelliNews stratégiai elemzésének elején. A választ megelőlegezhetjük: ennél ravaszabb célt követhet az orosz elnök.

Hogy értsük, miről van szó két körülményt kell előzetesen figyelembe vennünk. Az egyik Putyin politikai gondolkodásának alapja, a másik az oroszok viszonya Ukrajnához. Az előbbit 2005-ös évértékelő beszédében fedte fel az elnök, amikor kijelentette, hogy a XX. század legnagyobb geopolitika tragédiája a Szovjetunió összeomlása volt. Ezt persze úgy kell érteni, hogy Oroszország nézőpontjából ez volt a legsúlyosabb csapás.

A szovjet tagköztársaságok 1991-es kihullásával lényegében egyetlen nap alatt az ország határa nyugat felől 1000 kilométerrel keletebbre, az európai részen dél felől 400 kilométerrel északabbra, az ázsiai részen 1600 kilométerrel északabbra került. Oroszország elvesztette gáz- és olajtartalékai jelentős részét, amelyek a dél felé kivált köztársaságokban maradtak.

Putyin a 2005-ös beszéddel azt is rögzítette, hogy a Szovjetunió területi helyreállítása lehetetlen. Legalábbis teljesen lehetetlen. A létrejövő új államok elitje nem abban gondolkodott, hogy vissza kellene térnie Oroszország anyácska karjaiba. Kiépítette a maga kleptokratikus uralmát saját országában, és esze ágában nem volt osztozkodni a hozzá hasonló orosz elittel. Eközben a szovjet hadsereg maradéka akkoriban technikailag és morálisan is lezüllött állapotban volt.

Ez nem jelenti azt, hogy Putyin lemondott volna arról, hogy amit lehet visszahozzon a régi világból. Erre az első esélyt Georgia (Grúzia) kínálta 2008-ban. A kis ország 88 százalékban keresztény és 1783-tól a Szovjetunió összeomlásáig Oroszországhoz tartozott. Messze van bármelyik NATO-tagállamtól. Az orosz hadsereg beküldésére a georgiai katonaság ostoba offenzívája adott indokot az ország orosz többségű része ellen.

A háborút megnyerték, de olyan áron, hogy az riadójelzés volt az orosz hadseregnek, hogy ideje rendbe szedni magát. A végeredmény orosz területszerzés és egy üzenet volt a volt szovjet tagköztársaságoknak: a Nyugat, amely békességre szólította fel a feleket, de semmit sem tett ezen túl, magasról tesz rátok.

Putyin ezen a ponton gondolhatta át merre tovább. Az Azerbajdzsán visszaszerzésére tett kísérlettel gyorsan szembe került volna Iránnal, amelyet Moszkva nem akar elidegeníteni magától, inkább partnert lát benne a Nyugattal szemben. A „sztán” végződésű névvel rendelkező közép-ázsiai országok túl nagyok és túl muszlimok. Fehéroroszországot gazdaságilag kvázi föderális országgá tették, az önjáró Lukasenko elnök távozása után minden bizonnyal megtalálják majd azt a vezetőt, aki készségesebben viselkedik a Kremllel szemben.

Ukrajna maradt az utolsó célpont, amihez meg kell értenünk, hogy az oroszok nem úgy tekintenek erre az országra, mint mások. Ukrajna sosem volt önálló, független állam – leszámítva 1918 és 1922 közötti pillanatot -, nyugati része litván és lengyel befolyás alatt, keleti része orosz befolyás alatt fejlődött. Az oroszok az előbbit megszállásnak tartják, aminek Nagy Katalin cárnő uralkodása alatt a 18. század végén katonai erővel annak rendje és módja szerint véget vetettek. A történet lényege, hogy az ország lakosságának nyugati részén élő 40 százaléka ukránnak/nyugati értelemben vett európainak, keleti részén élő 40 százaléka orosznak érzi magát.

Ez az a körülmény, ami bonyolulttá teszi Ukrajna megszerzését. Az orosz hadsereg katonailag megszállhatná az országot, bár többezres áldozat árán, miután az ukrán katonaság kizárólag szárazföldi erőkből áll, légi támogatás nélkül, és a kiberhadviselésben sem veheti fel a versenyt az orosz ellenféllel. Ennek azonban jó eséllyel az lenne a következménye, hogy a kijevi kormány áttenné a székhelyét Lvivbe (Lvov) és a szilárdan Nyugatbarát országrészt leválasztaná Ukrajnáról. Ez katasztrofális hatással járna az oroszok szempontjából.

Először is mai háborúk egyik eleme, ahogy az Szíriában látszik, hogy borzalmas pusztítással járnak az épített környezetben, másodszor menekültek áradatát indítják el. Ezt a problémát Ukrajna megszállása esetén Oroszországnak kellene kezelni. Másodszor a vélhetően a Dnyeper mentén szétváló ország nyugati része kőkeményen oroszellenes lenne, szorosan kötődne az EU-hoz és a NATO-hoz, ahogy azt a balti államok esetén megfigyelhettük, amelyek háromszorosan biztosították be magukat az orosz befolyással szemben. A NATO-, az EU- és az eurózóna-csatlakozással.

Putyin abból indulhat ki, hogy bár az európai határok sérthetetlenek, ám sok példa van arra, hogy egy-egy ország lakossága önként más állami kereteket választ magának. A legjobb példa Jugoszlávia széthullása, de ott van a cseh-szlovák szétválás és a német újraegyesítés. A Krím Oroszországhoz csatolását egy kevés állam által elismert népszavazással szentesítették 2014-ben, ám az a nagy helyzet, hogy az ottani orosz többség miatt borítékolható, hogy egy nemzetközi ellenőrzéssel megtartott mai referendum megerősítené az orosz csatlakozást.

Az orosz államfő rá akarja venni az ukránokat, hogy önként csatlakozzanak Oroszországhoz, akár valamilyen föderatív formában. Ehhez egy mézesmadzagot és több korbácsot alkalmaz. Az előbbi lényege az a tény, hogy az oroszok érezhetően jobban élnek, mint az ukránok. Eközben az ukrán állam jelentéktelen és kleptokrata oligarchák játékszere, el van adósodva. Bezzeg Oroszország a világ egyik befolyásos hatalma, hadserege nem piskóta, és van valaki, aki az úr a házban, ha kell a tolvajok kezére is rácsap.

A korbácsok közül az első a játék a gázellátással, miután ezen a téren Ukrajna kiszolgáltatott Oroszországnak. Ennek számos fordulóját láthattuk az elmúlt években, az ukránok többször fagyoskodtak télen a fűtés gyengesége miatt. Ez a korbácsot erősítheti, ha az Ukrajnán keresztül folyó európai gáztranzitot kiváltják a közvetlen orosz-német gázösszeköttetéssel az északi áramlat formájában.

A másik korbács a donbaszi országrész leszakítása és a körül folyó kilátástalan háború. Ez komoly áldozatokkal jár emberéletben és abban, hogy az állam pénzét elviszi a hadsereg fenntartása. Emellett megmutatja, hogy a Nyugat nem töri magát az ügy rendezése érdekében vagy ha törné is, az oroszok hajlandósága nélkül semmit sem tehet.

További korbács a Krím elfoglalása, azzal a körmönfont meggondolással, hogy mivel a kijevi vezetés ragaszkodik a félsziget Ukrajnához tartozásához, nem lehetne kihagyni egy olyan népszavazásból, amely az Ukrajna és Oroszországgal uniójáról szólna. Az ottani orosz többség erősítené az unió támogatottságát. Végül az utolsó korbács az áprilisi katonai erődemonstráció. Az orosz hadsereg megmutatta, hogy bármikor eltiporhatja Ukrajnát, miközben a Nyugat nem fog tenni semmit. Ez azt üzeni az ukránoknak, hogy soha nem élhetnek nyugodtan az országukban, amelynek önállóan, a Nyugat és Oroszország között nincs jövője.

Összességében tehát az orosz vezetés azt akarja az ukránok tudomására hozni, hogy az államuk gyenge, semmit sem tud megoldani és nincs jövője. Gyertek Oroszország kebelére! És ekkor a lakosságnak az a bizonyos 20 százaléka, amely nem tartja magát sziklaszilárdan Nyugat- vagy oroszbarátnak elgondolkozhat azon, hogy mit szeretne. Nyugalmat végre, jobb életet vagy a zűrzavar folytatódását. Vajon mire fognak jutni?

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az ukrán sorkatona részletesen elmesélte, hogyan végzett az áldozataival

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: elvárja a rendfenntartóktól, hogy teljeskörűen tájékoztassák a közvéleményt a csütörtöki dnyiprói tragédiáról, amelynek során egy sorkatona agyonlőtte öt társát. Az államfő személyi felelősségre vonásokat is sürgetett. "Mindent a lehető legrészletesebben kell elemezni: a gyilkos indítékait, azt, hogyan vált ez lehetségessé. Ennek következményeképpen a személyeket érintő szükséges döntéseket a közeljövőben meg kell hozni" - írta az államfő a Telegram üzenetküldő portálon. Hozzátette, hogy az áldozatok hozzátartozóinak minden segítséget haladéktalanul meg kell adni. Csütörtök hajnalban egy sorkatona a kelet-ukrajnai Dnyipróban, a Pivdenmas gépgyártó üzem területén agyonlőtte öt társát, öt másikat pedig megsebesített. A nemzeti gárdánál sorkatonai szolgálatát töltő, húszéves Artemij Rjabcsuk fegyverkiadás közben lőtt rá katonatársaira Kalasnyikov gépkarabéllyal, majd a fegyverrel elmenekült. Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) közlése sz

Omeljan: a magyar kormány hibája miatt mennek el Ukrajnából a kárpátaljai magyarok

Az ukrán-magyar kapcsolatok jelentősen romlottak az elmúlt években. Magyarország a nyelvtörvény miatt bírálja Ukrajnát, amely szerinte felelős a kárpátaljai magyarok helyzetének romlásáért.  Volodimir Omeljan ukrán politikus, korábbi infrastrukturális miniszter a 24.hu-nak adott interjújában egyetértett abban, hogy jelentősen megromlottak az ukrán–magyar kapcsolatok az utóbbi időkben. Míg Magyarország az ukrán nyelvtörvény miatt bírálja a szomszédos országot, addig szerinte stratégiai hiba volt, hogy úgy adta meg Magyarország a magyar állampolgárságot a kárpátaljai magyaroknak, hogy nem egyeztetett előtte az ukrán kormánnyal. „Úgy vélem, elég jól látom a porblémákat, és azt kell mondanom, a legtöbbje mesterségesen gerjesztett. A magyar kormány elkövetett egy stratégiai hibát – megadta a magyar állampolgárságot a kárpátaljai magyaroknak anélkül, hogy egyeztetett volna az ukrán kormánnyal, és egy kerekasztal-beszélgetés alkalmával közösen azonosítottuk volna a problémákat és a lehetőség

Több kárpátaljai településen is áramszünetre kell számítani

A Zakarpattyaoblenergo Nyrt. hivatalos honlapja szerint január 24-én 29 kárpátaljai településen fognak javítási és karbantartási munkálatokat végezni az áramellátás megbízhatóságának és az ügyfélszolgálat minőségének javítása érdekében - írta a Kárpátalja . A táblázatban olvasható azon települések listája, ahol január 24-én, hétfőn áramszünet lesz a munkálatok idején.

Az ukrán katonák szerint elkerülhetetlen a háború

A CNN fotósa az orosz-ukrán határon járt, ahol elmondása szerint egyre tapintható a feszültség a két fél között. Az oroszok által támogatott szakadárok táborától körülbelül 500 méterre az ukrán katonák már teljes harckészültségben vannak, és „várják az elkerülhetetlent.” Az Ukrajna keleti luhanszki régiójában állomásozó katonákat rendkívül nyugodtnak látta a fotós, akikkel egy teljes napot eltöltött a frontvonalban. „Kizártnak tartom, hogy elkerüljük a harcot. Beletörődtünk, hogy meg fog történni” – mondta egy katona.Kérdéses azonban, hogy honnan fog érkezni a támadás.  Egy másik megkérdezett szerint az oroszok nem a határon át fognak jönni, hanem a tenger felől – erre utalhat a január-februári gyakorlatozás az oroszok részéről –, vagyis az Azovi-tengerről. Egy másik katona nem értett egyet, szerinte a támadás Fehéroroszországból fog érkezni. A támadás irányában tehát nincs konszenzus, a katonák viszont abban egyet értenek, hogy Putyin 100 százalékig biztos, hogy le fog csapni - írta a

Megütötte és kiabált diákjával egy kárpátaljai pedagógus (videó)

A legnagyobb közösségi hálón január 21-e óta terjed egy videó, amin az látható, ahogyan egy tanár kiabál egy alsós diákkal, majd megüti.  Mint kiderült, a felvételt a rahói járási Felsőapsán (Verhnye Vogyane) készítették. A videón látható, ahogyan matematikaórán kiabál egy tanár a diákjával, mert nem tudja megoldani a feladatot, és az egész osztály előtt a fejére üt, majd szóban is megalázza. Az eset a rendőrséghez is eljutott január 22-én, akik a helyszínre menve vizsgálatot indítottak az ügyben - tudatta a Kárpátalja ma.

Magyarországon elfogatóparancs van érvényben egy mezőkaszonyi nő ellen

Bachkov Máriát közokirat-hamisítás miatt körözik. A kárpátaljai származású nő ellen a magyar rendőrség honlapja szerint jelenleg elfogató parancs van érvényben - olvasható a police.hu oldalán. Akinek bármilyen információja van a körözött személy hollétével kapcsolatban az a +3642-524-600/33-11-os telefonszámon és a kir.szabolcsmrfk.dl@szabolcs.police.hu e-mail címen tudja értesíteni a hatóságokat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Rohamosan romlik a járványhelyzet Kárpátalján, veszélyben a jelenléti oktatás

A távoktatás mihamarabbi bevezetését tanácsolja a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal a gyerekek koronavírus-fertőzöttségének rohamos növekedése miatt. Az erről szóló döntést a technogén és ökológiai, valamint rendkívüli helyzetek kérdéseivel foglalkozó megyei bizottság hozta meg hétfőn, január 24-én. Viktor Mikita kormányzó kiemelte, Kárpátalján az elmúlt héten 87 százalékkal nőtt a megbetegedések száma, továbbá megnégyszereződött a koronavírussal fertőzött kiskorúak száma. A koronavírussal fertőzött gyerekek kezelésére kiutalt ágyak kihasználtsága elérte az 55 százalékot - írta a Kárpáti Igaz Szó. A közelmúltban távoktatásra tért át a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Líceum, a Beregszászi Platán Líceum, az ungvári iskolák, valamint a Técsői, a Péterfalvi és a Nagylucskai kistérség minden oktatási intézménye. Fotó: Illusztráció KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: