Ugrás a fő tartalomra

Új teória arra, mi Putyin rafinált, de grandiózus terve

Az elemzők többsége úgy véli, az orosz hadsereg kardcsörtetése Ukrajna határai mentén idén áprilisban azt jelezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő középtávon kész katonai erővel Oroszországhoz csatolni Ukrajnát, ahogy azt a Krím félszigettel 2014-ben tette. Egy elemzés ennél sokkal körmönfontabb tervet vázol fel  - írja a Napi.hu.

Az orosz hadsereg hadgyakorlat címén 2021 áprilisában százezer katonát sorakoztatott fel Ukrajna határainál Vlagyimir Putyin orosz államfő parancsára, majd miután a világ azt találgatta, hogy az oroszok lerohanják-e ukrán barátaikat, visszarendelte a csapatokat a laktanyákba. Vajon egy jövőbeli támadás főpróbáját láttuk vagy lehet más magyarázata is a látványos színjátéknak? – teszi fel a kérdést a bne IntelliNews stratégiai elemzésének elején. A választ megelőlegezhetjük: ennél ravaszabb célt követhet az orosz elnök.

Hogy értsük, miről van szó két körülményt kell előzetesen figyelembe vennünk. Az egyik Putyin politikai gondolkodásának alapja, a másik az oroszok viszonya Ukrajnához. Az előbbit 2005-ös évértékelő beszédében fedte fel az elnök, amikor kijelentette, hogy a XX. század legnagyobb geopolitika tragédiája a Szovjetunió összeomlása volt. Ezt persze úgy kell érteni, hogy Oroszország nézőpontjából ez volt a legsúlyosabb csapás.

A szovjet tagköztársaságok 1991-es kihullásával lényegében egyetlen nap alatt az ország határa nyugat felől 1000 kilométerrel keletebbre, az európai részen dél felől 400 kilométerrel északabbra, az ázsiai részen 1600 kilométerrel északabbra került. Oroszország elvesztette gáz- és olajtartalékai jelentős részét, amelyek a dél felé kivált köztársaságokban maradtak.

Putyin a 2005-ös beszéddel azt is rögzítette, hogy a Szovjetunió területi helyreállítása lehetetlen. Legalábbis teljesen lehetetlen. A létrejövő új államok elitje nem abban gondolkodott, hogy vissza kellene térnie Oroszország anyácska karjaiba. Kiépítette a maga kleptokratikus uralmát saját országában, és esze ágában nem volt osztozkodni a hozzá hasonló orosz elittel. Eközben a szovjet hadsereg maradéka akkoriban technikailag és morálisan is lezüllött állapotban volt.

Ez nem jelenti azt, hogy Putyin lemondott volna arról, hogy amit lehet visszahozzon a régi világból. Erre az első esélyt Georgia (Grúzia) kínálta 2008-ban. A kis ország 88 százalékban keresztény és 1783-tól a Szovjetunió összeomlásáig Oroszországhoz tartozott. Messze van bármelyik NATO-tagállamtól. Az orosz hadsereg beküldésére a georgiai katonaság ostoba offenzívája adott indokot az ország orosz többségű része ellen.

A háborút megnyerték, de olyan áron, hogy az riadójelzés volt az orosz hadseregnek, hogy ideje rendbe szedni magát. A végeredmény orosz területszerzés és egy üzenet volt a volt szovjet tagköztársaságoknak: a Nyugat, amely békességre szólította fel a feleket, de semmit sem tett ezen túl, magasról tesz rátok.

Putyin ezen a ponton gondolhatta át merre tovább. Az Azerbajdzsán visszaszerzésére tett kísérlettel gyorsan szembe került volna Iránnal, amelyet Moszkva nem akar elidegeníteni magától, inkább partnert lát benne a Nyugattal szemben. A „sztán” végződésű névvel rendelkező közép-ázsiai országok túl nagyok és túl muszlimok. Fehéroroszországot gazdaságilag kvázi föderális országgá tették, az önjáró Lukasenko elnök távozása után minden bizonnyal megtalálják majd azt a vezetőt, aki készségesebben viselkedik a Kremllel szemben.

Ukrajna maradt az utolsó célpont, amihez meg kell értenünk, hogy az oroszok nem úgy tekintenek erre az országra, mint mások. Ukrajna sosem volt önálló, független állam – leszámítva 1918 és 1922 közötti pillanatot -, nyugati része litván és lengyel befolyás alatt, keleti része orosz befolyás alatt fejlődött. Az oroszok az előbbit megszállásnak tartják, aminek Nagy Katalin cárnő uralkodása alatt a 18. század végén katonai erővel annak rendje és módja szerint véget vetettek. A történet lényege, hogy az ország lakosságának nyugati részén élő 40 százaléka ukránnak/nyugati értelemben vett európainak, keleti részén élő 40 százaléka orosznak érzi magát.

Ez az a körülmény, ami bonyolulttá teszi Ukrajna megszerzését. Az orosz hadsereg katonailag megszállhatná az országot, bár többezres áldozat árán, miután az ukrán katonaság kizárólag szárazföldi erőkből áll, légi támogatás nélkül, és a kiberhadviselésben sem veheti fel a versenyt az orosz ellenféllel. Ennek azonban jó eséllyel az lenne a következménye, hogy a kijevi kormány áttenné a székhelyét Lvivbe (Lvov) és a szilárdan Nyugatbarát országrészt leválasztaná Ukrajnáról. Ez katasztrofális hatással járna az oroszok szempontjából.

Először is mai háborúk egyik eleme, ahogy az Szíriában látszik, hogy borzalmas pusztítással járnak az épített környezetben, másodszor menekültek áradatát indítják el. Ezt a problémát Ukrajna megszállása esetén Oroszországnak kellene kezelni. Másodszor a vélhetően a Dnyeper mentén szétváló ország nyugati része kőkeményen oroszellenes lenne, szorosan kötődne az EU-hoz és a NATO-hoz, ahogy azt a balti államok esetén megfigyelhettük, amelyek háromszorosan biztosították be magukat az orosz befolyással szemben. A NATO-, az EU- és az eurózóna-csatlakozással.

Putyin abból indulhat ki, hogy bár az európai határok sérthetetlenek, ám sok példa van arra, hogy egy-egy ország lakossága önként más állami kereteket választ magának. A legjobb példa Jugoszlávia széthullása, de ott van a cseh-szlovák szétválás és a német újraegyesítés. A Krím Oroszországhoz csatolását egy kevés állam által elismert népszavazással szentesítették 2014-ben, ám az a nagy helyzet, hogy az ottani orosz többség miatt borítékolható, hogy egy nemzetközi ellenőrzéssel megtartott mai referendum megerősítené az orosz csatlakozást.

Az orosz államfő rá akarja venni az ukránokat, hogy önként csatlakozzanak Oroszországhoz, akár valamilyen föderatív formában. Ehhez egy mézesmadzagot és több korbácsot alkalmaz. Az előbbi lényege az a tény, hogy az oroszok érezhetően jobban élnek, mint az ukránok. Eközben az ukrán állam jelentéktelen és kleptokrata oligarchák játékszere, el van adósodva. Bezzeg Oroszország a világ egyik befolyásos hatalma, hadserege nem piskóta, és van valaki, aki az úr a házban, ha kell a tolvajok kezére is rácsap.

A korbácsok közül az első a játék a gázellátással, miután ezen a téren Ukrajna kiszolgáltatott Oroszországnak. Ennek számos fordulóját láthattuk az elmúlt években, az ukránok többször fagyoskodtak télen a fűtés gyengesége miatt. Ez a korbácsot erősítheti, ha az Ukrajnán keresztül folyó európai gáztranzitot kiváltják a közvetlen orosz-német gázösszeköttetéssel az északi áramlat formájában.

A másik korbács a donbaszi országrész leszakítása és a körül folyó kilátástalan háború. Ez komoly áldozatokkal jár emberéletben és abban, hogy az állam pénzét elviszi a hadsereg fenntartása. Emellett megmutatja, hogy a Nyugat nem töri magát az ügy rendezése érdekében vagy ha törné is, az oroszok hajlandósága nélkül semmit sem tehet.

További korbács a Krím elfoglalása, azzal a körmönfont meggondolással, hogy mivel a kijevi vezetés ragaszkodik a félsziget Ukrajnához tartozásához, nem lehetne kihagyni egy olyan népszavazásból, amely az Ukrajna és Oroszországgal uniójáról szólna. Az ottani orosz többség erősítené az unió támogatottságát. Végül az utolsó korbács az áprilisi katonai erődemonstráció. Az orosz hadsereg megmutatta, hogy bármikor eltiporhatja Ukrajnát, miközben a Nyugat nem fog tenni semmit. Ez azt üzeni az ukránoknak, hogy soha nem élhetnek nyugodtan az országukban, amelynek önállóan, a Nyugat és Oroszország között nincs jövője.

Összességében tehát az orosz vezetés azt akarja az ukránok tudomására hozni, hogy az államuk gyenge, semmit sem tud megoldani és nincs jövője. Gyertek Oroszország kebelére! És ekkor a lakosságnak az a bizonyos 20 százaléka, amely nem tartja magát sziklaszilárdan Nyugat- vagy oroszbarátnak elgondolkozhat azon, hogy mit szeretne. Nyugalmat végre, jobb életet vagy a zűrzavar folytatódását. Vajon mire fognak jutni?

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fontos bejelentést tett az Ukrán Állami Határőrszolgálat

Nem kell karanténba vonulniuk hétfőtől a tranzitutasként Ukrajnába belépő külföldieknek és hontalan személyeknek, ha dokumentummal igazolják, hogy 48 órán belül elhagyják az országot – adta hírül az unn.com.ua hírportál az Állami Határőrszolgálatra hivatkozva. A jelentés szerint 2021. szeptember 20-tól nem kell karanténba vonulniuk és mobiltelefonjukra telepíteni a Vdoma applikációt az Ukrajnába tranzitcéllal belépő külföldieknek és hontalan személyeknek, ha dokumentumuk van arról, hogy 48 órán belül elhagyják az országot. Ugyanakkor változatlanul érvényben marad – érkezési országtól függetlenül – a külföldiek és Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkezők számára a megkötés, amely szerint Ukrajnában bejegyzett társaság által kiadott, a Covid-19 gyógyításának és betegmegfigyelésnek a költségfedezésére és az ukrajnai tartózkodás egész idejére kiterjedő egészségbiztosítással kell rendelkezniük. A Kárpát.in.ua emlékeztet, Ukrajnába érkező külföldieknek, tartózkodási engedéllyel

Egy szívbeteg beregszászi nő kéri az emberek segítségét

A beregszászi Orosz Alinánál az orvosok szívproblémákat diagnosztizáltak: degeneratív elváltozást, bal oldali kamratágulatot és aorta-szűkületet. A 47 éves nőnek minél hamarabb műtétre lenne szüksége, azonban az operáció rengeteg pénzbe kerül, amit önerőből sajnos nem tud előteremteni - írta a Mukachevo.net hírportál. Alina most az emberek segítéségét kéri. Mivel korábban részt vett a Donyec-medencei terrorellenes műveletekben, a katonákat segítő önkéntesekhez is fordul. Aki anyagilag tudja támogatni Orosz Alinát, az a következő számlaszámokra küldhet adományt: 4149499117366763 (PrivatBank) és 5169305302988158 (Ukrszibbank). KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !

Több mint 120 elfogatóparancs van érvényben Magyarországon beregszásziak ellen

A magyar rendőrség hivatalos honlapja szerint számos beregszászi személy ellen van jelenleg is érvényben elfogatóparancs Magyarországon. A legtöbb esetben közokirat-hamisítás a vád. Van azobnan akit emberölés, rablás, fogolyszökés vagy kábítószer birtoklása miatt keres a rendőrség. A körözött személyek listáját ide kattintva tudja megtekinteni! KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !

Ezek a korlátozások lépnek életbe csütörtöktől Ukrajnában

Ukrajna egész területére vonatkozó sárga veszélyességi fokozatú karantén bevezetéséről döntött csütörtöktől, azaz szeptember 23-tól kezdődően keddi ülésén a Technogén-, Környezetvédelmi és Rendkívüli Helyzetek Állami Bizottsága – adta hírül az rbc.ua hírportál a kormány sajtószóvivői irodájára hivatkozva. Ukrajna egész területén a következő korlátozások lépnek hatályba: az iskolák, óvodák és felsőoktatási intézmények csak a személyzet 80 %-ának legalább egy adag vakcinával történt beoltottsága esetén működhetnek; tilos tömegrendezvények tartása 4 négyzetméterre számított egy főt meghaladó közönséglétszám vagy az ülőhelyek termenként több mint kétharmados telítettsége esetén; a vendéglátóhelyeken egy asztalnál négynél többen nem ülhetnek, és az asztalok nem lehetnek egymáshoz 1,5 méternél közelebb; a filmszínházak és más kulturális intézmények legfeljebb a helyek kétharmados vagy minden egyes terem helyeinek 50 %-os telítettsége mellett működhetnek; a sporttermek és fitness központ

Nemzetközi elfogató parancs alapján körözik a csongori születetésű nőt

Tóth Alexandrát k özokirat-hamisítás miatt körözik  . A kárpátaljai származású nő ellen a magyar rendőrség honlapja szerint jelenleg nemzetközi elfogató parancs van érvényben. Akinek bármilyen információja van a körözött személy hollétével kapcsolatban az a +3613914930-os telefonszámon és a kgbefo.brfk@budapest.police.hu e-mail címen tudja értesíteni a hatóságokat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !