Ugrás a fő tartalomra

Politológus: csak ezért nem tört ki nyílt háború Ukrajna és Oroszország között

A délkelet-ukrajnai konfliktus megoldását keleten és nyugaton az erről kötött két minszki megállapodásra alapozva képzelik el, ám úgy tűnik, hogy a hat évvel ezelőtti egyezségek nem működnek. Csak azért nem tör ki nyílt háború, mert a szemben álló felek erővel féken tartják egymást és egy jobb megoldásért meg kellene dolgozniuk - írja a Napi.hu.

Szabad-e félredobni egy olyan békemegállapodást, amely nyilvánvalóan nem hozhatja el a békét vagy még ez is jobb, mint a háború? Jobb-e úgy tenni, mintha a szemben álló felek tartanák magukat a békeszerződéshez vagy be kellene ismerni, hogy csak az erőegyensúly tartja távol őket attól, hogy egymásnak essenek? E kérdéseket teszi fel a két minszki békemegállapodással kapcsolatban Mark Geleotti politológus-kutató, Kelet-Európa-szakértő a Moscow Times-ban megjelent cikkében.

A szerződéseket 2014-ben és 2015-ben kötötte Oroszország és Ukrajna, Németország, Franciaország és az EU közreműködésével a délkelet-ukrajnai (donbaszi) konfliktus megoldására. Ezt megelőzően Ukrajna orosz többségű régiójában két pszeudoállamot hoztak létre oroszbarát szeparatisták, amelyeket hathatós orosz támogatással elszakítottak az országtól és azóta is fenntartanak.

Az egyezségek szerint helyre kell állítani Ukrajna eredeti határát, át kell alakítani az ukrán alkotmányt oly módon, hogy az ország nagy önállósággal rendelkező tartományokból álló, föderatív állammá alakuljon át és választásokat kell tartani Donbaszban. Amíg ez össze nem jön, fegyverszünetet kell tartani az ukrán hadsereg és a szeparatisták között, amit az EBESZ ellenőriz. A gond az a Moscow Times cikkírója szerint, hogy ez az egyezség sosem volt betartható. A felek egymásra mutogatnak: Moszkva szerint előbb kell választást tartani, aztán lehet szó bármi másról, ami Kijev szerint egy vicc, mert nem lehet fiktív államokban szavazásokat rendezni.

A minszki egyezségek célja a hosszú távú béketeremtés helyett az volt, hogy megfékezze az Ukrajnán belül kialakult konfliktust, amelybe az orosz hadsereg térdig belegázolt, és az a veszély fenyegetett, hogy ukrán-orosz háború robban ki. Ezen túl elért néhány kisebb eredményt, például fogolycseréket, családegyesítéseket hajtottak végre és az EBESZ jelentéseket készít a fegyverszünet megsértéseiről, illletve az orosz katonai csapatmozgásokról a háttérben.

Ennek láttán a brit Council on Geostrategy kutatóintézet, amely az Egyesült Királyság brexit utáni nemzetközi stratégiájával foglalkozik, figyelemre méltó megállapítást tett. A minszki egyezségek valójában halottak, amelyeket nem lehet félretolni, miközben akadályozzák, hogy új tárgyalások kezdődjenek a rendezésről Ukrajnában vagy egyáltalán, hogy értelmesen beszélni lehessen erről. Nem arról van szó, hogy félre kéne dobni az egyezségeket, és jöjjön inkább a nyílt konfliktus, a háború, hanem arról, hogy hat-hét év alatt a korábbi feltételek átalakultak, így új alapokra kellene építkezni.

A hevenyészett ukrán katonaság helyén egy egyre magabiztosabb, 250 ezer fős hadsereg jött létre, amellyel szemben a szeparatisták tehetetlenek. (Valójában annak idején is csak „szabadságon lévő” orosz katonák segítségével tudtak ellenállni a Donbasz visszafoglalásával próbálkozó ukránoknak.) Az orosz hadsereg egy háborúban legyőzné a ukrán ellenfelét, ám jelentős áldozatok árán, amiket Moszkva vélhetően nem akar vállalni. A két fél így gyakorlatilag katonai erővel tartja vissza a másikat a cselekvéstől.

Holtpontra jutott azoknak az embereknek is az élete, akik a pszeudoállamokban élnek. Nem jutnak hozzá ukrajnai juttatásaikhoz, elsősorban nyugdíjukhoz, gazdasági helyzetük kilátástalan és védtelenül csapott le rájuk a koronavírus-járvány. A sorsuk kiszolgáltatott egy békefolyamatnak, ami nem mozdul előre. Kérdés, hogy ki lehet-e lábalni ebből az állapotból?

A Moscow Times publicistája idézi Szergej Utkin orosz politológus-kutatót, aki úgy véli: jobb a halott béketerv, mintha még ez sem lenne, mert ha nincs egy olyan megállapodás, amire a felek hivatkozhatnak, akkor a fegyverek veszik át a status quo fenntartásának feladatát. Galeotti azonban úgy látja, hogy valójában már most is ez a helyez. A többé-kevésbé betartott donbaszi fegyverszünet részben az említett katonai erőegyensúlyon alapul, részben pedig azon, hogy ez az ügyben érdekelt felek érdeke.

A kijevi vezetés nem sietteti a mindig is oroszbarát Donbasz visszaintegrálását az országba, amely ráadásul a sokéves konfliktus nyomán rozsdaövezetté romhalmazzá vált. Moszkvának ugyan pénzbe kerül a fiktív államok fenntartása, de ez még mindig kisebb gond, mintha vissza kellene vonulnia beismerve, hogy értelmetlen volt Ukrajna szétszakítása. A térséget uraló hadurak lopnak és nem fenyegeti őket az a veszély, hogy bíróság elé kerülnek.

A minszki megállapodásokat garantáló Franciaország és Németország, illetve általában a Nyugat, megelégszik azzal, hogy "befagyott konfliktusról" beszél, ami nem kerül pénzébe. Csak az ott élők járnak rosszul, akik lehetetlen körülmények között élnek. Egyebek mellett a vízellátó rendszer lepusztulása miatt szennyezett víz folyik a csapjaikból. Akik tehát tehetnének valamit, azok inkább az elviselhető rosszat választják ahelyett, hogy megpróbálnának valamilyen jobb megoldást találni.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyarországon elfogatóparancs van érvényben egy mezőkaszonyi nő ellen

Bachkov Máriát közokirat-hamisítás miatt körözik. A kárpátaljai származású nő ellen a magyar rendőrség honlapja szerint jelenleg elfogató parancs van érvényben - olvasható a police.hu oldalán. Akinek bármilyen információja van a körözött személy hollétével kapcsolatban az a +3642-524-600/33-11-os telefonszámon és a kir.szabolcsmrfk.dl@szabolcs.police.hu e-mail címen tudja értesíteni a hatóságokat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Magyarországon kábítószer-kereskedelem miatt elfogatóparancs van érvényben a nagybégányi férfi ellen

A kárpátaljai férfi ellen jelenleg elfogatóparancs van érvényben - olvasható a magyar rendőrség honlapján. A nagybégányi születésű Mindák Vincét kábítószer-kereskedelem miatt körözik.  Akinek bármilyen információja van a körözött személy hollétével kapcsolatban az a +3646514532-es telefonszámon és a kir.miskolcrk.dl@police.hu tudja értesíteni a hatóságokat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Nagydobrony legendája

„Ki tud a világban az ötezerkétszáz nagydobronyi mártírról, a kárpátaljai színmagyar nagyközség eltűnéséről? Pedig amikor a szovjet ezt a nagyközséget a föld színével egyenlővé tette, lakosságát kiirtotta, már másfél éve béke volt a világon. Moszkva ekkor már két esztendeje békésen bábáskodott egész Kárpátalján (…) Az egyetlen forrás ma, ahol még nyomára lehet akadni ennek a mártírközségnek, Révai Nagy Lexikona” – idézi Balla Gyula kisebbségkutató a nagydobronyi tragédiáról Árkay László – a müncheni Nemzetőr című lapban 1977-ben megjelent - mondatait. Az Árkay terjesztette, főképp a nyugati emigrációban ismert és mesélt legenda szerint 1946 júliusában a szovjet hatóságok elrendelték a frissen betakarított termés beszolgáltatását. A helyiek vonakodtak e parancsnak engedelmeskedni, páran félelemből mégis egybehordták gabonájukat a kijelölt helyre. Valaki azonban felgyújtotta e gabonahalmazt, s e cselekedet irtózatos megtorlást vont maga után. A nagyközséget körbevették, és nehézbombázókk

Fegyvereket osztogatnak Ukrajna határ menti megyéiben

Ukrajna határ menti megyéiben az illetékes hatóságok elkezdték a lőfegyverek kiadását a területvédelmi egységeknek. Februárig minden megyében fel lesz fegyverezve a területvédelem – közölte a strana.news hírportál az Espresso televízióra hivatkozva. Fedor Veniszlavszkij, a Nép Szolgája párt parlamenti képviselője a csatornának elmondta, hogy Ukrajna minden határ menti megyéjében a területvédelmi dandároknak kiadják a fegyvereket, és meghatározzák számukra az állomáshelyeket. A honatya jelezte, hogy pénteken beszélt az ukrán fegyveres erők területvédelmi erőinek parancsnokával, aki megerősítette, amit a televíziós műsorban bejelentett - tudatta a Kárpát.in.ua. Fotó: Illusztráció KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Döntött a bíróság: ez vár Porosenkóra

Nem rendelte el a bíróság szerdán a hazaárulással meggyanúsított Petro Porosenko korábbi ukrán elnök előzetes letartóztatását, és óvadékot sem szabott ki, hanem személyes kötelezettségvállalás mellett szabadon bocsátotta - tudatta az MTI. A határozat értelmében Porosenkónak át kell adnia útlevelét - így nem utazhat külföldre -, nem hagyhatja el Kijevet, illetve Kijev megyét az ügyben nyomozó hatóság, illetve ügyész vagy bíró engedélye nélkül, felszólításra meg kell jelennie a hatóságoknál, illetve a bíróságon. A határozatban foglaltak 2022. március 19-ig vannak érvényben. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a politikusnak a bíróság épülete előtt összegyűlt hívei örömmel fogadták a bíró határozatát. Porosenko támogatására megjelent Stefan Füle, az Európai Bizottság volt EU-bővítési biztosa is. A volt államfő - aki 2014 és 2019 között volt Ukrajna elnöke, jelenleg pedig az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki parlamenti párt vezetője - hétfőn érkezett vissza Varsóból Kije

Porosenko: "Zelenszkij úr, rossz hírem van Önnek"

Petro Porosenko ex-elnök Facebook-videóüzenetben értesítette Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, hogy visszatér Ukrajnába. "Zelenszkij úr, rossz hírem van Önnek: január 17-én 09:10-kor repülővel visszatérek Ukrajnába Varsóból" - idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál Porosenkót. Az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki parlamenti párt vezetőjét december 20-án gyanúsította meg az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel. Pár nappal később a főügyészség közölte: beadványukban 1 milliárd hrivnya óvadék kiszabását kérik a bíróságtól cserében azért, hogy az exelnök szabadlábon védekezhessen.   A hatóságok azért gyanúsították meg Porosenkót hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel, mert szerintük az Ukrajnában Vlagyimir Putyin elnök "komájaként" is emlegetett Viktor Medvedcsuk ukrán oligarchával közösen, illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal az általuk ellenőrzött területen ki

Vallott a gyilkos: ezért ölte meg Jackovics Gabriellát

Mint ismert, a héten letartóztatták a Jackovics Gabriella megölésével gyanusított nagyszőlősi férfit. A 30 éves kárpátaljai kapcsolatban állt az áldozattal. A 37 éves ungvári nő több, mint egy hete tűnt el. Holttestére január 12-én bukkantak rá. A rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint a nő testén erőszakra utaló jelek voltak. Több törést és fejsérülést is szenvedett. A halál oka fulladás volt. A gyanúsított a bírósági tárgyaláson beismerte bűnösségét. A férfi elmondta, hogy összeveszett egy 37 éves nővel, akivel viszonya volt. "Fenyegetőzött, hogy felhívja a feleségemet, és mesél rólunk. Azt akarta, hogy szakítsak a feleségemmel, és maradjak vele. Hivatalosan elváltam, de a feleségemmel együtt éltünk. Nem volt szándékomban végezni vele, nem akartam" – idézte a Mukachevo.net hírportál a nagyszőlősi férfi. Korábban a Kárpátalja.ma számolt be arról, hogy a gyanúsított házában megtalálták az áldozat személyes tárgyait és iratait. A férfi bevallotta, hogy napok óta ő válaszol