Ugrás a fő tartalomra

Zelenszkij még egyet belerúgott az ukrajnai magyarságba

Nemrég halaszthatatlan jelzéssel benyújtotta a parlamentnek Volodimir Zelenszkij elnök az Ukrajna őshonos népeiről szóló törvénytervezetet. Mivel a javaslat szerint kizárólag az Ukrajna területén kívül saját államalakulattal nem rendelkező népeket ismerik el őshonosnak, Kijev álláspontja nyilvánvalóvá vált arról, hogy az országban élő magyarokat és számos más kisebbséget nem tekintenek őshonosnak a saját szülőföldjükön. "Sajnálatos, hogy az ukrán vezetés nem kívánja megadni az őshonos státust a helyi magyarságnak, azonban ez várható volt" – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

Hiába hívta fel a törvényhozók figyelmét a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) arra, hogy „a Kárpátalja területén több mint ezeregyszáz esztendeje letelepedett magyarságot is megilleti a jog, hogy Ukrajna őshonos népei között tartsák számon”. A legnagyobb magyar érdekvédelmi szervezet kérésével ellentétben nem vették figyelembe a történelmi tényeket a döntés meghozatalakor.

Az Ukrajna őshonos népeiről szóló törvénytervezet szövegéből világossá válik, hogy a jogszabályt leginkább egyetlen kisebbségre „szabták”: Kijevben nem is rejtik véka alá, hogy elsősorban a krími tatároknak kívánnak kedvezni – írta a Kárpátalja hetilap.

"Kiemelt szerepüknek politikai okai vannak, a Krím és a krími tatárok kérdése szimbolikus jelentőségűvé vált Ukrajna számára a 2014-es orosz bevonulás óta" – magyarázta a Magyar Nemzetnek Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. A szakértő kifejtette, hogy a törvény valójában három türk nyelvű népnek is őshonos státust adna: a krími tatárokon kívül a néhány ezres krími karaita és krimcsák közösségnek is, amelyek a főképp muszlim vallású krími tatárokkal szemben a judaizmus különféle változatait követik.

"Tekintettel arra, hogy Kijev jelenleg nem ellenőrzi a Krím félszigetet, a tervezetnek inkább kommunikációs célja van, és illeszkedik Zelenszkij nacionalista fordulatába" – mondta Kosztur András. Elmagyarázta, hogy a krími tatároké a szovjet időszak egyik leghányatottabb sorsú közössége volt, amelynek tagjait 1944-ben kollaborációval vádolva a Szovjetunió belső területeire hurcolták, és nem is engedték visszatérésüket hosszú évtizedekig. A krími tatárok kérdése így az ukrán hatalom antikommunista, a szovjet múlttal szakítani kívánó diskurzusába is illik, és a nemzetközi színtéren is jól kommunikálható.

A szakértő elmondta: a Donbász kérdése a harci cselekmények miatt háttérbe szorította a Krím oroszok általi elcsatolását a nemzetközi porondon, Ukrajna számára pedig létfontosságú, hogy napirenden tartsa a kérdést, és sem a partnerei, sem az ország lakossága körében ne legyen úrrá a beletörődés. Hozzátette: Kijev azért is választotta a kommunikációs aktivitást, mert nincsenek valódi megoldási javaslatai arra, hogyan lehetne visszaszerezni a Krímet.

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint Ukrajnában 248 200 krími tatár, 1196 karaita, valamint 406 krimcsák él. A cenzusból azonban az is kiderül, hogy az Ukrajnában élő kisebbségek aránya meghaladja a 27 százalékot az ország lakosságán belül, vagyis körülbelül 11 millióra tehető a számuk a mintegy 44 milliós lakosságú Ukrajnában. Ez pedig azt jelenti, hogy a törvény nagyjából kétszázötvenezer főt részesítene csupán előjogokban a többmilliós kisebbségi közösségből.

"A legnagyobb csoport közülük természetesen az oroszoké – ellenük irányul elsősorban a legtöbb, utóbbi időben hozott korlátozó rendelkezés. Továbbá több uniós ország nemzetiségei is hátrányosan érintettek a törvényjavaslat által, így a bolgárok, a görögök, a lengyelek, a románok és a szlovákok is, de említhetnénk az önálló államisággal egyébként szintén nem rendelkező gagauzokat is – részletezte a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

A törvény elfogadása esetén kizárólag a Krím félszigeten élő népcsoportok gyakorolhatnák szabadon kulturális, gazdasági, oktatási és nyelvi jogaikat, vagyis például az anyanyelvükön tanulhatnának saját oktatási intézményeikben.

"Kérdéses, hogy a régóta felvetett, de máig nem ismert tartalmú, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló törvény tervezete ezekből a jogokból mennyit ad majd meg a többi ukrajnai közösségnek" – fűzte hozzá a szakértő azzal kapcsolatban, hogy már készül az ukrán kormány tervezete a többi kisebbség helyzetéről is, amely felváltaná a jelenleg hatályos, 1992-es törvényt.

Kosztur András hangsúlyozta, hogy az ukrán–magyar kapcsolatokra nézve nagy jelentősége lehet a nemzetiségi törvénytervezet tartalmának, amely a nyelvhasználati törvényt illetően nyújthat könnyebbséget az Ukrajnában élő magyarok számára. Hozzátette: az is befolyásolhatja a kétoldalú kapcsolatokat, hogy milyen eredmények születnek majd az oktatási törvénnyel foglalkozó ukrán–magyar munkacsoportban, megmaradnak-e a kárpátaljai magyarság anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogai.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mostantól nem kötelező a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok számára a karantén

Mivel egész Ukrajna zöld övezetes, a kormány megszüntette a külföldről visszatérő ukrán állampolgárok és az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek számára kötelező negatív koronavírus-teszt felmutatását és a kéthetes házi karanténba vonulást, így ezentúl a határon nem kell a telefonra telepíteni a karantén betartását ellenőrző Gyij vdoma mobil applikációt – adta hírül a Jevropejszka Pravda hírportál szerdán az Egészségügyi Minisztérium portáljára hivatkozva. A tárca közlése szerint mivel Ukrajnában a járványveszély szintje zöld jelzésű, ezért az ukrán államhatár átlépése akadálytalan, bármely országból történik is az, az ukrán állampolgárok és az Ukrajnában tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek számára. „A Digitális Átalakítás Minisztériuma és az Egészségügyi Minisztérium közös határozata értelmében mától (szerdától) nem szükséges a telefonra telepíteni a Gyij vdoma mobil applikációt a határon az Ukrajnába történő visszatéréskor” – jelezte külön közleményébe

Fegyveres autórablás a Beregszászi Kistérségben - mindenki legyen óvatos, az elkövető veszélyes lehet!

Június 17-én fényes nappal egy személygépjárművet tulajdonított el erőszakosan egy határőr a Gecse és Csoma közötti útszakaszon. Az eset során a katona Badalóba szeretett volna eljutni, akit Mester András, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség önkormányzati titkára jó szándékkal, szolgálati gépjárműjével felvett és elvitte volna a badalói határőrségre - írja a Kárpátalja hetilap. Az út során Gecse és Csoma között az érintett saját gépfegyverével megfenyegetve a sofőrt kiszállíttatta, majd pedig elhajtott. Értesítve a körzeti megbízottat, a rendőrök rövidesen megtalálták a személygépjárművet Beregszászban a B. Hmelnickij úti „OKKO” benzinkúton. Az elkövetőt még keresik, aki a gépfegyverét a járműben hagyta. Ha bárki látja, azonnal értesítse a hatóságokat a 102-es körzeti hívószámon vagy a 0955641999-es telefonszámon. Kérjük, mindenki legyen óvatos, az elkövető veszélyes és fegyvere lehet! KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !

Fontos, a nyugdíjasokat érintő bejelentést tett Babják Zoltán

Az Ukrposta arról tájékoztatta a városi tanácsot, hogy sikerült elérni, hogy 2021 szeptember 1-jétől mégsem kelljen kötelezően bankkártyára utalni a nyugdíjakat és egyéb szociális juttatásokat, ahogy azt korábban előírták. Az 546. sz., 2021. május 26-án kelt rendelettel visszavonták e döntést, így a nyugdíjasok illetményét sem kell bankkártyára utalni ez év szeptemberétől. Ez utóbbiak tehát élhetnek alkotmányos jogukkal, s maguk választhatják meg, hogy a bankon, vagy az Ukrpostán keresztül kapják a nyugdíjukat - írta közöségi oldalán Beregszász polgármestere. Babják Zoltán emlékeztet arra, hogy az Ukrposta ingyenesen viszi házhoz a pénzt. Tájékoztatják azokat a nyugdíjasokat, akiket rákényszerítettek a bankkártyára való átállásra, hogy ismét az Ukrpostán keresztül kaphatják ők az öregségi illetményüket, amennyiben kérelmezik ezt a Nyugdíjalapnál. Az ezzel kapcsolatos kérelmet személyesen nyújthatják be a Nyugdíjalaphoz, vagy postán is elküldhetik az erre vonatkozó dokumentumokat. A

Egy korszak véget ér Ukrajnában

Lecserélik a papír alapú igazolványokat, amelyeket jelenleg a legtöbb ukrán állampolgár használ. Az erre vonatkozó kormányzati törvényjavaslatot már bejegyezték a Legfelső Tanácsban ‒ tájékoztat a Golos Karpat hírportálra hivatkozva a Kárpáti Igaz Szó. Igor Frisz, a Nép Szolgája szakbizottságának képviselője szerint a személyi igazolvány cseréjének elsősorban technikai okai vannak (nincs elegendő papír alapú könyv, leállították a gyártást), valamint az, hogy számos irat maradt az ideiglenesen megszállt területeken, melyek alapján hamis okmányokat gyártanak, s különféle illegális ingatlanügyletet hajtanak végre. A törvényjavaslat alapján az állampolgárok 25. vagy 45. életévük betöltése után cserélhetik le személyi igazolványukat plasztik kártyára, tehát amikor egyébként is fényképet kell cserélniük az okiratban. Ugyancsak sor kerülhet a cserére: a vezetéknév, a keresztnév, a születési dátum vagy lakóhelyváltozás esetén; az okiratban beírt információk hibája okán; a dokumentum elves

Új karanténszabályok léptek érvénybe Ukrajnában

Az ukrán kormány közzétette a rendeletet, melynek értelmében az ország területén zöld zónás szabályzat van érvényben. A rendelet szerint a nyilvános épületekben, a tömegközlekedési eszközökön továbbra is maszkot kell viselnünk, s az utcán nem tartózkodhatunk személyazonosságot igazoló okirat nélkül. A járművekben csak az ülőhelyeknek megfelelő számú személy tartózkodhat. A tömegrendezvények, szórakozóhelyek működhetnek, amennyiben a jelenlévők viselik a szájmaszkot. A maszkviselés csak akkor nem kötelező, ha a résztevők mindegyike be van oltva. A szolgáltatóipari épületekben be kell tartani a másfél méteres távolságot, kötelező kihelyezni a használt szájmaszkok gyűjtésére kialakított urnát, a dolgozóknak maszkot kell viselniük. A külföldi állampolgárok csak egészségügyi biztosítás ellenében és negatív koronavírus-teszttel (PCR- vagy antigén-gyorsteszt) léphetnek be az országba, melyet az utazás előtti 72 órában kell elvégezni. Ezenkívül oltási igazolást is elfogadnak a határátkelőn