Ugrás a fő tartalomra

Elemzés: Ezért nem lehet NATO-tag Ukrajna

Ukrajna lehetséges NATO-tagsága évről évre felmerül, főleg miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet és azóta is támogat szakadár csoportokat Kelet-Ukrajnában. Az ukrán vezetés az elmúlt években többször fejezte már ki nyíltan csatlakozási szándékát, a NATO vezetése azonban rendre elzárkózik attól, hogy zöld utat adjon a kérésnek. Valójában az igen valószínűtlen, hogy Ukrajna belátható időn belül csatlakozzon a katonai szövetséghez, ez pedig egyrészt az ukrán haderő állapotával, másrészt az országot uraló korrupcióval, harmadrészt pedig a geopolitikai helyzettel magyarázható - írja a Portfolio.

Az első ígéretek Ukrajna lehetséges NATO-tagságára vonatkozóan a katonai egyesülés 2008-as bukaresti konferenciáján hangzottak el, amelyen a szervezet nyíltan elkötelezte magát a kelet-európai ország majdani felvétele mellett. Ukrajna ugyanebben az évben be is terjesztette a NATO-tagsági cselekvési tervhez való csatlakozási szándékát.

A vonatkozó tárgyalások azonban 2010-ben megrekedtek, miután az oroszbarát Viktor Janukovics nyerte meg az ukrán elnökválasztást, amely szorosabb együttműködést vetített előre Oroszország és Ukrajna között, ráadásul ekkoriban az ukrán társadalom többsége is inkább ellenezte a NATO-hoz való csatlakozást.

A helyzet azonban nagyot fordult 2014-ben, amikor forradalom tört ki Ukrajnában annak hatására, hogy Janukovics nem írta alá az Európai Unióval kötendő társulási szerződést, egyértelművé téve azt, hogy a jövőben Oroszország mellett képzeli el Ukrajna jövőjét. A forradalom végül elsöpörte Janukovics hatalmát és a Nyugattal rokonszenvező kormány alakult meg Kijevben.

Nem sokkal később Oroszország először megszállta, majd pedig annektálta a Krím-félszigetet, Kelet-Ukrajna orosz többségű tartományaiban a mai napig is tartó polgárháború tört ki, a szakadár csoportokat pedig Oroszország hol passzívan, hol pedig aktívan támogatja.

AZ UKRÁN VEZETÉS ÉS AZ UKRÁN TÁRSADALOM KÖRÉBEN FŐLEG EZUTÁN TETT SZERT NAGYOBB TÁMOGATOTTSÁGRA A NATO-HOZ VALÓ CSATLAKOZÁS, ÚGY VÉLTÉK, CSAK A KATONAI SZÖVETSÉG JELENT KELLŐ GARANCIÁT UKRAJNA TERÜLETI INTEGRITÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSÁRA AZ OROSZ AGRESSZIÓVAL SZEMBEN.

Bár Ukrajna NATO-tagságának kérdése már évek óta lóg a levegőben, a közelmúltban történt számos esemény, amelynek következtében újra napirendre került a téma. Áprilisban ugyanis Oroszország nagyszabású hadgyakorlattal borzolta a kedélyeket Ukrajnával közös határán, amelyet az egész világ aggodalommal figyelt. Az oroszok végül a hadgyakorlat végeztével visszavonták csapataik nagy részét, enyhítve ezzel a pattanásig feszült helyzeten. Ukrán hatóságok azonban arról számoltak be, hogy az oroszok a hadgyakorlat után is hagytak csapatokat a régióban.

Pár napja pedig az Egyesült Államok és Ukrajna még 30 országgal közösen tartott nemzetközi hadgyakorlatot a Fekete-tengeren, amely „a térség biztonságának szavatolását” és a „nemzetközi jog betartatását” volt hivatott szolgálni.

Oroszország ráadásul a júniusban tartott NATO-csúcs előtt és azt követően is utalt rá, hogy nagyon nem venné jó néven Ukrajna meghívását a NATO-ba. Maga Vlagyimir Putyin is kijelentette, hogy nem tartja kizártnak, hogy Ukrajna a jövőben csatlakozzon a katonai tömbhöz, amely szerinte egy vörös vonal átlépése lenne Oroszország szemében. Véleménye szerint ugyanis az észak-atlanti szövetség bővítésének előző két körével kapcsolatban sem vették figyelembe Moszkva aggályait.

Ezzel szemben az ukrán vezetés nagy reményekkel fordult rá az idei brüsszeli NATO-csúcsra, azt várták, hogy konkrét ígéreteket kapnak majd a csatlakozásra vonatkozóan, azonban csalódniuk kellett.

JENS STOLTENBERG NATO-FŐTITKÁR UGYANIS LESZÖGEZTE, HOGY UKRAJNÁNAK SZÁMOS TOVÁBBI FELTÉTELT KELL TELJESÍTENIE AHHOZ, HOGY FELVÉTELT NYERJEN A SZERVEZETBE, ILLETVE PONTOS MENETRENDET SEM JELÖLTEK KI ERRE VONATKOZÓAN.

Volodimir Zelenszkij, jelenlegi ukrán elnök ugyan megpróbált egy egyértelmű választ kiszedni Joe Bidenből a tagság kapcsán, de a korábbi ígéreteken, valamint az ország területi integritása melletti elkötelezettség kinyilvánításán túl nem kapott semmilyen garanciát. Biden elsősorban az Ukrajnát átszövő korrupciót és a vonatkozó követelmények teljesülésének hiányát nevezte meg késleltető tényezőként.

A fentiek fényében joggal merül fel a kérdés, hogy mennyiben realitás Ukrajna NATO-tagsága a jövőre nézve, illetve melyek azok az okok, amelyek miatt a szövetség tagjai eddig elzárkóztak a kelet-európai ország felvételétől. Érdemes továbbá azt is megvizsgálni, hogy jól járna-e egyáltalán a NATO egy ilyen irányú bővítéssel.

Valójában számos olyan tényező nevezhető meg, amely igen valószínűtlenné teszi azt, hogy a közeljövőben Ukrajna teljes jogú taggá váljon.

  • Az ukrán haderő a nagyszabású reformok és a felszerelés modernizációjára irányuló törekvések ellenére továbbra is viszonylag elavult, mivel a mai napig nagyrészt a szovjet időkből örökölt fegyverrendszereket használja. Emellett a jelenleg zajló fejlesztések is inkább a régi eszközök ráncfelvarrására irányulnak, nem pedig a korszerű technológia szerint működő eszközök beszerzésére. Ennek tükrében egyes vélekedések szerint az ukrán haderő állapota még mindig elmarad egy modern NATO-kompatibilis hadseregtől elvárt szinttől. Ezen kívül egyes nyugati törvényhozók aggodalommal figyelik azt, hogy az ukrán harcoló alakulatok közt radikális jobboldali csoportok is megtalálhatók.
  • Az ukrán államot, azon belül pedig a hadiipart is behálózza a korrupció. Szinte a teljes hadiipar egy állami kézben levő vállalatcsoport, az UkrOboronProm felügyelete alatt áll, amelynek átláthatóságát a Transparency International is vizsgálta és végül a második legrosszabb minősítést osztotta ki rá. Nemrég pedig az IMF is felfüggesztette az Ukrajnának folyósítandó utalásait korrupciós aggályok miatt.
  • Külön gondot jelent, hogy az Ukrajna keleti részén található Donbaszban még mindig polgárháború dúl, a Krím-félszigetet, amely a nemzetközi jog szerint továbbra is Ukrajna része pedig Oroszország annektálta. Amennyiben tehát Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz, a katonai szövetségnek kötelessége lenne beavatkozni ezeken a területeken, amely szinte biztosan konfliktushoz vezetne Oroszországgal.
  • A legnyomósabb érv az ukrán NATO-tagság ellen azonban nem meglepő módon az orosz reakció lenne. Az orosz fél részéről eddig érkezett jelzéseket figyelembe véve Oroszország biztosan nem tűrné, ha nyugati szomszédja a NATO részévé válna, a nemrég rendezett hadgyakorlattal pedig demonstrálta, hogy katonai úton is hajlandó lehet választ adni egy ilyen lépésre. Nem árt elfelejteni azt sem, hogy a 2008-as orosz-grúz háború is azután tört ki, hogy Grúzia tagjelölt státuszt kapott a NATO-tól.

MINDEZEK ALAPJÁN SZINTE KIZÁRT, HOGY UKRAJNA A BELÁTHATÓ JÖVŐBEN NATO-TAG LEGYEN, HISZEN AZ EZZEL JÁRÓ NEGATÍV KÖVETKEZMÉNYEK JELENTŐSEN TÚLSZÁRNYALJÁK AZ ESETLEGES ELŐNYÖKET.

A fentiek ellenére nem lenne helytálló azt kijelenteni, hogy Ukrajna nem egy kiemelten fontos tényező a NATO számára, illetve azt, hogy a NATO által Ukrajna irányába gyakorolt gesztusok pusztán üres ígéretek lennének.

A NATO UGYANIS ÉVEK ÓTA TUDATOSAN TÁMOGATJA UKRAJNÁT AKÁR SEGÉLYEK, AKÁR KATONAI TANÁCSADÓK, AKÁR MODERN KATONAI ESZKÖZÖK FORMÁJÁBAN, AMELYEK JELENTŐSEN HOZZÁJÁRULTAK AZ UKRÁN HADERŐ UTÓBBI ÉVEKBEN LÁTOTT FELZÁRKÓZÁSÁHOZ.

A Pentagon például nemrég egy 150 millió dolláros biztonsági segélycsomagot jelentett be Ukrajna részére, amely többek között radarokat, légvédelmi rendszereket és biztonságos információközlést szolgáló berendezéseket foglal magában, de az eddig Ukrajnának juttatott összes támogatás is több mint 1,5 milliárd dollárra rúg.

Ezekben a katonai segélyekben az a közös, hogy mindegyik defenzív célokat szolgál. Ukrajna kapott ugyan Javelin típusú páncéltörő rakétarendszereket is, amelyekkel könnyűszerrel lehet ártalmatlanítani tankokat, azonban egészen az áprilisi orosz csapatmozgásokig nem engedélyezték az ukránoknak, hogy a frontvonalra szállítsák őket.

A NATO CÉLJA UGYANIS NEM A KONFLIKTUS TOVÁBBI ESZKALÁCIÓJA, HANEM AZ OROSZ FÉL ELRETTENTÉSE. EZÉRT IS ÜGYELNEK ARRA, HOGY ELSŐSORBAN VÉDELMI CÉLOKAT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖKET JUTTASSANAK AZ UKRÁN HADERŐNEK.

A NATO jelenlegi politikájában pedig csak akkor várható jelentősebb fordulat, ha a geopolitikai körülmények is megváltoznak.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Minden ingyen van: rászorulók számára nyílt üzlet Kárpátalján

Három hete nyílt meg Nagybereznán az az üzlet, ahonnan a rászorulók ingyen szerezhetik be a számukra szükséges dolgokat. Fizetni nem kell semmiért, egyedül annyit kérnek az ott dolgozók, hogy amit nem visznek el, azt tegyék vissza a helyükre. Szombatoként fogadják a adományokat, amiket ezután kihelyeznek a polcra. Ha hétvégén valaki mégsem ér rá, természetesen hétközben is leadhatja a felajánlásait - írta a Mukachevo.net. Ugyanebben az üzletben gyűjtenek adományokat Mikulásra az árvaházban élőknek is. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Milliók menekülhetnek el Ukrajnából

Ukrajna bármelyik pillanatban úgy belobbanhat, hogy milliók kényszerülnek majd elmenekülni az országból – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára. A Vlagyimir Putyin orosz elnök legközelebbi környezetébe tartozó Patrusev az Argumenti i Fakti című orosz lapnak nyilatkozva azt mondta: az Ukrajnát saját protektorátusává tevő Nyugat lerombolta az ország gazdaságát, jogfosztottá tette a társadalmat és nyomorba taszította a lakosság egyes rétegeit. „Ukrajna bármelyik pillanatban úgy belobbanhat, hogy ukránok milliói menekülnek majd más országokba és keresnek ott menedéket” – jósolta az egyik legbefolyásosabb orosz politikus. Fotó: Illusztráció ( Kárpát.in.ua ) KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Börtönbe kerülhet az a sorköteles kárpátaljai, aki külföldre ment dolgozni, hogy eltartsa beteg édesanyját

Nem jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az Ökörmezői Járási Bíróság azt a fiatal férfit, aki külföldre utazott, hogy kibújjon a sorkatonai behívás alól. A Goloskarpat szerint a sorköteles a behívó átvétele után nem jelentek meg a sorozáson, Csehországba utazott ahol munkát vállalat, aki az utolsó szó jogán azt mondta, hogy azért utazott el, mert „tartott a sorkatonai szolgálattól”. Az ügyirat szerint a felsőkalocsai (Kolocsava) lakost 2021 áprilisában nyilvánították alkalmasnak a sorozóbizottság, ám végül a megadott időben nem jelent meg, hogy megkezdje sorkatonai szolgálatát. A bírósági tárgyalás során Sz. Ivan azzal érvelt, hogy, amikor be kellett volna vonulni „kénytelen volt külföldre menni dolgozni”. Azzal védekezett, hogy ő tartja el beteg édesanyját, mivel édesapja meghalt. Hozzátette: amúgy is „tartott a sorkatonai szolgálattól”. A vádlott beismerte a bűnösségét. Az Ökörmezői Járási Bíróság a vádlottat a sorkatonai szolgálat alóli kibújás büntette miatt joge

A Magyarországra utazók figyelmébe!

A leállás a ki- és belépő irányú forgalmat egyaránt érinti. A karbantartási munkálatok ideje alatt 2021. november 24-én 0 órától előre láthatólag 2021. november 24-én 5 óráig szünetelni fog a határforgalom a beregsurányi, a tiszabecsi, a csengersimai és a vállaji közúti határátkelőhelyeken - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. Felhívják az Ukrajnába utazók figyelmét, hogy az átkelésre a várakozás elkerülése érdekében válasszák a 0-24 órán át igénybe vehető záhonyi közúti határátkelőhelyet. Míg a Romániába utazók figyelmébe a nyírábrányi közúti határátkelőhelyet ajánlják. Ez szintén 0-24 óra között nyitva tart.  A külföldre utazóknak ajánlják, hogy elindulás előtt tájékozódjanak a határátkelőhelyek nyitvatartási idejéről és az aktuális várakozási időkről a rendőrségi honlap Határinfó oldalán, valamint a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobil applikáció segítségével. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Szörnyű halált halt egy kárpátaljai Csehországban

Munkabalesetben halt meg a 26 éves Iván Hankovics Csehországban. Az iloncai fiatal a tanulmányai befejezése után azonnal munkába állt, kamionsofőrként dolgozott. Egyik nap elfelejtette behúzni járműve kézifékjét, kiszállt és elindult, azonban a kamion gurulni kezdett és összezúzta a fiatal férfit. A baleset idején a férfi szülei is Csehországban tartózkodtak. Temetésére november 20-án került sor szülőfalujában - tudatta a Kárpátalja ma. Fotó: pmg.ua KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Kárpátalja települései: Ismerje meg Beregújfalu történetét

Beregújfalu és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Határában az I. e. 6. századból való halomsírokat tártak fel. Az Árpád-kori település nevét az oklevelek 1261-ben említették először Perek néven. A települést még II. András adta erdeivel és disznópásztoraival együtt az egri püspökségnek, IV. Béla 1261-ben erősítette meg az adományt. 1299-ben határát az egri egyház javára megjáratták. 1463-ban Wyfalw néven említik. 1566-ban a tatárok feldúlták. 1910-ben 1304, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 2018 lakosából 1674 (80%) a magyar. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. Forrás: Wikipédia KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Szigorítanak Kárpátalján: mostantól a munkavégzéshez oltás vagy negatív PCR-teszt szükséges

Szigorítanak a járványhelyzet szerinti sárga besorolásban régiókban a korlátozásokon - jelentette be az ukrán kormányfő. Denisz Smihal aláhúzta: mostantól a munkavégzéshez legalább egy adag oltásra, vagy negatív PCR-tesztre lesz szükség. A vállalatok és a közintézmények csak akkor működhetnek, ha az alkalmazottak megkapták a vakcina első adagját, átestek a betegségen, amit hivatalosan bizonyítani tudnak, vagy ellenjavalt számukra a Covid-oltás. Ugyanez vonatkozik a látogatókra is. Változás, hogy az első oltást igazoló tanúsítvány 120 nap helyett csak 30 napig lesz érvényes. Az oltási bizonyítványt ezentúl nem elegendő vizuálisan ellenőrizni, mostantól a Dia alkalmazáson keresztül a QR-kódot beolvasva meg kell győződni a dokumentum hitelességéről - tudatta a z rbc.ua hírportál. A szakszerűtlen ellenőrzést 34-től 170 ezer hrivnyáig terjedő a pénzbírsággal büntethetik. A sárga zónában a következő szabályok érvényesek: maszkhasználat, szociális távolságtartás; tömegrendezvényeken négy négy