Ugrás a fő tartalomra

Hogyan látják Ukrajnában a magyar kormány pénzosztását?

A nyugat-ukrajnai magyar közösségek és civil szervezetek legalább 115 millió eurót kaptak a magyar kormánytól az elmúlt tíz évben – derült ki a Szabad Európa tényfeltáró riportjából. A Schemes című oknyomozó műsor szerint Orbán Viktor miniszterelnök kormánya erőteljesen megnövelte a határon túli magyar közösségek finanszírozását, nemcsak Ukrajnában, hanem Szlovákiában, Romániában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában is. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 2017-ben és 2019-ben összesen több mint hárommilliárd forintot kapott magyar állami pénzből óvodák építésére és felújítására.

Nyugat-Ukrajnában mintegy 150 ezer magyar él, elsősorban a Kárpátalján. A magyarkérdés az elmúlt években politikai színezetet öltött, a kárpátaljai magyarok egy része ellenezte az ukrán nyelvhasználatra vonatkozó kormányzati előírásokat, különösen az oktatásban. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a közelmúltban razziákat tartott magyar kulturális szervezeteknél szeparatista mozgalomra utaló nyomok után kutatva.

Az ukrajnai magyar közösségek finanszírozására vonatkozó adatokat a kelet-európai oknyomozó újságíró szervezetektől kapta meg a Schemes. Az újságírók nyomon követték a Fidesz-kormány határon túli magyarokra fordított kiadásait is a régióban.

A Schemes szerint 2011 óta a magyar kormány hat országban legalább 670 millió eurót fizetett ki különböző határon túli magyar szervezeteknek. A pénz nagy részét a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. folyósította, amely Magyarország legnagyobb ilyen állami alapja, fő profilja a határon túli magyar szervezetek támogatása.

De nemcsak a Bethlen Gábor Alap, hanem például az MLSZ és a Magyar Katolikus Egyház és sok más szervezet is finanszírozott programokat határon túli magyaroknak: nyári gyermektáborokra vagy éppen templomok felújítására is adtak pénzt. A Schemes szerint azonban a magyar forintok külföldi útját a magyarországi nyilvántartásokból nehéz lekövetni.

A tényfeltáró cikk szerint 2011 óta 115 millió euró vándorolt ki a kárpátaljai magyar közösségekhez a Bethlen Gábor Alapon keresztül; de az nem világos, hogy más forrásokkal együtt összesen mennyi támogatást kaptak az elmúlt tíz évben az ukrajnai magyarok.

A 115 millió euró nem elhanyagolható összeg, ugyanis ez éppen másfélszeresét teszi ki a Kárpátaljai Regionális Kormány éves költségvetésének; és az oda tervezett regionális reptér becsült költségeivel is megegyezik – derül ki a Schemes oknyomozó műsorából, amelyet a Szabad Európa ukrajnai szerkesztősége az ukrán közszolgálati televíziójával közösen készít.

A kárpátaljai magyarokra fordított támogatások összege akkor ugrott meg, amikor Orbán Viktor nyolcévnyi ellenzéki szerepvállalást követően 2010-ben megkezdte a második miniszterelnöki ciklusát.

A Kárpátaljának szánt magyar közpénzek egy részét kulturális műemlékek helyreállítására vagy javítására fordították.

Ungváron, a 115 ezer lakosú határ menti városban, Kárpátalja régió fővárosában Andrij Ljubka ukrán író és költő állt az élére annak a törekvésnek, hogy összegyűjtsék a helyi magyar irodalmi műveket, és lefordítsák őket ukránra.

Elmondta, hogy a magyar támogatás igénylése és elnyerése egyszerű folyamat. Ő például már pályázott ukrán kormányzati támogatásra, de azon nem nyert.

„Amikor a helyi üzletemberek magyarországi alapoktól kapnak pénzt üzleti tevékenységre, azt gondolják, hogy kénytelenek lesznek esküt tenni Orbánnak, Magyarországnak; de ez nem így van. Pénzt kaptak, kenőpénz nélkül Magyarország szolgálatára vonatkozó kötelezettségek nélkül, ezért azt gondolják és elhitetik mindenkivel maguk körül, hogy Magyarország egy laza állam, birodalmi célok nélkül. És, így a magyar befolyás gyalogos katonáivá válnak helyben" – mondta Andrij Ljubka ukrán író és költő.

A magyar állami pénzekből az ukrajnai magyar nyelvű médiát is támogatják. A Bethlen Gábor Alap legalább négyet finanszíroz.

„A legtöbb újságot, amely itt Ukrajnában megjelenik, vagy az olvasók finanszírozzák, vagy valamilyen támogatást kapnak Magyarországtól" – mondta a Szabad Európának Zubanics László, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének vezetője. Szerinte jelenleg nincsenek állami vagy közösségi finanszírozású újságok, ezért az államnak nincs is ráhatása ezekre a sajtóorgánumokra.

Az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének vezetője azt is elmondta, hogy a magyar nyelvű média Nyugat-Ukrajna távoli régióiban nagy űrt tölt be, miután Ukrajna fő tévécsatornái digitális jelekre álltak át, amelyeket szerinte nehezebb fogni a hegyvidéki területeken, például a Kárpátokban.

„Egy gyerek nem nézhet ukrán rajzfilmet, és nem hallgathat ukrán zenét. Az információs tér máris elveszett az állam számára" – mondta az UMDSZ vezetője.

„A magyarok néha azt mondják, hogy a Krímet ellopták tőletek, különböző területeket loptak el tőlünk, és valójában Kárpátalja csak a legkisebb ezek közül" – magyarázta Szerhij Szidorenko, az Evropejszka Pravda online újság szerkesztője.

Nem ritka, hogy a külföldi kormányok világszerte kulturális és társadalmi rendezvényeket finanszíroznak a külföldön élő diaszpóraközösségek számára. A politikai pártok finanszírozása azonban más tészta.

Nincsenek nyilvánosan elérhető összehasonlító adatok például az orosz kormány által a külföldön élő orosz nemzetiségűek vagy oroszul beszélők számára vagy a brit kormány által a brit emigránsok számára nyújtott támogatásról. Egyesek Ukrajnában azt állítják, hogy a magyar pénzosztásnak célzott és szándékos oka van; azonban a magyar tisztviselők ezt tagadják.

Pavlo Klimkin – aki Petro Porosenko korábbi elnök alatt Ukrajna külügyminisztere volt – azt állította, hogy a határon átcsorgatott magyar pénzek célja a Fidesz támogatásának növelése volt a kárpátaljai magyarok körében.

„Mozgósítják a határon túli magyarokat, akikre nem diaszpóraként, hanem belföldi szavazóbázisként tekintenek. A legtöbbjüknek magyar útlevele van, és a magyarországi választásokon a Fideszre szavaznak" – magyarázta Pavlo Klimkin.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Szabad Európa ukrajnai szerkesztőségének adott interjújában tagadta, hogy politikai szándék húzódna a határon túli magyar közösségek finanszírozásában.

„A magyar államnak valóban fontos feladata, hogy támogassa a kisebbségeit. Ez alkotmányos kötelességünk. Úgy gondolom, hogy ez nem is egy lehetőség a magyar állam számára, hanem egy jó kiváltság Ukrajna és más országok számára, akik élvezhetik ezt a támogatást a magyar államtól" – magyarázta Gulyás Gergely.

Ukrajnában két olyan politikai párt van, amely főként magyarokból áll, és az ukrajnai magyar közösségeket érintő kérdéseket képviseli. A pártok ugyan korábban rendelkeztek parlamenti mandátummal, de jelenleg egyik sem.

Orbán Viktor 2019-ben Budapesten találkozott Brenzovics Lászlóval, aki az ukrán parlamentben indult a képviselői mandátumért. Néhány ukrán diplomata később elítélte a találkozót, Ukrajna belügyeibe való beavatkozásnak nevezve.

A Schemes szerint 2017 és 2019 a bőség éve volt a magyar–ukrán civil szervezetek és közösségek számára. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség például 2017-ben és 2019-ben mintegy 11 millió dollárt kapott magyar állami pénzből óvodák építésére és felújítására több nyugat-ukrajnai faluban. A célzott támogatások leosztását a Bethlen Gábor Alap intézte.

2019-ben, a választások évében az Ukrajnai Magyarok Pártja Kárpátalján óriásplakátokon is kampányolt a mandátumokért és a parlamentbe jutásért. A Schemes által átnézett adatbázis szerint a Bethlen Gábor Alap finanszírozta a párt óriásplakátjainak elkészítését is.

„Ha ilyen pénzt fektetnek be, az bizonyára befolyást és lojalitást feltételez. Ez pedig lojalitást jelent a választásokon, ami azt jelenti, hogy van egy csoport, amelyet támogattál, és amelyhez segítségért vagy szavazás esetén fordulhatsz. Vicces egybeesés, hogy a támogatások beáramlása Kárpátaljára fél évvel, egy évvel a választások előtt emelkedik" – mondta Dmitro Tuzsanszkij, az Ungváron működő, Közép-Európai Stratégiai Intézet nevű nem kormányzati szervezetet vezetője.

A Bethlen Gábor Alap a Szabad Európának azt válaszolta: a magyar állami támogatás célja a nehéz helyzetben lévő ukrajnai magyar közösség és Ukrajna megsegítése. A támogatásokból közvetett és közvetlen módon az Ukrajnában és Kárpátalján élő ukrán közösség is részesül. Az Alapkezelő szerint a működésük transzparens.

„Sem a magyar kormányak, sem a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek nincs tudomása korrupciós ügyekről az ukrajnai magyar közösségnek nyújtott támogatások kapcsán. Tekintettel arra, hogy az ukrajnai magyar közösségnek nyújtott támogatások transzparens módon, a hatályos ukrajnai jogszabályok maradéktalan betartásával történik, az ukrán hatóságok által úgynevezett korrupciós ügyekben indított vizsgálatok politikai indíttatásúnak és az ukrajnai magyar közösségre gyakorolt nyomásként hathatnak" – írták közleményükben.

Budapest és Kijev többször összeütközésbe került amiatt, hogy Magyarország szerint korlátozzák a magyarok anyanyelvhasználati jogait Ukrajnában. Az incidens főként egy 2017-ben elfogadott törvény miatt volt, amely korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát az ukrán iskolákban.

Két évvel később a törvényhozók bebetonozták az ukrán nyelvet az ország elsődleges nyelvévé. Az új törvény hatálybalépése után az addig oroszul és más kisebbségi nyelveken oktató középiskoláknak át kellett térniük az ukrán nyelv használatára. A jogszabály még azt is kimondta, hogy az online kiskereskedőknek is az ukrán nyelvet kell használniuk. 2021 januárjában egy másik nyelvhasználati korlátozás is hatályba lépett, amely kötelezte az üzleteket, az éttermeket és a szolgáltatói ágazatot, hogy ukránul beszéljenek az ügyfeleikkel, vásárlóikkal.

A kárpátaljai magyarok már korábban is felhívták magukra az ukrán biztonsági szolgálatok figyelmét. 2018-ban a nyugati Beregszász városából felbukkant egy videó, amelyen állítólag magyar nemzetiségűek magyar útleveleket kaptak a helyi konzulátusról.

Két évvel később az SZBU razziát tartott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnél, „a határok erőszakos megváltoztatására irányuló tevékenység" bizonyítékait keresve.

Az SZBU akkor azt közölte, hogy a házkutatások célja az volt, hogy ellenőrizzék azokat az információkat, miszerint a Bethlen Gábor Alap támogatásának célja Ukrajna állami szuverenitásának megsértésére irányuló tevékenységekben való részvétel volt. Az incidens miatt Magyarország bekérette a budapesti ukrán nagykövetet.

Az ukrán állam törvényei tiltják a kettős állampolgárságot, de ezt egészen 2021 márciusáig nem szankcionálták a hatóságok. 2021 márciusban az ukrán elnök rendelete szerint előbb a szakszolgálatokkal felmérik az ukrán kettős állampolgárok számát, aztán Volodimir Zelenszkij ígérete szerint olyan törvényjavaslatot terjeszt be, amely megtilthatja a kettős állampolgároknak a fontosabb hivatalok betöltését. Ez pedig azt jelenti, hogy a kárpátaljai ukrán-magyarok nem tölthetnének be állami hivatali tisztséget, sem önkormányzatit és kizárnák őket a stratégiai fontosságú állami vállalatokban vezető pozícióiból is.

A cikket Valeria Yehoshyna írta, amihez a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének főmunkatársa, Báthory Róbert nyújtott segítséget

„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vallott a gyilkos: ezért ölte meg Jackovics Gabriellát

Mint ismert, a héten letartóztatták a Jackovics Gabriella megölésével gyanusított nagyszőlősi férfit. A 30 éves kárpátaljai kapcsolatban állt az áldozattal. A 37 éves ungvári nő több, mint egy hete tűnt el. Holttestére január 12-én bukkantak rá. A rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint a nő testén erőszakra utaló jelek voltak. Több törést és fejsérülést is szenvedett. A halál oka fulladás volt. A gyanúsított a bírósági tárgyaláson beismerte bűnösségét. A férfi elmondta, hogy összeveszett egy 37 éves nővel, akivel viszonya volt. "Fenyegetőzött, hogy felhívja a feleségemet, és mesél rólunk. Azt akarta, hogy szakítsak a feleségemmel, és maradjak vele. Hivatalosan elváltam, de a feleségemmel együtt éltünk. Nem volt szándékomban végezni vele, nem akartam" – idézte a Mukachevo.net hírportál a nagyszőlősi férfi. Korábban a Kárpátalja.ma számolt be arról, hogy a gyanúsított házában megtalálták az áldozat személyes tárgyait és iratait. A férfi bevallotta, hogy napok óta ő válaszol

Magyarországon kábítószer-kereskedelem miatt elfogatóparancs van érvényben a nagybégányi férfi ellen

A kárpátaljai férfi ellen jelenleg elfogatóparancs van érvényben - olvasható a magyar rendőrség honlapján. A nagybégányi születésű Mindák Vincét kábítószer-kereskedelem miatt körözik.  Akinek bármilyen információja van a körözött személy hollétével kapcsolatban az a +3646514532-es telefonszámon és a kir.miskolcrk.dl@police.hu tudja értesíteni a hatóságokat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Nagydobrony legendája

„Ki tud a világban az ötezerkétszáz nagydobronyi mártírról, a kárpátaljai színmagyar nagyközség eltűnéséről? Pedig amikor a szovjet ezt a nagyközséget a föld színével egyenlővé tette, lakosságát kiirtotta, már másfél éve béke volt a világon. Moszkva ekkor már két esztendeje békésen bábáskodott egész Kárpátalján (…) Az egyetlen forrás ma, ahol még nyomára lehet akadni ennek a mártírközségnek, Révai Nagy Lexikona” – idézi Balla Gyula kisebbségkutató a nagydobronyi tragédiáról Árkay László – a müncheni Nemzetőr című lapban 1977-ben megjelent - mondatait. Az Árkay terjesztette, főképp a nyugati emigrációban ismert és mesélt legenda szerint 1946 júliusában a szovjet hatóságok elrendelték a frissen betakarított termés beszolgáltatását. A helyiek vonakodtak e parancsnak engedelmeskedni, páran félelemből mégis egybehordták gabonájukat a kijelölt helyre. Valaki azonban felgyújtotta e gabonahalmazt, s e cselekedet irtózatos megtorlást vont maga után. A nagyközséget körbevették, és nehézbombázókk

Nagy változás jön az ukrajnai határátkelőhelyeken

Ukrajnában rövid időn belül teljes mértékben beindul a „Sljah”, az engedélyek online foglalási rendszere és az eHatár (eKordon) program - közölte Denisz Smihal miniszterelnök. „Folytatódik a digitalizáció az infrastruktúra területén. A tervbe van a „Sljah”, az engedélyek online foglalási rendszer teljes körű beindítása. A tervek között szerepel az elektronikus fuvarlevél bevezetése és az eHatár-program beindítása is”, közölte Smihal. Elmondása szerint külön projekt lesz az eUtas információs és elemző rendszer bevezetése a megyék közötti személyforgalom területén. Amint korábban beszámoltak, az eHatár – a határátkelőkre vonatkozó elektronikus várólista projektje. A program lehetővé teszi a regisztrálást a várólistán, majd a megadott időpontban való megjelenést az ellenőrző ponton. Ennek köszönhetően gyorsabb lesz a vámkezelés a határátkelőkön, és kizárja a járművek több napos sorban állását - írta a Kárpát.in.ua. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Fegyvereket osztogatnak Ukrajna határ menti megyéiben

Ukrajna határ menti megyéiben az illetékes hatóságok elkezdték a lőfegyverek kiadását a területvédelmi egységeknek. Februárig minden megyében fel lesz fegyverezve a területvédelem – közölte a strana.news hírportál az Espresso televízióra hivatkozva. Fedor Veniszlavszkij, a Nép Szolgája párt parlamenti képviselője a csatornának elmondta, hogy Ukrajna minden határ menti megyéjében a területvédelmi dandároknak kiadják a fegyvereket, és meghatározzák számukra az állomáshelyeket. A honatya jelezte, hogy pénteken beszélt az ukrán fegyveres erők területvédelmi erőinek parancsnokával, aki megerősítette, amit a televíziós műsorban bejelentett - tudatta a Kárpát.in.ua. Fotó: Illusztráció KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Döntött a bíróság: ez vár Porosenkóra

Nem rendelte el a bíróság szerdán a hazaárulással meggyanúsított Petro Porosenko korábbi ukrán elnök előzetes letartóztatását, és óvadékot sem szabott ki, hanem személyes kötelezettségvállalás mellett szabadon bocsátotta - tudatta az MTI. A határozat értelmében Porosenkónak át kell adnia útlevelét - így nem utazhat külföldre -, nem hagyhatja el Kijevet, illetve Kijev megyét az ügyben nyomozó hatóság, illetve ügyész vagy bíró engedélye nélkül, felszólításra meg kell jelennie a hatóságoknál, illetve a bíróságon. A határozatban foglaltak 2022. március 19-ig vannak érvényben. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a politikusnak a bíróság épülete előtt összegyűlt hívei örömmel fogadták a bíró határozatát. Porosenko támogatására megjelent Stefan Füle, az Európai Bizottság volt EU-bővítési biztosa is. A volt államfő - aki 2014 és 2019 között volt Ukrajna elnöke, jelenleg pedig az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki parlamenti párt vezetője - hétfőn érkezett vissza Varsóból Kije

Porosenko: "Zelenszkij úr, rossz hírem van Önnek"

Petro Porosenko ex-elnök Facebook-videóüzenetben értesítette Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, hogy visszatér Ukrajnába. "Zelenszkij úr, rossz hírem van Önnek: január 17-én 09:10-kor repülővel visszatérek Ukrajnába Varsóból" - idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál Porosenkót. Az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki parlamenti párt vezetőjét december 20-án gyanúsította meg az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel. Pár nappal később a főügyészség közölte: beadványukban 1 milliárd hrivnya óvadék kiszabását kérik a bíróságtól cserében azért, hogy az exelnök szabadlábon védekezhessen.   A hatóságok azért gyanúsították meg Porosenkót hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel, mert szerintük az Ukrajnában Vlagyimir Putyin elnök "komájaként" is emlegetett Viktor Medvedcsuk ukrán oligarchával közösen, illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal az általuk ellenőrzött területen ki