Ugrás a fő tartalomra

Kiderült, milyen kínzási módszereket használnak Kelet-Ukrajnában

A kelet-ukrajnai szeparatista konfliktusban a harcoló felek által foglyul ejtett emberek szisztematikus kínzásoknak, szexuális erőszaknak és más visszaéléseknek voltak kitéve – állapította meg az ENSZ emberi jogi szervezete egy pénteken közzétett jelentésében.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala (OHCHR) által kiadott jelentés szerint a foglyok bántalmazása különösen a hétéves konfliktus kezdeti szakaszában volt jellemző, de megjegyezte, hogy a mai napig folytatódik - írja a Liner.hu.

“Hét évvel a konfliktus kitörése óta elfogadhatatlan, hogy az emberi jogok ilyen égbekiáltó megsértése nagyrészt megoldatlan maradt. A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma egyértelmű. A kínzás azonban soha nem igazolható” – mondta Matilda Bogner, az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának vezetője.

A konfliktus Ukrajna keleti, Donbasz ipari központjában 2014 áprilisában tört ki hetekkel azután, hogy Oroszország annektálta az ukrajnai Krím félszigetet, ami az ország korábbi, Moszkva-barát elnökének eltávolítását követte.

Az Oroszország által támogatott szakadárok nagy területeket vettek ellenőrzésük alá a donyecki és luhanszki régióban, létrehozták az úgynevezett “népköztársaságokat”, és harcoltak az irányítás visszaszerzésére törekvő kormányerőkkel. A konfliktusok során több mint 14 ezer embert öltek meg.

Az OHCHR becslése szerint 2014. április 14. és 2021. április 30. között a konfliktushoz kapcsolódó őrizetbe vételek száma összesen 7900-8700 volt, ebből 3600-4000 a kormányoldal, 4300-4700 pedig a szakadárok részéről. A jelentés szerint mindkét fél olyan titkos fogva tartási létesítményeket használ, amelyek mentesek az ügyészi felügyelet vagy a jogokat felügyelők hozzáférése alól.

A kormányoldal 2017-ben felhagyott ezek használatával, de a szeparatisták továbbra is fogva tartják a foglyokat mindennemű kommunikáció nélkül, megtagadva a hozzáférést a hozzátartozóiktól és a megfigyelőktől az adott pillanatig, mondta az OHCHR.

Az OHCHR több mint 1300, a konfliktussal összefüggő fogva tartással kapcsolatos egyedi esetet elemzett. Közölte, hogy a csak 2014-2015 között történt esetekben a kormányerők által fogva tartott foglyok 74 százalékát, illetve a lázadók által a donyecki, illetve luhanszki területeken fogva tartott foglyok 82,2-85,7 százalékát gyakran kínzásnak és bántalmazásnak vetették alá.

Becslései szerint a 2014-2021 közötti időszakban a konfliktussal összefüggésben kínzásnak és rossz bánásmódnak kitett fogvatartottak száma összesen mintegy 4000 – a kormányerők részéről 1500, a szakadárok részéről pedig mintegy 2500 fő – volt. Ezek között becslések szerint 340 fő szexuális erőszak áldozata volt.

Az OHCHR szerint mind a kormány ellenőrzése alatt álló, mind a szeparatisták által ellenőrzött területeken “kínzást és bántalmazást, beleértve a konfliktussal összefüggő szexuális erőszakot alkalmaztak vallomások vagy információk kicsikarására, vagy más módon együttműködésre kényszerítették a fogvatartottakat, valamint büntetési céllal, megalázásra és megfélemlítésre, illetve pénz és vagyon kicsikarására”.

A mindkét fél által alkalmazott kínzási és bántalmazási módszerek közé tartozott a verés, száraz és nedves fulladás, áramütés, nemi erőszak, meztelenségre kényszerítés, víz-, étel-, alvás- vagy WC-megvonás, látszatkivégzés, valamint halálos fenyegetések, további kínzások vagy szexuális erőszak, illetve a családtagok bántalmazása.

Stanislav Aseyev újságíró, aki az Egyesült Államok által finanszírozott Radio Free Europe/Radio Liberty számára dolgozott, és 28 hónapot töltött a donyecki Izoliatsia (Izoláció) szeparatista börtönben, elmondta, hogy a létesítményben kidolgozott kínzási rendszer működött, amely az áramütésre helyezte a hangsúlyt.

“Levetkőztették az embert meztelenre, egy fémszékhez kötözték egy szalaggal, majd áramütést alkalmaztak különböző testrészeken” – mondta Aseyev az Associated Pressnek, aki egy 2019-es fogolycsere során szabadult.

Aseyev, akit szintén kínzásnak vetettek alá, azt mondta, hogy a traumát tovább fokozta, hogy a szomszédos cellában hallotta, ahogy mások a kínzás alatt sikoltoznak a fájdalomtól. “Elviselhetetlen, hogy egy szomszédos szobában hallani, ahogy egy ember sír a kínzástól” – mondta az AP-nek.

Az OHCHR az önkényes fogva tartás, kínzás és bántalmazás leggyakoribb elkövetőjeként az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU) jelölte meg a kormányoldalon, hozzátéve, hogy a konfliktus kezdeti szakaszában önkéntes zászlóaljak is felelősek voltak az erőszakért.

A lázadók oldalán a jelentés szerint különböző fegyveres csoportok, később pedig a szeparatista “állambiztonsági minisztériumok” tagjai voltak felelősek a foglyok kínzásáért és bántalmazásáért. A jelentés megjegyezte, hogy a legtöbb visszaélés büntetlenül maradt.

“Megfigyeltük a politikai akarat és a motiváció hiányát az állítólagosan kormányzati szereplők által elkövetett esetek kivizsgálására, valamint az eljárásokkal való visszaélést az ilyen esetek megfelelő kivizsgálásának elkerülésére. Míg az áldozatokat több ezerre tehetjük, addig a felelősségre vont elkövetők száma csak tucatnyira tehető” – mondta Bogner.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

"A harcképes embereknek kell harcolniuk, az elnök engedélyezze a 18-60 év közötti férfiak kiutazását"

Több mint 25 ezer aláírás gyűlt össze az ukrán elnök honlapján a hadköteles férfiak országból történő kiutazására vonatkozó korlátozások megszüntetését szorgalmazó harmadik elektronikus petíció alatt, tehát Volodimir Zelenszkijnek válaszolnia kell a beadványra – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportálra hivatkozva a Kárpát.in.ua. A cikk szerint a petíció szerzője, Julija Bulavina úgy vélte, hogy „a harcképes embereknek kell harcolniuk”. Ezért arra kéri az elnököt, hogy engedélyezze a 18-60 év közötti, katonai tapasztalattal nem rendelkező, valamint a korlátozott katonai szolgálati alkalmassággal rendelkező férfiak kiutazását az országból. A petíció május 19-én jelent meg az elnök honlapján, és több mint 27 000 aláírást gyűjtött össze, és most Zelenszkijnek válaszolnia kell rá. Mint Bulavina közölte, február 24-e után több mint 110 000 ember tért vissza Ukrajnába, és több mint 100 000 önkéntes jelentkezett a területvédelmi egységekbe, és 20 000 harcos a Nemzetközi Légióba. Ezenkívül

Kuleba elmondta, Ukrajna mikor fog problémaként tekinteni Magyarországra

Ukrajna Magyarországra csak akkor fog problémaként tekinteni, ha a magyar kormány Kijev ellenes kijelentései egybeesnek a döntéseivel" - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az RBK-Ukrajina hírportál szerint. "Úgy gondolom, hogy Magyarország önmagának "ötödik oszlopa". Ez az ő belpolitikájuk, a magyar embereknek kell eldönteniük, hogy ez mennyiben felel meg az ő érdekeiknek" - mondta a diplomata. Szerinte Magyarország kijelentései nem mindig jelentenek problémát Ukrajnának, hiszen nem mindig esnek egybe az ország döntéseivel és tetteivel. Budapest például csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, támogatta Ukrajna EU-tagjelölt státuszának megadását. Ugyanakkor előfordultak olyan esetek, amikor Magyarország blokkolt néhány lehetséges új szankciót a Kreml ellen. "Vagyis amíg Magyarország nyilatkozatai nem esnek egybe Ukrajnával kapcsolatos döntéseivel, addig lehet élni és dolgozni. Ha az, amit mondanak, kezd egybeesni azzal, amit csinál

Ezek a férfiak elhagyhatják Ukrajnát, de a végső döntést a határőrök hozzák meg

A katonai nyilvántartásból törölt férfiak elhagyhatják Ukrajnát  - közölte az Állami Határőrszolgálat a hivatalos honlapján. Ugyanakkor hozzátették: a végső döntést a határőrök hozzák majd meg, miután átellenőriztek minden szükséges okmányt. A hatályban lévő törvények értelmében a következő kategóriákba eső férfiaknak engedélyezték, hogy elhagyják az országot: rokkanttá nyilvánított személyek, illetve azok a férfiak, akiket a hadkiegészítő parancsnokság egészségügyi bizottsága szolgálatra alkalmatlannak nyilvánított és törölték a katonai nyilvántartásból. Azon férfiak, akik rendelkeznek a területi toborzóközpont által kiállított, „katonai nyilvántartásból eltávolítva” jelzéssel ellátott okmánnyal, ez a jelzés nem igazolja sem a rokkantságot, sem a katonai szolgálatra alkalmatlanságot, ezért nekik fel kell venniük a kapcsolatot a toborzóközponttal. ( Kárpátalja ) KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Novák Katalin visszavonta két kárpátaljai magyar állampolgárságát

Novák Katalin magyar köztársasági elnök Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztésére arról döntött, hogy mostantól ketten már nem magyar állampolgárok - írta a 24.hu. A határozatok most is a törvénynek arra a paragrafusára hivatkoznak, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. A határozatokban feltüntetett adatok alapján Novák Katalin egy Csománfalván (Ukrajna, Kárpátalja, Técsői járás) született 35 éves nő, illetve egy Kovácsréten (Ukrajna, Kárpátalja, Huszti járás) született 41 éves férfi magyar állampolgárságát vonta vissza. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Az ideiglenesen katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített hadköteles személyek elhagyhatják Ukrajnát

Az érvényben lévő szabályok értelmében azok a férfiak, akiket a katonaorvosi bizottság ideiglenesen szolgálatra alkalmatlannak ítél, átléphetik a határt - olvasható az állami határőrség közleményben . Ehhez fel kell mutatniuk a határátkelőn az ezt igazoló okmányt. Ukrajna „A mozgósítás előkészítéséről és a mozgósításról” szóló törvénye értelmében a mozgósítás során a meghatározott eljárás szerint fogyatékosnak minősített, illetve a katonaorvosi bizottság következtetése szerint ideiglenesen katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített hadköteles személyek, nem sorozhatók be. Az átmeneti alkalmatlanság hat hónapig érvényes, utána ismét részt kell venni egy orvosi vizsgálaton - írta a Kárpáti Igaz Szó . Nem hagyhatja el viszont az országot az, akinek a katonakönyvében „békeidőben katonai szolgálatra alkalmatlan, háborúban korlátozottan alkalmas” minősítés szerepel, mivel „A mozgósítás előkészítéséről és a mozgósításról” szóló törvény 23. cikkelye 1. részében nem szerepel ilyen kategória,

Zelenszkij felszólította a Nyugatot, hogy kivétel nélkül zárja le a határait minden orosz állampolgár előtt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, ha megtiltják az orosz állampolgároknak a nyugati országokba való belépést, azzal megakadályozhatják, hogy az Oroszországi Föderáció ukrán területeket "annektáljon" - írta az RBK-Ukrajina hírportál a The Washington Post hírére hivatkozva. Zelenzkij szerint a határzár azért fontos szankció, mert "az oroszok más földjét veszik birtokba, ezért a saját világukban kell élniük, amíg nem változtatnak a filozófiájukon". Hangsúlyozta: ennek a döntésnek azokra az oroszokra is vonatkoznia kell, akik már nyugati országokban tartózkodnak. "Akármilyenek is az oroszok ... térjenek vissza Oroszországba. Akkor meg fogják érteni és azt fogják mondani: "ennek a háborúnak semmi köze hozzánk. Az egész lakosságot nem lehet felelőssé tenni, ugye?". Talán. De a lakosság ezt a kormányt választotta, és nem harcol ellene, nem vitatja a döntései, nem szólal fel ellene" - jegyezte meg az ukrán elnök. Szerinte így kiderülhet, hogy

Danilov üzent a külföldre menekült ukrán férfiaknak: ne bújjanak a nők szoknyája mögé

Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára biztos abban, van más alternatíva, ha egy férfi nem tud fegyvert fogni a háború alatt, ezért semmi esetre sem meneküljön senki külföldre - írta az RBK-Ukrajina hírportál. "Nem kell a nők szoknyája mögé bújni, és elmenekülni az országból. Segítenünk kell. Ha nem tud harcolni és fegyvert fogni, segítsen más módon. Keressen meg minden más lehetőséget" - fogalmazott a tisztségviselő. Danilov megjegyezte: igazságtalan az, hogy míg egyes férfiak védelmezik Ukrajnát, addig mások menekülőre fogják. Az más kérdés, ha valakit bizonyos okok miatt valóban nem lehet mozgósítani - tette hozzá. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: