Ugrás a fő tartalomra

Szülőföldjük elhagyására kényszerítik a kárpátaljai magyarokat

A 2019-ben elfogadott ukrán államnyelvi törvény fokozatosan számolja fel az Ukrajnában élő kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság eddigi nyelvi jogait. Tavaly nyár óta a repülőterek, a vasútállomások és az autóbuszmegállók neve csak ukránul van kiírva, és az ügyintézés is csak államnyelven történhet, idén januártól pedig már az ukrán nyelvű kiszolgálás is kötelező. Mindezenfelül július 16-án az ukrán nyelvtörvény újabb szigorító rendelkezései léptek életbe a kultúra, a turizmus és a szórakoztatóipar területén. A Magyar Nemzet kárpátaljai lakosokat kérdezett arról, hogyan élik meg a változásokat.

"Ennek biztos, hogy hatalmas romboló hatása lesz itt a már így is leszűkült magyar rétegre" – nyilatkozta a lapnak az ukrán államnyelvi törvénnyel kapcsolatban Tóth Géza, aki egy vállalat termelési és telephelyvezetőjeként tevékenykedik a beregszászi járásban.

A kárpátaljai lakos elmondta, hogy a magyar kisebbségi fiatalok húsz és negyven év közötti generációja többnyire beszéli az ukrán nyelvet, de nem olyan magas szinten, hogy azt anyanyelvinek lehessen minősíteni. Véleménye szerint az államnyelvi törvény hatása a kárpátaljai magyarságra nézve attól függ majd, mennyire lesznek toleránsak a hatóságok akkor, ha a kisebbség nem beszéli megfelelő szinten az ukránt. Tóth Géza szerint kérdéses, hogy egy nem anyanyelvi szintű társalgást büntetni fognak-e, vagy elfogadják, hogy a kárpátaljai közösség egy kisebbség, amely próbálkozik ukránul beszélni.

"Ha az első forgatókönyv lép életbe, nagyon le fog szűkülni a magyarság, mert szerintem rengeteg embert arra fog kényszeríteni, hogy itthagyja a szülőföldjét, és odamenjen, ahol a saját anyanyelvét mindenféle korlátozások nélkül tudja használni" – vélekedett Tóth Géza.

Az Ukrán Legfelsőbb Tanács 2019-ben fogadta el az államnyelvről szóló törvényt, amely fokozatosan lép hatályba: bizonyos rendelkezései majd csak 2030-ban lépnek életbe, több pontja azonban már hatályos.

"A változások lassan szivárognak be a közéletbe, elsődlegesen a hivatalos helyek azok, amelyeket a leghamarabb elér" – mondta el a Magyar Nemzetnek Karmacsi Zoltán. A kárpátaljai idegenvezető kifejtette, hogy a hétköznapi emberek mindennapjaiban a hivatalokban előkerülő személyes tapasztalatok vagy a hírekben megjelenő információk ugyan borzolják a kedélyeket, ám ennél sokkal égetőbb problémáik is akadnak a kárpátaljai embereknek, például a megélhetés terén.

Hozzátette: az újonnan életbe lépett cikkelyek hatása csak később lesz érzékelhető.

"Mint idegenvezető, nem hiszem, hogy gondot fog okozni az, ha egy magyar csoport érkezik Kárpátaljára, s azt magyar nyelven fogom kalauzolni. Ráadásul erre maga a törvény is lehetőséget biztosít" – magyarázta az idegenvezető.

Karmacsi Zoltán azonban arról is beszámolt, hogy a július 16-án életbe lépett passzusok sokkal fájóbbak a kultúra területén, hiszen a nem ukrán nyelvű színházi előadásokat és a mozifilmeket csak államnyelven lehet bemutatni, és kizárólag ukrán nyelven lehet megtartani mindennemű rendezvényt is ezentúl – vagyis a magyarok lakta falvakban a falunapok mostantól csak ukrán nyelven bonyolíthatók le a törvény értelmében.

2021. január 16-tól a szolgáltatók csak ukránul szólhatnak ügyfeleikhez, és kizárólag ezen a nyelven adhatnak tájékoztatást termékeikről. Nagy Attila és Nagy-Marosán Kamilla kárpátaljai fiatal vállalkozók megdöbbenve fogadták a januári rendeletet, miszerint a vásárlókat csak ukrán nyelven szolgálhatják ki. Az ungvári járásban található Bátfa település lakosai szerint ez lehetetlen lenne egy magyar ajkú községben. A jogszabály így lehetővé teszi azt is, hogy az ügyfél kezdeményezésére más nyelven is létrejöhessen a kommunikáció.

"Aki magyarul szól hozzánk, ahhoz magyarul felelünk, aki ukránul, annak ukránul válaszolunk. A környező falvakban mindenki tiszteletben tartja a másik nemzetiségét, nem szoktak összetűzések lenni emiatt, hiába hergelik a magyarság ellen a lakosokat. Míg a vállalkozások terén nem aggaszt minket a helyzet, az oktatás terén annál inkább, mivel gyermekeink jogait korlátozzák" – ismertette a helyzetet Nagy-Marosán Kamilla.

A 2017-ben jóváhagyott új oktatási törvény kimondja, hogy az iskolákban államnyelven kell tanítani, és ezáltal a nemzeti kisebbségeket, többek között a 150 ezres kárpátaljai magyarságot fosztja meg attól az alapvető jogától, hogy anyanyelvén részesüljön oktatásban. A legutóbbi, 2001-es népszámlálás adatai alapján Kárpátalján összesen 151 516 magyar él, ez a terület népességének 12 százaléka.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyarországon elfogatóparancs van érvényben egy mezőkaszonyi nő ellen

Bachkov Máriát közokirat-hamisítás miatt körözik. A kárpátaljai származású nő ellen a magyar rendőrség honlapja szerint jelenleg elfogató parancs van érvényben - olvasható a police.hu oldalán. Akinek bármilyen információja van a körözött személy hollétével kapcsolatban az a +3642-524-600/33-11-os telefonszámon és a kir.szabolcsmrfk.dl@szabolcs.police.hu e-mail címen tudja értesíteni a hatóságokat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Magyarországon kábítószer-kereskedelem miatt elfogatóparancs van érvényben a nagybégányi férfi ellen

A kárpátaljai férfi ellen jelenleg elfogatóparancs van érvényben - olvasható a magyar rendőrség honlapján. A nagybégányi születésű Mindák Vincét kábítószer-kereskedelem miatt körözik.  Akinek bármilyen információja van a körözött személy hollétével kapcsolatban az a +3646514532-es telefonszámon és a kir.miskolcrk.dl@police.hu tudja értesíteni a hatóságokat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Több kárpátaljai településen is áramszünetre kell számítani

A Zakarpattyaoblenergo Nyrt. hivatalos honlapja szerint január 24-én 29 kárpátaljai településen fognak javítási és karbantartási munkálatokat végezni az áramellátás megbízhatóságának és az ügyfélszolgálat minőségének javítása érdekében - írta a Kárpátalja . A táblázatban olvasható azon települések listája, ahol január 24-én, hétfőn áramszünet lesz a munkálatok idején.

Megütötte és kiabált diákjával egy kárpátaljai pedagógus (videó)

A legnagyobb közösségi hálón január 21-e óta terjed egy videó, amin az látható, ahogyan egy tanár kiabál egy alsós diákkal, majd megüti.  Mint kiderült, a felvételt a rahói járási Felsőapsán (Verhnye Vogyane) készítették. A videón látható, ahogyan matematikaórán kiabál egy tanár a diákjával, mert nem tudja megoldani a feladatot, és az egész osztály előtt a fejére üt, majd szóban is megalázza. Az eset a rendőrséghez is eljutott január 22-én, akik a helyszínre menve vizsgálatot indítottak az ügyben - tudatta a Kárpátalja ma.

Az ukrán katonák szerint elkerülhetetlen a háború

A CNN fotósa az orosz-ukrán határon járt, ahol elmondása szerint egyre tapintható a feszültség a két fél között. Az oroszok által támogatott szakadárok táborától körülbelül 500 méterre az ukrán katonák már teljes harckészültségben vannak, és „várják az elkerülhetetlent.” Az Ukrajna keleti luhanszki régiójában állomásozó katonákat rendkívül nyugodtnak látta a fotós, akikkel egy teljes napot eltöltött a frontvonalban. „Kizártnak tartom, hogy elkerüljük a harcot. Beletörődtünk, hogy meg fog történni” – mondta egy katona.Kérdéses azonban, hogy honnan fog érkezni a támadás.  Egy másik megkérdezett szerint az oroszok nem a határon át fognak jönni, hanem a tenger felől – erre utalhat a január-februári gyakorlatozás az oroszok részéről –, vagyis az Azovi-tengerről. Egy másik katona nem értett egyet, szerinte a támadás Fehéroroszországból fog érkezni. A támadás irányában tehát nincs konszenzus, a katonák viszont abban egyet értenek, hogy Putyin 100 százalékig biztos, hogy le fog csapni - írta a

A szakértők szerint újabb zárlatot kell bevezetni Ukrajnában

A Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) szakértői pénteken jelezték, hogy a járvány újabb hulláma már ebben a hónapban elkezdődik, ezt látszik bizonyítani az újonnan regisztrált betegek egyre növekvő száma. Előző nap Viktor Ljasko egészségügyi miniszter sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ez az újabb hullám már el is kezdődött Ukrajnában.  A KSE elemzői úgy vélik, igen nagy a valószínűsége annak, hogy még a télen újabb zárlatot kell bevezetni az országban. Rámutattak, hogy a fertőzöttek száma növekedésének alapvető oka a vírus állandó mutációja és az átoltottság alacsony szintje az országban - írta az MTI. Ihor Kuzin országos tisztifőorvos, az egészségügyi miniszter helyettese a LIGA.net hírportálnak nyilatkozva ugyanakkor kijelentette: a tárca nem tervez olyan szigorú zárlatot ismét bevezetni, mint amilyenek 2020-ban voltak. Egyben azt prognosztizálta, hogy a fertőzések száma az omikron variáns terjedése miatt megközelítheti majd akár a napi 60 ezret is. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Szijjártó az ukrán helyzetről: "Mindenfajta hisztériakeltésnek azonban jó lenne véget vetni"

Magyarország minden intézkedést ellenez, amely élezi az ukrajnai helyzetet, ezzel szemben viszont minden olyat támogat, amely segíti a konfliktus tárgyalásos rendezését - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében leszögezte, hogy el kell kerülni egy újabb hidegháborút, illetve a hidegháborús hangulat szítását, az ugyanis egyszer már tragikus következményekkel, elvesztegetett évtizedekkel járt Közép-Európában. "Nem akarunk semmilyen Kelet-Nyugat konfliktus áldozataivá válni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania. Rámutatott, hogy ebből kiindulva a kormány minden olyan lépést ellenez, amely élezi a helyzetet, ugyanakkor támogatja a diplomáciai erőfeszítéseket, a konfliktus tárgyalásos rendezése irányába mutató intézkedéseket, az üzengetés helyetti közvetlen tárgyalásokat és kommunikácót. "Mindenfajta hisztériakelté