Ugrás a fő tartalomra

Zelenszkij szerint Ukrajnában a magyarság sem érezheti magát kisebbségnek

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden leszögezte, hogy az őshonos népek után az országában élő nemzeti kisebbségekről is lesz törvény, de mivel nem tetszik neki ez a kifejezés, várhatóan az előterjesztésben "nemzeti közösségeknek" fogják őket nevezni.

Erről az államfő újságíróknak beszélt egy humanitárius kérdésekkel foglalkozó fórumon - számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.

"Jelenleg aktívan zajlik az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvény kidolgozása. Nem kisebbségek, hanem közösségek! Mert Ukrajnában egyetlen nemzetiség sem érezheti magát kisebbségnek, kevésbé fontosnak, kevésbé védettnek vagy kevésbé boldognak. Senki sem lehet kisebbségben, mert mindannyian Ukrajna állampolgárai vagyunk" - hangoztatta Zelenszkij, kiemelve, hogy minden nemzeti közösségnek "az ukrán társadalom szerves részévé kell válnia hagyományaik és identitásuk elvesztése nélkül".

Kifejtette, hogy nem szereti a "nemzeti kisebbség" kifejezést. "Már államfővé válásom előtt megértettem, hogy ez úgy hangzik, mintha az ember egyenlőtlennek érezné magát." Hangsúlyozta, hogy az alkotmány szerint az ukrán nép Ukrajna összes állampolgárából tevődik össze, tekintet nélkül azok nemzetiségére.

Zelenszkij elmagyarázta, hogy a nemzeti közösségek és az őshonos népek között az a különbség, hogy az őshonosnak minősített krími tatárok vagy a krimcsákok számára nincs Ukrajnán kívül más állam, ahol nyelvüket és hagyományaikat védenék. Például az oroszok, a románok, a zsidók vagy a görögök viszont az ukrajnai nemzeti kisebbségek közé tartoznak, mert "e népek hagyományait más államok ápolják". "Ukrajnának meg kell védenie a nyelvet, a hagyományokat, a vallást és az őshonos népeket, valamint az úgynevezett nemzeti kisebbségeket, vagyis más szóval a nemzeti közösségeket. Ezért lesz törvény nemcsak az őshonos népekről, hanem a nemzeti közösségekről is. Ez védeni fogja a nemzeti közösségek jogait" - szögezte le az elnök, ugyanakkor arra nem tért ki, mikorra várható ennek a törvénynek a parlamenti elfogadása.

Az őshonos népekről július 1-jén elfogadott törvényt ért oroszországi bírálatokra reagálva Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy az ukrán alkotmány szerint vannak Ukrajnában nemzeti kisebbségek és őshonos népek. Az utóbbiakról szóló törvénynek pedig védenie kell őket nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is - tette hozzá.

Orosz részről mások mellett Vlagyimir Putyin elnök is több ízben bírálta az őshonos népekről szóló ukrán jogszabályt. Egyszer azt mondta, hogy a törvény az embereket Ukrajnában "őshonosokra, első-, másodosztályú és egyéb kategóriákba sorolja, ami a náci Németország eszméire emlékezteti őt", másszor pedig tömegpusztító fegyverhez hasonlította a jogszabályt. Kijev mindezt határozottan visszautasította, önkényesnek nevezve az orosz elnök értelmezését.

Magyar részről többször elhangzott az a kérés, hogy az Ukrajnában élő magyarokat is sorolják az őshonos népek közé. Legutóbb Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke június 10-én kérte ezt levélben az ukrán államfőtől. Kijev ezt rendre azzal utasította el, hogy a magyar kisebbségnek van anyaországa, amely nyelvét és hagyományait védi, ezért több más nemzetiséggel együtt nem sorolható az őshonos népek kategóriájába. Ugyanakkor minden alkalommal elhangzott az ígéret, hogy készül a törvényjavaslat, amely a nemzeti kisebbségek jogi védelmét biztosítja Ukrajnában.

"A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) üdvözli Ukrajna elnökének kezdeményezését, mely újabb törvényben rendezné az országban élő nemzeti közösségek helyzetét. Meggyőződésünk, hogy a társadalmi béke és a stabilitás fenntartása nem valósítható meg az Alkotmányban foglalt nemzetiségi jogok, a nemzetközi kötelezettségvállalások és a nemzeti közösségek igényeinek megfelelő biztosítása nélkül. A jelenleg még érvényben lévő 1992-es, a nemzeti kisebbségekről szóló törvény az európai gyakorlatnak megfelelően viszonylag széles jogokat biztosít az országban élő nemzetiségek számára. Bízunk benne, hogy az új szabályozás tovább bővítené és nem szűkítené a már meglévő kisebbségi jogokat. Felhívjuk a döntéshozók figyelmét, hogy a tervezet szövegének ismerete nélkül lehetetlen érdemi vitát folytatni a kisebbségekkel a témában. Ezért kérjük, hogy a döntés meghozatala előtt hozzák nyilvánosságra a törvénytervezet teljes szövegét, és ebben az Ukrajna jövője szempontjából fontos ügyben vegyék figyelembe a nemzeti közösségek véleményét is." - reagált közleményében a KMKSZ.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!

(MTI)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Minden ingyen van: rászorulók számára nyílt üzlet Kárpátalján

Három hete nyílt meg Nagybereznán az az üzlet, ahonnan a rászorulók ingyen szerezhetik be a számukra szükséges dolgokat. Fizetni nem kell semmiért, egyedül annyit kérnek az ott dolgozók, hogy amit nem visznek el, azt tegyék vissza a helyükre. Szombatoként fogadják a adományokat, amiket ezután kihelyeznek a polcra. Ha hétvégén valaki mégsem ér rá, természetesen hétközben is leadhatja a felajánlásait - írta a Mukachevo.net. Ugyanebben az üzletben gyűjtenek adományokat Mikulásra az árvaházban élőknek is. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Milliók menekülhetnek el Ukrajnából

Ukrajna bármelyik pillanatban úgy belobbanhat, hogy milliók kényszerülnek majd elmenekülni az országból – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára. A Vlagyimir Putyin orosz elnök legközelebbi környezetébe tartozó Patrusev az Argumenti i Fakti című orosz lapnak nyilatkozva azt mondta: az Ukrajnát saját protektorátusává tevő Nyugat lerombolta az ország gazdaságát, jogfosztottá tette a társadalmat és nyomorba taszította a lakosság egyes rétegeit. „Ukrajna bármelyik pillanatban úgy belobbanhat, hogy ukránok milliói menekülnek majd más országokba és keresnek ott menedéket” – jósolta az egyik legbefolyásosabb orosz politikus. Fotó: Illusztráció ( Kárpát.in.ua ) KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Börtönbe kerülhet az a sorköteles kárpátaljai, aki külföldre ment dolgozni, hogy eltartsa beteg édesanyját

Nem jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az Ökörmezői Járási Bíróság azt a fiatal férfit, aki külföldre utazott, hogy kibújjon a sorkatonai behívás alól. A Goloskarpat szerint a sorköteles a behívó átvétele után nem jelentek meg a sorozáson, Csehországba utazott ahol munkát vállalat, aki az utolsó szó jogán azt mondta, hogy azért utazott el, mert „tartott a sorkatonai szolgálattól”. Az ügyirat szerint a felsőkalocsai (Kolocsava) lakost 2021 áprilisában nyilvánították alkalmasnak a sorozóbizottság, ám végül a megadott időben nem jelent meg, hogy megkezdje sorkatonai szolgálatát. A bírósági tárgyalás során Sz. Ivan azzal érvelt, hogy, amikor be kellett volna vonulni „kénytelen volt külföldre menni dolgozni”. Azzal védekezett, hogy ő tartja el beteg édesanyját, mivel édesapja meghalt. Hozzátette: amúgy is „tartott a sorkatonai szolgálattól”. A vádlott beismerte a bűnösségét. Az Ökörmezői Járási Bíróság a vádlottat a sorkatonai szolgálat alóli kibújás büntette miatt joge

A Magyarországra utazók figyelmébe!

A leállás a ki- és belépő irányú forgalmat egyaránt érinti. A karbantartási munkálatok ideje alatt 2021. november 24-én 0 órától előre láthatólag 2021. november 24-én 5 óráig szünetelni fog a határforgalom a beregsurányi, a tiszabecsi, a csengersimai és a vállaji közúti határátkelőhelyeken - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. Felhívják az Ukrajnába utazók figyelmét, hogy az átkelésre a várakozás elkerülése érdekében válasszák a 0-24 órán át igénybe vehető záhonyi közúti határátkelőhelyet. Míg a Romániába utazók figyelmébe a nyírábrányi közúti határátkelőhelyet ajánlják. Ez szintén 0-24 óra között nyitva tart.  A külföldre utazóknak ajánlják, hogy elindulás előtt tájékozódjanak a határátkelőhelyek nyitvatartási idejéről és az aktuális várakozási időkről a rendőrségi honlap Határinfó oldalán, valamint a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobil applikáció segítségével. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Szörnyű halált halt egy kárpátaljai Csehországban

Munkabalesetben halt meg a 26 éves Iván Hankovics Csehországban. Az iloncai fiatal a tanulmányai befejezése után azonnal munkába állt, kamionsofőrként dolgozott. Egyik nap elfelejtette behúzni járműve kézifékjét, kiszállt és elindult, azonban a kamion gurulni kezdett és összezúzta a fiatal férfit. A baleset idején a férfi szülei is Csehországban tartózkodtak. Temetésére november 20-án került sor szülőfalujában - tudatta a Kárpátalja ma. Fotó: pmg.ua KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Kárpátalja települései: Ismerje meg Beregújfalu történetét

Beregújfalu és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Határában az I. e. 6. századból való halomsírokat tártak fel. Az Árpád-kori település nevét az oklevelek 1261-ben említették először Perek néven. A települést még II. András adta erdeivel és disznópásztoraival együtt az egri püspökségnek, IV. Béla 1261-ben erősítette meg az adományt. 1299-ben határát az egri egyház javára megjáratták. 1463-ban Wyfalw néven említik. 1566-ban a tatárok feldúlták. 1910-ben 1304, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 2018 lakosából 1674 (80%) a magyar. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. Forrás: Wikipédia KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Szigorítanak Kárpátalján: mostantól a munkavégzéshez oltás vagy negatív PCR-teszt szükséges

Szigorítanak a járványhelyzet szerinti sárga besorolásban régiókban a korlátozásokon - jelentette be az ukrán kormányfő. Denisz Smihal aláhúzta: mostantól a munkavégzéshez legalább egy adag oltásra, vagy negatív PCR-tesztre lesz szükség. A vállalatok és a közintézmények csak akkor működhetnek, ha az alkalmazottak megkapták a vakcina első adagját, átestek a betegségen, amit hivatalosan bizonyítani tudnak, vagy ellenjavalt számukra a Covid-oltás. Ugyanez vonatkozik a látogatókra is. Változás, hogy az első oltást igazoló tanúsítvány 120 nap helyett csak 30 napig lesz érvényes. Az oltási bizonyítványt ezentúl nem elegendő vizuálisan ellenőrizni, mostantól a Dia alkalmazáson keresztül a QR-kódot beolvasva meg kell győződni a dokumentum hitelességéről - tudatta a z rbc.ua hírportál. A szakszerűtlen ellenőrzést 34-től 170 ezer hrivnyáig terjedő a pénzbírsággal büntethetik. A sárga zónában a következő szabályok érvényesek: maszkhasználat, szociális távolságtartás; tömegrendezvényeken négy négy