Ugrás a fő tartalomra

KMKSZ: komoly erőt képeznek a kárpátaljai magyarok

Beregszászban augusztus 28-án tartotta meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) helyi alapszervezete éves közgyűlését.

A rendezvényt Molnár D. István helyi alapszervezeti elnök nyitotta meg az elmúlt év beszámolójával, melyben kitért az alapszervezet – a pandémia miatt szűk körben – hagyományosan megrendezett alkalmaira, megemlékezéseire. A továbbiakban megköszönte a jelenlévőknek, hogy elősegítették a KMKSZ jó szereplését a múlt évi helyhatósági választásokon, beszélt a közigazgatási reformról, illetve a szeptember elején érkező tanszercsomagok szétosztásáról az iskolások számára. A Magyarok Kenyere programról elmondta, hogy a városi alapszervezet több mint 800 kg búzával járult hozzá a kezdeményezéshez. Ezenkívül médiahasználati felmérést is készítettek annak céljából, hogy milyen mértékű az igény a lakosság részéről az optikai internet bevezetésére a KMKSZ támogatásával.

Ezt követően Lőrinc Lajos, az alapszervezet pénzügyi titkára, illetve Tótin Viktória, az etikai bizottság elnöke tartották meg beszámolójukat.

Darcsi Karolina, a kistérségi tanács KMKSZ-frakciójának elnöke elmondta, hogy a közigazgatási reform révén 14 település csatlakozott a városhoz, így létrejött a kistérség, viszont a KMKSZ jó választási eredményeinek köszönhetően, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) képviselőivel együttműködve a legmeghatározóbb politikai erőt töltik be a kistérségi tanácsban. „A kistérség megalakulásával a munkakörök, illetve feladatok is bővültek, hiszen most már nem csupán a város, hanem az ahhoz csatlakozott települések minden problémájára nekünk kell megoldást találnunk – magyarázta a képviselő. Majd hozzátette: „a működésünkhöz nem kaptuk meg az államtól a megfelelő támogatást, így jelenleg kissé kaotikus a helyzet, főleg a falusi közintézmények tekintetében. Azonban nem szabad elengednünk a falvaknak sem a kezét, így igyekszünk minden igényt kielégíteni. Nagyon fontos, hogy a kistelepülések is megkapják azokat a közszolgálati funkciókat, amelyek egy településen elengedhetetlenek pl. a falugondnok kérdése.” Számos, a magyarsághoz köthető emlékmű létrehozását szeretnénk megvalósítani a falvainkban, melyeket kezdeményeztük is a kistérségi tanácsban. Továbbá Beregszász városában is elindultak azok a fejlesztések – szennyvízcsatorna, vízelvezetés stb. –, amelyek nélkülözhetetlenek a város működéséhez. A magyar állam támogatásával, illetve a KMKSZ, valamint a Rákóczi-főiskola koordinálásával több projekt is elindult: a városi uszoda megépítése, az egykori 2. számú városi iskola épületének helyreállítása, ahol a Rákóczi-főiskola szakképző intézete kap helyet. Elmondhatjuk, hogy Beregszász vált a kárpátaljai magyarság oktatási és kulturális élet központjává – fogalmazott Darcsi Karolina. A jövőre nézve megemlítette, hogy állami támogatás hiányában nagyon sok problémával kell majd szembenéznie a kistérségnek, főleg a falusi oktatás tekintetében, emellett a kivándorlás is súlyosan érinti a régiót, valamint a földtulajdonból adódó kérdésekkel és a szemét megfelelő elhelyezésével is meg kell majd küzdenie a közösségnek. Mindezeket figyelembe véve a KMKSZ képviselői minden tekintetből megfelelően mérlegelt döntést fognak hozni, illetve igyekeznek megoldást találni az említett kérdésekben mind a város, mind a falvak tekintetében.

Gyebnár István beregszászi magyar konzul felszólalásában elmondta, hogy szemmel láthatóak és tapasztalhatóak a városban az elmúlt időszak fejlesztései, melyek örömmel töltik el. Gratulált a KMKSZ-nek a választáson elért jó eredményekhez: „Ez is bizonyítja, hogy komoly erőt képeznek a kárpátaljai magyarok. A magyar kormány továbbra is önök mellett fog állni, elkötelezett az együttműködésben a további fejlesztésekben, támogatásokban” – hangsúlyozta a konzul.

Sin József, a KMKSZ Középszintű Szervezetének elnöke beszélt a jelenleg az országgyűléshez benyújtott, a több állampolgárságot magában foglaló és ratifikáló kétféle törvénytervezetről, a térségben működő közoktatási intézmények magyar állam általi támogatásairól, az ukrán bel- és külpolitikáról Kárpátalja tekintetében, a nagymuzsalyi aranybánya újraindításának jelenlegi helyzetéről, lehetőségeiről, a hulladékfeldolgozásról, a Vérke rendbetételéről, a városi ivóvíz tisztaságának helyreállításáról. Beszédében érintette a határátkelőkön való, olykor 6-8 órás vagy akár hosszabb sorban állást/átkelést, amire minden rendelkezésre álló eszközzel megpróbálnak a jövőben megoldást találni. A megyében zajló politikai eseményeket is vázolta, amelyek az elmúlt időszakban pozitívan érintették a KMKSZ megyei tanácsi frakcióját. Kifejezte nemtetszését és tiltakozott a KMKSZ jótékonysági alapítványai, illetve a KMKSZ elnöke, Brenzovics László ellen felhozott koholt vádak ellen, amelyeket az ukrán hatóságok a mai napig nem tudtak bizonyítani.

Ezt követően Majorosi Györgyöt, a KMKSZ oszlopos tagját köszöntötték a jelenlévők 75. születésnapja alkalmából, majd közösen elénekelték nemzeti imádságunkat - számolt be a Kárpátalja hetilap.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hatalmas változás jöhet a kárpátaljai határátkelőkön

Az ukrán–magyar határátkelőhelyekre jellemző hosszú sorok megszüntetése érdekében elektronikus sorban állást vezetne be az Ukrán Állami Határőrszolgálat. A rendszer a nyugati országokban, elsősorban Észtországban, Lettországban vagy Finnországban már mintegy tíz éve működik. Az elektronikus átléptető folyosó lényege, hogy a járműveknek nem kell órák hosszat vesztegelni a határátkelőkön. A sort elektronikusan le tudják foglalni már jóval az utazás előtt az erre kijelölt rendszeren belül. A határátkelőre pedig csak az adott időpontra kell kiérkezni. Így a tényleges sorban állás legfeljebb egy órára csökken. A projektet észt szakemberek mutatták be Kárpátalján. A tervek szerint az év végéig Magyarország felé a Tisza-ellenőrzőponton, Szlovákia felé az Ungvár-ellenőrzőponton vezetnék be a rendszert, amennyiben a Minisztertanács jóváhagyja azt - tudatt a Kárpátalja ma. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !

Fizetős lenne a gyorsabb átkelés a kárpátaljai határátkelőkön

Korábban hírül adtuk, hogy a Tisza és az Ungvár határátkelőkön online sorban állással akarják kiküszöbölni a hosszú várakozási időt. A magyar–ukrán, illetve szlovák–ukrán határokon egyelőre csak a kamionok sorsát könnyítenék meg ezzel a lehetőséggel. Ehhez hasonló projektet korábban még nem valósítottak meg Kárpátalján. Az Európai Unióban azonban már működik ilyen rendszer. A lényege, hogy a sofőrök előre lefoglalhatják a helyüket, online. A többórás sorban állás problémája már évek óta komoly gondot jelent a kárpátaljai határátkelőkön. Olykor 12 órát is kénytelenek a sorban állni, de az is előfordult már hogy a teherautók vezetői több napot vesztegeltek az út szélén, amire átjutottak a határ másik oldalára. A Magyarországgal, illetve Szlovákiával határos két átkelőn néha 70-160 kamion is felgyülemlik, 8-10 kilométeres sorokat idézve elő. Ez az állapot azonban tarthatatlan, ezért igyekeznek megoldani a problémát – számolt be a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke a közösségi oldalán. O

Babják az asztélyi határátkelőről: elavult, egyáltalán nem komfortos, a kiszolgálást tekintve lassú

Többször a legfelső hatalmi struktúrákhoz, így Ukrajna államfőjéhez fordultunk már azt szorgalmazva, hogy hozzák rendbe Ukrajna nyugati kapuját,az asztélyi határátkelőt - írta közösségi oldalán Babják Zoltán.  Beregszász polgármestere megjegyezte: "gyakran utaznak külföldre honfitársaink, illetve mi is naponta fogadunk külföldi vendégeket: eközben a GPS koordinátákat használó eszközök leggyakrabban az Asztély és Beregsurány közötti határátkelőn keresztül vezető útvonalat ajánlják mind az EU-ból Ukrajnába tartóknak, mind azoknak, akik Ukrajna felől utaznak az EU-ba."  Kiemelte: az első dolog, amit ukrán oldalon látnak, az elavult, egyáltalán nem komfortos, a kiszolgálást tekintve lassú asztélyi határátkelő. Babják részt vett a Legfelsőbb Tanács európai integráció kérdéseivel foglalkozó bizottságának kihelyezett ülésén, amelynek résztvevői között ott volt Ivanna Klimpus-Cincadze, e bizottság elnöke, illetve több parlamenti képviselő és szakértő is, s amelyre pontosan ezen

Ukrajna a visszatér a "sárga" karanténzónába - ezek a korlátozások lépnek életbe

Ukrajna a visszatér a "sárga" karanténzónába, az elkövetkező napokban ülést tartanak a jelenlegi járványhelyzet  miatt - nyilatkozta az ukrán kormányfő. Denisz Smihal szerint az újabb lezárások vagyis az úgynevezett "vörös" besorolás elkerülése érdekében kell megtenni ezt a lépést - tájékoztat az rbc.ua Korábban már ismertté vált, hogy az egészségügyi minisztérium kezdeményezte az egész ország átsorolását jövő hétfőtől a jelenlegi legenyhébb "zöld" kategóriából az eggyel súlyosabb "sárgába". Ukrán híradások szerint lehetnek régiók, amelyek rögtön még súlyosabb, "narancs" vagy "vörös" kategóriába kerülnek. A sárga zónában a következő korlátozó intézkedések lépnek életbe: Tilos védőfelszerelés (maszk vagy respirátor) nélkül tarnyilvános helyen és tömegközlekedési eszközökön; Tilos személyazonosságot igazoló okmányok nélkül tartózkodni az utcán; Tilos önként elhagyni a házi karantént vagy az obszervációs helyet; Tilos Covid-

Jövő hétfőtől sárga jelzésű karanténövezetbe kerül Kárpátalja, számos iskolát bezárnak

Kárpátalján lényegesen romlik a koronavírusos megbetegedéssel kapcsolatos helyzet, ezért a megye a jövő héttől kezdődően a sárga veszélyességi fokozatú karanténövezetbe kerül – jelentette be Anatolij Poloszkov, a Kárpátalja Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke hétfő este Facebook-oldalán. A kormányzó bejegyzése szerint az intézkedés elsősorban a megye oktatási intézményeit érinti. Jelenléti oktatás csak azokban a tanintézetekben folyhat, amelyekben a személyzet 80 vagy több százaléka be van oltva egy vagy két vakcinaadaggal – mutatott rá. Mint hangsúlyozta, azokban az oktatási intézményekben, amelyekben a személyzet kevesebb mint 80%-a vette fel a koronavírus elleni védőoltást, karantént vezetnek be, és be lesznek zárva. Ezeknek az óvodáknak és iskoláknak a növendékei és tanulói kénytelenek lesznek otthon maradni, a szüleik pedig nem járhatnak munkába, mert a gyermekekre kell felügyelniük – emlékeztetett, megjegyezve, hogy az érintett felsőoktatási intézmények diákjai is kén