Ugrás a fő tartalomra

Így kaphatnak magyarországi nyugdíjat az ukrajnai magyarok

Ukrajna vonatkozásában – utolsó volt szovjet tagállamként – még mindig az 1963-ban kihirdetett magyar-szovjet szociális ellátási együttműködési egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni. Pedig már az Orosz Föderációval is létrejött egy korszerű szociális biztonsági megállapodás.

Magyarország és Ukrajna vonatkozásában az egyezmény alkalmazása során lehetőség van az öregségi nyugdíj megállapítására, de magyar nyugellátásra kizárólag a magyar nyugdíjkorhatár betöltésével nyílhat lehetőség. Az egyezmény nem terjed ki a nők kedvezményes nyugdíjára.

Az egyezmény alkalmazásának feltétele a magyar vagy az ukrán állampolgárság. Az egyezmény személyi hatálya azokra terjed ki, akik Magyarország vagy Ukrajna területén munkaviszonyban foglalkoztatottként, fegyveres  testületek tagjaként, mezőgazdasági vagy kisipari szövetkezet tagjaként, kisiparosként (egyéni, társas  vállalkozóként) szolgálati vagy ezzel egy tekintet alá eső  biztosítási időt szereztek, és lakóhelyük egyik vagy másik állam területén van. A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn - írja a Pesti Hírlap. 

A nyugellátást annak a szerződő országnak az illetékes nyugdíjbiztosítási szerve állapítja meg és folyósítja a saját belső szabályai alapján, amely területén a nyugdíjigénylőnek a kérelem benyújtása időpontjában a lakóhelye van. Lakóhely alatt azt a helyet kell érteni – a tartózkodási hellyel ellentétben – ahol a kérelmező az illetékes hatóság engedélyével letelepedett és életvitelszerűen tartózkodik. Az egyezmény jogosultsági feltételként állapítja meg a nyugellátást megállapító és folyósító országban történő letelepedést és életvitelszerű tartózkodást, így az ellátások magyarországi megállapítása és folyósítása során a letelepedés és életvitelszerű magyarországi tartózkodás folyamatos fennállását vizsgálja a magyar hatóság. Emiatt például nem vállalhat külföldön munkát vagy nem költözhet külföldön élő unokájához az ilyen nyugdíjban részesülő személy, mert az a nyugdíja végleges megszüntetését eredményezi.

A két szerződő állam területén szerzett szolgálati időket össze kell számítani. Magyar részről a nyugdíj akkor állapítható meg, ha a magyar szabályok szerinti jogosultsági feltételek teljesülnek (az öregségi nyugellátás attól az időponttól állapítható meg, amikor a kérelmező a magyar öregségi nyugdíjkorhatárát betöltötte). Az illetékes ukrán szerv igazolása alapján lehet Ukrajnában szerzett szolgálati időt figyelembe venni. Az igazolás beszerzéséről a nyugdíjbiztosítási szervek hivatalból gondoskodnak. 

Ha a kérelmező az áttelepülést követően nem dolgozott tovább, a nyugdíj alapját képező átlagkeresetként azt a keresetet kell figyelembe venni, amit a hasonló munkakörben, megfelelő képesítéssel a Magyarországon foglalkoztatottak átlagosan elértek a nyugdíj megállapítása időpontjában. Ez az a rendelkezés, amely folyamatosan feszültségben tartja a magyar nyugdíjas társadalom tagjait, hiszen a legtöbben méltánytalannak és indokolatlannak érzik e különlegesen kedvező elbírálást az „ukrán nyugdíjasok” ügyében, amely évente tízmilliárd forintos nagyságrendű kiadást okoz a magyar nyugdíjkasszában. A tények tükrében érdemes azonban észrevennünk, hogy egyrészt e nyugdíjasok túlnyomó többsége kárpátaljai magyar, másrészt a nyugdíjkassza idén 3915 milliárd forintos költségvetésében nem számottevő ez a kiadási tétel. 

Az természetesen egyre időszerűbb, hogy végre a magyar-ukrán viszonylatban is korszerű, biztosítási elvre épülő megállapodás váltsa fel az idejétmúlt, területi elvre alapozott szovjet őskövület-egyezményt.

Farkas András (www.nyugdijguru.hu)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Zelenszkij döntött a hadköteles férfiak külföldi utazásának engedélyezéséről

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítóan válaszolt arra a lakossági petícióra, amelyben azt kezdeményezték, hogy a hadköteles korú férfiak is utazhassanak Ukrajnából külföldre a hadiállapot ideje alatt - számolt be kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az elektronikus petíciót az elnöki honlapon három hónap alatt több mint 25 ezren támogatták, így Zelenszkij köteles volt választ adni a kérdésre. A petíció indoklása szerint harcolni csak a "harcképes embereknek" kell, mások azzal lehetnek hasznosak, hogy külföldön dolgoznak, és pénzzel támogatják az ukrán hadsereget - írta az MTI. Zelenszkij viszont emlékeztetett arra, hogy az alkotmány 17. cikke szerint az állam szuverenitásának és területi integritásának védelme az egész ukrán nép dolga, az alaptörvény 65. cikke szerint pedig a haza védelme, a függetlenség, illetve Ukrajna területi integritása Ukrajna állampolgárainak felelőssége. Rámutatott továbbá arra, hogy az általános mozgósításról február 24-én rendelet születet

Sok hadköteles férfi fellélegezhet, az ukrán védelmi miniszter konkretizálta kiket mozgósítanak

A jelen helyzetben nincs szükség a személyi állomány növelésére, hanem specialisták kellenek - erősítette meg Olekszij Reznyikov védelmi miniszter. Ukrajnában az adott helyzetben nem mozgósítanak mindenkit válogatás nélkül. Konkrét szakmai tudással rendelkezőket hívnak be – nyilatkozta a Reznyikov a Kárpáti Igaz Szó szerint. Hozzátette: az adott körülmények között nem indokolt a hadsereg személyi állományának felduzzasztása, hanem konkrét feladatok elvégzésére képes specialistákat keresnek. A védelmi tárca vezetője rámutatott: a mozgósítást a vezérkar szakemberei irányítják - írta a Korrespondent hírportál. „Ők értékelik a létszámot, az erőt és eszközöket, melyek egy adott harci feladat elvégzésére szükségesek, és felbecsülik a veszteségeket is. Legyünk realisták, nekünk is vannak veszteségeink, sebesültek és –   sajnos – elesettek is” – mondta Reznyikov. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Egy 23 éves bátyúi főhadnagy vesztette életét az oroszok elleni háborúban

Újabb kárpátaljai áldozatot követelt Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja. A Bátyúi kistérség közleménye szerint a frontvonalon életét vesztette Vitalij Holubka főhadnagy. "Szomorúan tudatjuk, hogy 2022. augusztus 12-én, államunk függetlenségét, szuverenitását és területi integritását védve, a frontvonalon életét vesztette kistérségünk lakosa - Golubka Vitalij főhadnagy (született: 1999. szeptember 1.). Kistérségünk minden lakosa nevében őszinte részvétünket fejezzük ki az elesett katona hozzátartozóinak. Örök dicsőség és tisztelet a Hősnek!A temetés idejéről és helyéről tájékoztatjuk a lakosságot." - olvasható a közleményben . Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Bombariadót hirdettek Munkácson és Ungváron

Munkácson és Ungváron is érkezett bejelentés a rendőrséghez, miszerint bombát helyeztek el két helyszínen - írta a Kárpátalja . Munkácson a „zöldpiac”-nál, Ungváron pedig a Krasznodonciv piacnál hirdettek bombariadót. Hanna Dan rendőrségi szóvivő elmondta, hogy a bejelentések az email-címükre érkeztek, a helyszínre azonnal kivonultak az illetékesek. Hozzátette továbbá, hogy a több hasonló bejelentés is érkezett a hatóságokhoz Nyugat-Ukrajna területén.  Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Kiderült, meddig hosszabbítják meg a hadiállapotot Ukrajnában

Ukrajnában ismét meghosszabbítják a hadiállapotot és az általános mozgósítás időszakát.  Augusztus 23-tól újabb 90 napra hosszabbítják meg a hadiállapotot és az általános mozgósítást Ukrajnában. Az erről szóló törvénytervezetet Volodimir Zelenszkij nyújtotta be az Ukrán Legfelsőbb Tanácsnak - tudatta az Ukrajinszka Pravda. Február 24-én, az Oroszország által Ukrajna ellen elindított teljes körű háború első napján vezették be az egész országra kiterjedő hadiállapotot Ukrajnában. Ezt követően Volodimir Zelenszkij kezdeményezésére már három alkalommal - márciusban, áprilisban és májusban - meghosszabbították a hatályát. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Az orosz delegáció felajánlotta, hogy kivonják csapataikat Ukrajnából

Meglepő kijelentést tett Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója. Mark Fejgin újságírónak nyilatkozva azt állította, hogy az ő információi szerint a márciusi isztambuli béketárgyalásokon az orosz delegáció felajánlotta, kivonják csapataikat a február 23-a után elfoglalt ukrajnai területekről cserébe azért, ha Ukrajna lemond NATO-csatlakozási törekvéseiről és neutrális, azaz katonailag független státuszt hirdet - írta a Kárpáti Igaz Szó. Aresztovics hozzáfűzte, erre vonatkozó információja nem az elnöki hivataltól származik, hanem más, alternatív csatornákon keresztül szerzett tudomást erről a fejleményről. Az ominózus interjúban arra is panaszkodott, hogy nincs belelátása az ukrán fegyveres erők terveibe, valójában nagyon keveset tud a front állásáról, a reális állapotokról. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Eddig tart a mozgósítás Ukrajnában

A mozgósítás Ukrajnában a hadiállapot megszüntetéséig fog folytatódni, a férfiakat továbbra is a katonai szakterületek létszámigényének megfelelően hívják majd be szolgálatra – közölte vasárnap Roman Horbacs, a fegyveres erők szárazföldi erői parancsnoksága személyzeti osztályának vezetője a liga.net hírportálnak adott interjújában. A Kárpát.in.ua szerint Horbacs elmondta, Ukrajnában a mozgósítás folyamatban van, és a front szükségleteitől, vagyis a fegyveres erők emberveszteségétől függ. Maga a mozgósítás pedig a hadiállapot megszüntetéséig tart – tette hozzá. „A mozgósítás közvetlenül függ a katonai egységek további létszámigényétől. Még ha a frontokon súlyosbodik is a helyzet, minden mozgósítási feladatot teljesíteni fogunk” – jelezte. Az osztályvezető hangsúlyozta, „hogy ma már van elég ember az ukrán fegyveres erőkben, minden régió 100 százalékban vagy még jobban teljesítette a mozgósítási tervet. Mára februárhoz képest tízszeresére csökkent a katonai egységek létszámfeltöltési