Ugrás a fő tartalomra

Ukrajna árulkodhat Brüsszelnek – kérdés, hogy van-e értelme

Az ukrán elnök mindenkit meglepve jelentette ki, hogy nem valami messzelátón keresztül kell szemlélni Ukrajna NATO-tagságát. Nem volt véletlen, hogy Angela Merkel leköszönő német kancellár utolsó külföldi útja éppen Kijevbe vezetett. Az ukrán–magyar konfliktus hátteréről Fedinec Csillával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont, tudományos főmunkatársával beszélgetett Tóth Gábor, a Vasárnap.hu újságírója.

– Magyarország és az orosz Gazprom energetikai vállalat között létrejött szerződés miért olyan fájó az Ukrán államnak?

– A jelenlegi gázkonfliktust Ukrajna úgy értékeli, hogy pótlólagos gázellátásra Magyarország olyan szerződést is köthetett volna, ami magában foglalja az ukrajnai tranzitot, azonban a szerződésnek orosz részről nyilvánvalóan ennek kiiktatása volt a feltétele. Európa felől nézve azonban erre azt mondhatjuk, hogy a kontinens nyugati fele sem azon igyekszik, hogy az ukrajnai tranzitot erősítse, hanem alternatívákat is aktívan fenn akar tartani. A politika nem racionalitásról szól, hanem a politika lényege az egyensúly fenntartása. Azt tudomásul kell venni, hogy Ukrajna kibillentése ebben a tekintetben nem lehet érdek. 

– Már sokadszorra mérgesednek el az ukrán–magyar kapcsolatok.

– Igen, 2014 óta immár ez a sokadik mélypont. 2020 tavaszán a két ország ismételten felvette a tárgyalási fonalat a vegyes bizottságokon keresztül, melyek régóta nem működtek: a gazdasági és a kisebbségi vegyes bizottságban, valamint alakítottak egy külön oktatási vegyes bizottságot is az ukrán oktatási reform kapcsán a nemzetiségi oktatás visszaszorításából eredő konfliktusok kezelésére.

– Ennek magyar „orvoslása” a NATO-vétókártya?

– Igen, Magyarország emiatt blokkolja a NATO–Ukrajna bizottság legfelsőbb szintű találkozóit. Ezek a bizottságok azonban ilyen hosszú idő alatt sem tudtak konkrét eredményre jutni, s ennek nem a koronavírus-járvány az oka, az sokkal inkább csak elfedi ezt a sikertelenséget. A jövő évi magyarországi parlamenti választásokig nem várható, hogy ezekben az ügyekben bármiféle bejelentés következzen, mert ahhoz valamelyik félnek teljesen hátra kellene lépni, aminek eddig semmiféle realitása nem volt. Az oktatásüggyel kapcsolatos patthelyzethez immár hozzáadódik az, hogy a következő évtől gyakorlatilag ugyanez vár a magyar sajtóra is. Azaz színmagyar sajtóorgánumok – a nyelvtörvény akkor hatályba lépő része miatt – nem jelenhetnek majd meg. Továbbá az Ukrajnában elfogadott őslakos törvény az, ami még mélyebbre ássa a megkülönböztetés szakadékát az ország kisebbségei között, a magyarok számára hátrányosan.

– Egyre több magyar politikust tiltanak ki Ukrajnából is. Mi ennek az oka?

– Kijev azt akarja, hogy magyarországi politikusok ne vegyenek részt kárpátaljai szereplők oldalán a választásokban, mert azt tiltja a választási törvény. Ezért kiiktatott minden potenciális és kevésbé potenciális magyarországi politikust azzal, hogy törvénysértéssel indokolva kitiltotta őket Ukrajnából. Köztük van többek között Grezsa István Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért felelős miniszteri biztos és Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is.

– Ha jól tudom, nem teljesen ismert a kitiltott személyek listája.

– Bizony, mert csak akkor közlik az adott politikussal, hogy nemkívánatos személy, amikor az államhatáron át szeretne lépni. Így lehetséges az, hogy hónapokkal később is előfordul, hogy magyar politikust nem engednek be az országba. Úgymond semlegesítették a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget is azzal, hogy az önkormányzati választásokkal közel egy időben több intézménynél házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat, amely történetnek még nincs megnyugtató lezárása, erősen behatárolva így a mozgásteret. Ne felejtsük el, hogy ez nem egy képzelt veszélyhelyzet egy potenciálisan háborús országban. Mind a mai napig Magyarország Ukrajna egyetlen olyan szomszédja, akivel nem került sor politikai csúcstalálkozóra, azaz a magyar miniszterelnök és az ukrán elnök találkozójára.

– Ukrajna elnöke Volodimir Zelenszkij egykor pacifista programmal nyert, de a politikájában változások láthatók.

– Igen, az utóbbi időszakban egyértelműen tapasztalható, hogy ráfordult ugyanarra a nemzeti-hazafias irányvonalra, amelyet elődei követtek, amire nem annyira a belpolitikai helyzet, mint a keleti front – Ukrajna keleti megyéiben zajló hibridháború – kilátástalansága indíthatta. Ez megmutatkozik a nyugati partnerekkel való beszédmódban is.

– Ukrajna nagyon szeretne NATO-tagállam lenni, ezt erősítette meg a Zelenszkij–Biden találkozó.

– Igen, az ukrán elnök mindenkit meglepve kijelentette, hogy nem valami messzelátón keresztül kell szemlélni Ukrajna NATO tagságát. Nem volt véletlen, hogy Angela Merkel leköszönő német kancellár utolsó külföldi útja éppen Kijevbe vezetett. Németország pontosan érzi, milyen veszélyeket rejt az ukrán–orosz konfliktus elmérgesedése, miközben épp Németország volt az, aki a déli török–szerb gázvezeték mellett immár az Északi Áramlat 2-őt is tető alá hozta. Magyarország nyilván szintén keresi a biztosítékot, hogy az egy vonalon érkező gázt ne lehessen elzárni, amire már volt példa. Mint tudjuk, az ügyben Ukrajna Brüsszelhez fordult. Az EU-ban az eljárások meglehetősen körülményesek, így gyorsan biztosan nem kerül napirendre. Egyelőre az sem világos, hogy születhet-e olyan döntés, aminek következménye lehet a szerződésre nézve.  

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nagy változás jön az ukrajnai határátkelőhelyeken

Ukrajnában rövid időn belül teljes mértékben beindul a „Sljah”, az engedélyek online foglalási rendszere és az eHatár (eKordon) program - közölte Denisz Smihal miniszterelnök. „Folytatódik a digitalizáció az infrastruktúra területén. A tervbe van a „Sljah”, az engedélyek online foglalási rendszer teljes körű beindítása. A tervek között szerepel az elektronikus fuvarlevél bevezetése és az eHatár-program beindítása is”, közölte Smihal. Elmondása szerint külön projekt lesz az eUtas információs és elemző rendszer bevezetése a megyék közötti személyforgalom területén. Amint korábban beszámoltak, az eHatár – a határátkelőkre vonatkozó elektronikus várólista projektje. A program lehetővé teszi a regisztrálást a várólistán, majd a megadott időpontban való megjelenést az ellenőrző ponton. Ennek köszönhetően gyorsabb lesz a vámkezelés a határátkelőkön, és kizárja a járművek több napos sorban állását - írta a Kárpát.in.ua. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Holtan találták meg az eltűnt ungvári magyar lányt

Jackovics Gabriella január 1-én tűnt el, a magyar lányt egyidejűleg több ungvári Facebook-csoport alapján keresték. A rendőrség is nyomozást indított a fiatal nő eltűnésének ügyben. Gabriella egyik ismerőse szerda este a Facebookon közzé tett posztjában közölte a tragikus hírt: megtalálták a lány holtestét. Szemtanúk beszámolói szerint szerda délután a rendőrök nagy erőkkel vonultak ki a házhoz, ahol az eltűnt egyedül élt. Állítólag a házban megtalálták Gabriella holttestét. A bűnügyi helyszínelők órákig dolgoztak a házban, azt is látták, ahogy a helyszínről elszállították egy nő holttestét. Egyes hírek szerint a lányt meggyilkolták, míg más információk arról szólnak, hogy Gabriella a padláson felakasztotta magát. Az információt még nem erősítették meg hivatalosan a hatóságok - írta a Kárpáti Igaz Szó. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Ukrajnában százezer hrivnyás állami támogatásban részesülhetnek a munkanélküliek

Január 1-től a munkanélküliek, hátrányos helyzetűek százezer hrivnyás állami támogatásban részesülhetnek. A Segítő Kéz programra a 2022-es költségvetésben százmillió hrivnyát különítettek el – közölték a szociálpolitikai tárca hivatalos oldalán. A 15 minimálbérnek megfelelő összeget az arra jogosultak kamatmentes hitel formájában kapják, s kizárólag vállalkozásuk beindítására, felszerelésekre, alapanyagokra fordíthatják. Amennyiben a kisvállalkozó további két embernek ad munkát, mentesül a kapott összeg visszafizetése alól - írta a Kárpáti Igaz Szó. Fotó: Illusztráció KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Vallott a gyilkos: ezért ölte meg Jackovics Gabriellát

Mint ismert, a héten letartóztatták a Jackovics Gabriella megölésével gyanusított nagyszőlősi férfit. A 30 éves kárpátaljai kapcsolatban állt az áldozattal. A 37 éves ungvári nő több, mint egy hete tűnt el. Holttestére január 12-én bukkantak rá. A rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint a nő testén erőszakra utaló jelek voltak. Több törést és fejsérülést is szenvedett. A halál oka fulladás volt. A gyanúsított a bírósági tárgyaláson beismerte bűnösségét. A férfi elmondta, hogy összeveszett egy 37 éves nővel, akivel viszonya volt. "Fenyegetőzött, hogy felhívja a feleségemet, és mesél rólunk. Azt akarta, hogy szakítsak a feleségemmel, és maradjak vele. Hivatalosan elváltam, de a feleségemmel együtt éltünk. Nem volt szándékomban végezni vele, nem akartam" – idézte a Mukachevo.net hírportál a nagyszőlősi férfi. Korábban a Kárpátalja.ma számolt be arról, hogy a gyanúsított házában megtalálták az áldozat személyes tárgyait és iratait. A férfi bevallotta, hogy napok óta ő válaszol

Nyilvánosságra hozták Zelenszkij elnöki fizetését

Fotó: Getty Images Volodimir Zelenszkij ukrán államfő tavaly 28 ezer hrivnyát kapott havonta. Prémiumot nem vett fel. 2021-es összesített bérkartonján 365 ezer hrivnya szerepel, de ebből az összegből 65 ezret leadózott. Olekszij Danilov, a nemzetbiztonsági tanács elnöke 900 ezer hrivnyával gazdagodott, Ruszlan Sztefancsuk, a parlament új elnöke közel 800 ezret keresett. Zelenszkijnél több parlamenti képviselő is sokkal nagyobb járandóságban részesült. A Porosenko-párti Irina Herascsenko fizetése megközelítette a 600 ezer hrivnyát, míg az ellenzéki Jurij Bojko, Vadim Rabinovics vagy éppen a házi őrizetben tartott Viktor Medvedcsuk fizetése is majdnem elérte a félmilliót - írta a Kárpáti Igaz Szó. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Szijjártó Péter elmondta, mire számíthat Ukrajna, ha nem javul a kárpátaljai magyarok helyzete

Magyarország a jövőben is kizárólag a nemzeti érdekek érvényesítésére törekeszik - hangsúlyozta külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Pétert az Országgyűlés külügyi bizottsága előtti éves meghallgatásán Mesterházy Attila, a grémium MSZP-s alelnöke a többi között a magyar-ukrán viszonyról kérdezte. A hat szomszédos ország közül ötben "előre mentek" a kapcsolatok, ez csak Ukrajnával nem sikerült, ahol folyamatosan a kisebbségek jogainak megsértése, ezért Magyarország blokkolja Ukrajna és a NATO miniszteri szintű tárgyalásait.  Szijjártó Péter jelezte: ha nem javul a viszony, Magyarország hasonló eszközzel élhet Ukrajna és az EU egyeztetésein is. (MTI) KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Elfogták Jackovics Gabriella feltételezett gyilkosát

Jackovics Gabriella megölésével egy nagyszőlősi férfit gyanúsítanak. A 30 éves, házas férfi kapcsolatban állt az áldozattal – közölte a kárpátaljai rendőrségre hivatkozva a Kárpátalja ma. A 37 éves ungvári nő több, mint egy hete tűnt el. Holttestére január 12-én bukkantak rá. A rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint a nő testén erőszakra utaló jelek voltak. Több törést és fejsérülést is szenvedett. A halál oka fulladás volt. A gyanúsított házában megtalálták az áldozat személyes tárgyait és iratait. A férfi bevallotta, hogy napok óta ő válaszolt az üzenetekre a nő mobiltelefonjáról, hogy eloszlassa az eltűnésével kapcsolatos gyanút. A férfit ideiglenes letartóztatásba helyezték. Tettéért akár 15 év szabadságvesztésre is számíthat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: