Ugrás a fő tartalomra

Ukrajna árulkodhat Brüsszelnek – kérdés, hogy van-e értelme

Az ukrán elnök mindenkit meglepve jelentette ki, hogy nem valami messzelátón keresztül kell szemlélni Ukrajna NATO-tagságát. Nem volt véletlen, hogy Angela Merkel leköszönő német kancellár utolsó külföldi útja éppen Kijevbe vezetett. Az ukrán–magyar konfliktus hátteréről Fedinec Csillával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont, tudományos főmunkatársával beszélgetett Tóth Gábor, a Vasárnap.hu újságírója.

– Magyarország és az orosz Gazprom energetikai vállalat között létrejött szerződés miért olyan fájó az Ukrán államnak?

– A jelenlegi gázkonfliktust Ukrajna úgy értékeli, hogy pótlólagos gázellátásra Magyarország olyan szerződést is köthetett volna, ami magában foglalja az ukrajnai tranzitot, azonban a szerződésnek orosz részről nyilvánvalóan ennek kiiktatása volt a feltétele. Európa felől nézve azonban erre azt mondhatjuk, hogy a kontinens nyugati fele sem azon igyekszik, hogy az ukrajnai tranzitot erősítse, hanem alternatívákat is aktívan fenn akar tartani. A politika nem racionalitásról szól, hanem a politika lényege az egyensúly fenntartása. Azt tudomásul kell venni, hogy Ukrajna kibillentése ebben a tekintetben nem lehet érdek. 

– Már sokadszorra mérgesednek el az ukrán–magyar kapcsolatok.

– Igen, 2014 óta immár ez a sokadik mélypont. 2020 tavaszán a két ország ismételten felvette a tárgyalási fonalat a vegyes bizottságokon keresztül, melyek régóta nem működtek: a gazdasági és a kisebbségi vegyes bizottságban, valamint alakítottak egy külön oktatási vegyes bizottságot is az ukrán oktatási reform kapcsán a nemzetiségi oktatás visszaszorításából eredő konfliktusok kezelésére.

– Ennek magyar „orvoslása” a NATO-vétókártya?

– Igen, Magyarország emiatt blokkolja a NATO–Ukrajna bizottság legfelsőbb szintű találkozóit. Ezek a bizottságok azonban ilyen hosszú idő alatt sem tudtak konkrét eredményre jutni, s ennek nem a koronavírus-járvány az oka, az sokkal inkább csak elfedi ezt a sikertelenséget. A jövő évi magyarországi parlamenti választásokig nem várható, hogy ezekben az ügyekben bármiféle bejelentés következzen, mert ahhoz valamelyik félnek teljesen hátra kellene lépni, aminek eddig semmiféle realitása nem volt. Az oktatásüggyel kapcsolatos patthelyzethez immár hozzáadódik az, hogy a következő évtől gyakorlatilag ugyanez vár a magyar sajtóra is. Azaz színmagyar sajtóorgánumok – a nyelvtörvény akkor hatályba lépő része miatt – nem jelenhetnek majd meg. Továbbá az Ukrajnában elfogadott őslakos törvény az, ami még mélyebbre ássa a megkülönböztetés szakadékát az ország kisebbségei között, a magyarok számára hátrányosan.

– Egyre több magyar politikust tiltanak ki Ukrajnából is. Mi ennek az oka?

– Kijev azt akarja, hogy magyarországi politikusok ne vegyenek részt kárpátaljai szereplők oldalán a választásokban, mert azt tiltja a választási törvény. Ezért kiiktatott minden potenciális és kevésbé potenciális magyarországi politikust azzal, hogy törvénysértéssel indokolva kitiltotta őket Ukrajnából. Köztük van többek között Grezsa István Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért felelős miniszteri biztos és Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is.

– Ha jól tudom, nem teljesen ismert a kitiltott személyek listája.

– Bizony, mert csak akkor közlik az adott politikussal, hogy nemkívánatos személy, amikor az államhatáron át szeretne lépni. Így lehetséges az, hogy hónapokkal később is előfordul, hogy magyar politikust nem engednek be az országba. Úgymond semlegesítették a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget is azzal, hogy az önkormányzati választásokkal közel egy időben több intézménynél házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat, amely történetnek még nincs megnyugtató lezárása, erősen behatárolva így a mozgásteret. Ne felejtsük el, hogy ez nem egy képzelt veszélyhelyzet egy potenciálisan háborús országban. Mind a mai napig Magyarország Ukrajna egyetlen olyan szomszédja, akivel nem került sor politikai csúcstalálkozóra, azaz a magyar miniszterelnök és az ukrán elnök találkozójára.

– Ukrajna elnöke Volodimir Zelenszkij egykor pacifista programmal nyert, de a politikájában változások láthatók.

– Igen, az utóbbi időszakban egyértelműen tapasztalható, hogy ráfordult ugyanarra a nemzeti-hazafias irányvonalra, amelyet elődei követtek, amire nem annyira a belpolitikai helyzet, mint a keleti front – Ukrajna keleti megyéiben zajló hibridháború – kilátástalansága indíthatta. Ez megmutatkozik a nyugati partnerekkel való beszédmódban is.

– Ukrajna nagyon szeretne NATO-tagállam lenni, ezt erősítette meg a Zelenszkij–Biden találkozó.

– Igen, az ukrán elnök mindenkit meglepve kijelentette, hogy nem valami messzelátón keresztül kell szemlélni Ukrajna NATO tagságát. Nem volt véletlen, hogy Angela Merkel leköszönő német kancellár utolsó külföldi útja éppen Kijevbe vezetett. Németország pontosan érzi, milyen veszélyeket rejt az ukrán–orosz konfliktus elmérgesedése, miközben épp Németország volt az, aki a déli török–szerb gázvezeték mellett immár az Északi Áramlat 2-őt is tető alá hozta. Magyarország nyilván szintén keresi a biztosítékot, hogy az egy vonalon érkező gázt ne lehessen elzárni, amire már volt példa. Mint tudjuk, az ügyben Ukrajna Brüsszelhez fordult. Az EU-ban az eljárások meglehetősen körülményesek, így gyorsan biztosan nem kerül napirendre. Egyelőre az sem világos, hogy születhet-e olyan döntés, aminek következménye lehet a szerződésre nézve.  

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Zelenszkij döntött a hadköteles férfiak külföldi utazásának engedélyezéséről

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítóan válaszolt arra a lakossági petícióra, amelyben azt kezdeményezték, hogy a hadköteles korú férfiak is utazhassanak Ukrajnából külföldre a hadiállapot ideje alatt - számolt be kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az elektronikus petíciót az elnöki honlapon három hónap alatt több mint 25 ezren támogatták, így Zelenszkij köteles volt választ adni a kérdésre. A petíció indoklása szerint harcolni csak a "harcképes embereknek" kell, mások azzal lehetnek hasznosak, hogy külföldön dolgoznak, és pénzzel támogatják az ukrán hadsereget - írta az MTI. Zelenszkij viszont emlékeztetett arra, hogy az alkotmány 17. cikke szerint az állam szuverenitásának és területi integritásának védelme az egész ukrán nép dolga, az alaptörvény 65. cikke szerint pedig a haza védelme, a függetlenség, illetve Ukrajna területi integritása Ukrajna állampolgárainak felelőssége. Rámutatott továbbá arra, hogy az általános mozgósításról február 24-én rendelet születet

Sok hadköteles férfi fellélegezhet, az ukrán védelmi miniszter konkretizálta kiket mozgósítanak

A jelen helyzetben nincs szükség a személyi állomány növelésére, hanem specialisták kellenek - erősítette meg Olekszij Reznyikov védelmi miniszter. Ukrajnában az adott helyzetben nem mozgósítanak mindenkit válogatás nélkül. Konkrét szakmai tudással rendelkezőket hívnak be – nyilatkozta a Reznyikov a Kárpáti Igaz Szó szerint. Hozzátette: az adott körülmények között nem indokolt a hadsereg személyi állományának felduzzasztása, hanem konkrét feladatok elvégzésére képes specialistákat keresnek. A védelmi tárca vezetője rámutatott: a mozgósítást a vezérkar szakemberei irányítják - írta a Korrespondent hírportál. „Ők értékelik a létszámot, az erőt és eszközöket, melyek egy adott harci feladat elvégzésére szükségesek, és felbecsülik a veszteségeket is. Legyünk realisták, nekünk is vannak veszteségeink, sebesültek és –   sajnos – elesettek is” – mondta Reznyikov. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Egy 23 éves bátyúi főhadnagy vesztette életét az oroszok elleni háborúban

Újabb kárpátaljai áldozatot követelt Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja. A Bátyúi kistérség közleménye szerint a frontvonalon életét vesztette Vitalij Holubka főhadnagy. "Szomorúan tudatjuk, hogy 2022. augusztus 12-én, államunk függetlenségét, szuverenitását és területi integritását védve, a frontvonalon életét vesztette kistérségünk lakosa - Golubka Vitalij főhadnagy (született: 1999. szeptember 1.). Kistérségünk minden lakosa nevében őszinte részvétünket fejezzük ki az elesett katona hozzátartozóinak. Örök dicsőség és tisztelet a Hősnek!A temetés idejéről és helyéről tájékoztatjuk a lakosságot." - olvasható a közleményben . Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Bombariadót hirdettek Munkácson és Ungváron

Munkácson és Ungváron is érkezett bejelentés a rendőrséghez, miszerint bombát helyeztek el két helyszínen - írta a Kárpátalja . Munkácson a „zöldpiac”-nál, Ungváron pedig a Krasznodonciv piacnál hirdettek bombariadót. Hanna Dan rendőrségi szóvivő elmondta, hogy a bejelentések az email-címükre érkeztek, a helyszínre azonnal kivonultak az illetékesek. Hozzátette továbbá, hogy a több hasonló bejelentés is érkezett a hatóságokhoz Nyugat-Ukrajna területén.  Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Kiderült, meddig hosszabbítják meg a hadiállapotot Ukrajnában

Ukrajnában ismét meghosszabbítják a hadiállapotot és az általános mozgósítás időszakát.  Augusztus 23-tól újabb 90 napra hosszabbítják meg a hadiállapotot és az általános mozgósítást Ukrajnában. Az erről szóló törvénytervezetet Volodimir Zelenszkij nyújtotta be az Ukrán Legfelsőbb Tanácsnak - tudatta az Ukrajinszka Pravda. Február 24-én, az Oroszország által Ukrajna ellen elindított teljes körű háború első napján vezették be az egész országra kiterjedő hadiállapotot Ukrajnában. Ezt követően Volodimir Zelenszkij kezdeményezésére már három alkalommal - márciusban, áprilisban és májusban - meghosszabbították a hatályát. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Az orosz delegáció felajánlotta, hogy kivonják csapataikat Ukrajnából

Meglepő kijelentést tett Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója. Mark Fejgin újságírónak nyilatkozva azt állította, hogy az ő információi szerint a márciusi isztambuli béketárgyalásokon az orosz delegáció felajánlotta, kivonják csapataikat a február 23-a után elfoglalt ukrajnai területekről cserébe azért, ha Ukrajna lemond NATO-csatlakozási törekvéseiről és neutrális, azaz katonailag független státuszt hirdet - írta a Kárpáti Igaz Szó. Aresztovics hozzáfűzte, erre vonatkozó információja nem az elnöki hivataltól származik, hanem más, alternatív csatornákon keresztül szerzett tudomást erről a fejleményről. Az ominózus interjúban arra is panaszkodott, hogy nincs belelátása az ukrán fegyveres erők terveibe, valójában nagyon keveset tud a front állásáról, a reális állapotokról. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Eddig tart a mozgósítás Ukrajnában

A mozgósítás Ukrajnában a hadiállapot megszüntetéséig fog folytatódni, a férfiakat továbbra is a katonai szakterületek létszámigényének megfelelően hívják majd be szolgálatra – közölte vasárnap Roman Horbacs, a fegyveres erők szárazföldi erői parancsnoksága személyzeti osztályának vezetője a liga.net hírportálnak adott interjújában. A Kárpát.in.ua szerint Horbacs elmondta, Ukrajnában a mozgósítás folyamatban van, és a front szükségleteitől, vagyis a fegyveres erők emberveszteségétől függ. Maga a mozgósítás pedig a hadiállapot megszüntetéséig tart – tette hozzá. „A mozgósítás közvetlenül függ a katonai egységek további létszámigényétől. Még ha a frontokon súlyosbodik is a helyzet, minden mozgósítási feladatot teljesíteni fogunk” – jelezte. Az osztályvezető hangsúlyozta, „hogy ma már van elég ember az ukrán fegyveres erőkben, minden régió 100 százalékban vagy még jobban teljesítette a mozgósítási tervet. Mára februárhoz képest tízszeresére csökkent a katonai egységek létszámfeltöltési