Ugrás a fő tartalomra

Ungváron járt a nyelvi ombudsman, és szerinte törvénysértők a kárpátaljai magyarok

„Ukrajna minden feltételt megteremt ahhoz, hogy az államnyelv megfelelően fejlődjön Ukrajnában” – jelentette ki Tarasz Kreminy államnyelvvédelmi biztos nemrég Ungváron, az oktatás helyzetével foglalkozó összukrán fórumon. Csernicskó István is részt vett a fórumon, ahol sikerült magánbeszélgetést folytatnia a nyelvi ombudsmannal. Őt kérdeztük Tarasz Kreminy ungvári látogatásáról - tudatta a Kárpátalja ma.  

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora a lapnak adott interjújában elmesélte: Tarasz Kreminy szerint Ukrajna minden feltételt megteremt ahhoz, hogy az államnyelv megfelelően fejlődjön Ukrajnában. Hangsúlyozta, hogy az államnyelvvédelmi törvényt mindenkinek kötelessége betartani, beleértve a pedagógusokat is. Kreminy elmondta, hogy 2021. július 1-jétől minden oktatási intézmény vezetőjének kötelessége a törvény szerint ukránból nyelvvizsgabizonyítványt szerezni függetlenül attól, hogy állami, önkormányzati, kommunális, magán vagy alapítványi tulajdonformájú intézményről van-e szó. Minden olyan intézményvezetőnek tehát – akár egy falusi óvoda vezetőjének is –, aki most pályázik erre a posztra, esetleg lejárt a szerződése, július elsejétől el kell mennie nyelvvizsgát tenni.

Akiknek érvényes a kinevezésük, nem kell nyelvvizsgát tenniük. Az igazgatókat már csak öt évre nevezik ki. Ha lejár a szerződésük, esetleg új intézményt alapítanak, és annak vezetői posztjára pályázik valaki, már tennie kell nyelvvizsgát óvodától az egyetemig.

Amikor az ombudsman befejezte az előadását, Csernyicskó István első kérdése az volt hozzá, hogy ha Ukrajna valóban mindent megteremtett annak érdekében, hogy az állampolgárai elsajátíthassák az ukrán nyelvet, akkor hogy lehet az, hogy Kárpátalja nem rendelkezik egyetlen egy olyan központtal sem, ahol ilyen vizsgát tehetnének. Egy falusi óvónő, ha óvodavezető, vagy egy falusi kisiskola pedagógusa, ha intézményvezető akar lenni, kénytelen Ivano-Frankivszkba vagy Csernovciba utazni, hogy letegye ezt a vizsgát. Az állam szégyenteljesen alacsony fizetést ad ezeknek az intézményvezetőknek, akiknek több napjába és rengeteg pénzébe kerül elutazni, levizsgázni - tette hozzá a rektor.

Csernicskó István kérdésére, hogy "nem szégyen-e az idén 30. születésnapját ünneplő Ukrajna számára, hogy Kárpátalján nem hoztak létre egyetlen vizsgaközpontot sem?" az államnyelvvédelmi biztos azt válaszolta, hogy a helyi szervek feladata lenne a központok létrehozása, nem pedig a központé, illetve hogy lehet pályázni hozzá, illetőleg az erre létrehozott hivatalhoz, és akkor akár mi is létrehozhatunk ilyen vizsgaközpontot saját magunktól.

A főiskola rektora emlékeztet: a kárpátaljai megyei könyvtártól érkezett pályázat, ám az intézmény technikai felszereltsége nem felelt meg a követelményeknek, ugyanis nincs szélessávú internetkapcsolatuk. Hangsúlyozta, hogy egy megyei könyvtárról beszélünk.Csernicskó értelmezésemben ez azt jelenti, hogy Ukrajna sajnos mégsem teremtett meg minden feltételt ahhoz, hogy az államnyelv fejlődjön, és továbbra is a helyi állami szervekre, a helyi önkormányzatokra és az állampolgárok zsebére bízza azt, hogy támogassa az ukrán nyelv fejlesztését, vagy megfeleljen azoknak a feltételeknek, amelyeket Kijevben hoztak.

Maruszinec Marianna, a megyei oktatási főosztály vezetője azt kérdezte Tarasz Kreminytől, hogy miért van az, hogy amióta van független tesztelés Ukrajnában (2008 – a szerk.), Kárpátalja folyton az Ivano-Frankivszki központhoz tartozik: "Tehát, ahogyan nyelvvizsgaközpontot, úgy ZNO-központot sem hoztak létre Kárpátalján. Mi ennek az oka? Minket vádolnak szeparatizmussal, miközben onnan szeparálnak. Mi itt nem tudnánk létrehozni egy ZNO-központot? Itt nincsenek olyan szakemberek, akik képesek lennének összegyűjteni ezeket a tesztfüzeteket és megszervezni a javítást? Ha ez így van, akkor miért hívnak tömegesen kárpátaljai pedagógusokat Kijevbe teszteket összeállítani, fordítani, javítani?"

Kreminy válasza, hogy ez nem az ő kompetenciája, ő az államnyelv védelmével foglalkozik.

Csernicskó István a fórum szünetében Babják Edittel, a beregszászi kistérség oktatási hivatalának vezetőjével kérdezték a nyelvi biztost a fenyegető levelekről, melyeket a beregszászi kistérségnek – többek között iskolaigazgatóknak, valamint a főiskolának – küldött. Ezekben Kreminy arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarság törvénysértő. Például törvénysértőnek tartja azt, hogy Beregszászban, a 6-os iskolában a karácsonyi ünnepségen magyarul hangzottak el dalok, köszöntések, beszédek. Szerinte sérti a magyarul nem beszélő ukrán állampolgárok jogait az, hogy az ünnepség felvételei nem voltak legalább feliratozva az államnyelven. Babják Edit arról tájékoztatta Tarasz Kreminyt, hogy egy speciális kistérségről, egy speciális területről van szó.  Kárpátalján számos nemzeti kisebbség él együtt. Itt teljesen természetes az, hogy különböző nyelveken adnak információkat az állampolgároknak, a szülőknek, az intézményeknek: "Számon kérni rajtunk azt, hogy egy karácsonyi műsor, vagy egy iskolai ünnepség nem ukrán nyelvű, vagy nincs ukránul feliratozva, egész egyszerűen döbbenetes. Hiszen képzeljük el azt, hogy előbb-utóbb feljelentés érkezhet arra is, hogy angol órán a tanár angolul szólt a gyerekhez."

Felvetették, miért nem lehet úgy értékelni, hogy egy magyar tannyelvű iskolában a magyar nyelv gyakorlására, a magyar nép irodalmi, kulturális értékeinek megismertetésére szolgálnak ezek az ünnepségek, és semmiképp nem az államnyelv ellen szólnak. Pláne nem Ukrajna, vagy az ukrán állam elleni támadás az, hogy időnként egy ünnepséget magyarul szervezik meg. Tarasz Kreminy helyeselte a javaslatot és azt tanácsolta, hogy bele kell foglalni az intézmények alapszabályába, hogy az oktatás, tehát az intézményen belül a belső kommunikációs nyelv a magyar is lehet az ukrán mellett, hisz 2023-tól nem lesz magyar tannyelvű iskola, csak olyan tanintézmény, ahol egyébként van magyar résztvevő. Ha a korábbiakhoz hasonló panasz érkezik, akkor mondhatják, hogy ez az órán kívüli foglalkozás része, amely a magyar nyelvű képzéshez kapcsolódik, és amelyen belül a magyar nyelvet gyakorolják.

A főiskola esetében azt sérelmezte az ombudsman, hogy a hallgatók által működtetett Facebook-oldal csak magyar nyelvű, nincs ukrán változata. Csernicsó tájékoztatta Kreminyt arról, hogy sok ukrán csinovnyikkal ellentétben ők olvasták az államnyelvvédelmi törvényt, amelyben szerepel ugyan, hogy egy intézmény kötelezhető arra, hogy a Facebook- oldalát államnyelven is vezesse. Ám a kérdéses oldal nem hivatalos, hanem hallgatói csoportok által működtetett információs, közösségi platform. Arról is tájékoztatta az államnyelvvédelmi biztost, hogy a törvény szerint az a cikkely, amely szerint az intézményeknek, vállalatoknak, vállalkozásoknak a Facebook-oldalukat, honlapjukat ukrán nyelven is elérhetővé kell tenniük, 2022. január elsejétől lép hatályba. Tarasz Kreminy biztosított arról, hogy ő magánemberként mindezekkel egyetért, de ha hozzá feljelentés érkezik felháborodott ukrán állampolgároktól, mert az ő nyelvi jogaikat – legalábbis ők úgy érzik –, megsértik, akkor kénytelen lépéseket tenni az eset kivizsgálása érdekében.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hatalmas változás jöhet a kárpátaljai határátkelőkön

Az ukrán–magyar határátkelőhelyekre jellemző hosszú sorok megszüntetése érdekében elektronikus sorban állást vezetne be az Ukrán Állami Határőrszolgálat. A rendszer a nyugati országokban, elsősorban Észtországban, Lettországban vagy Finnországban már mintegy tíz éve működik. Az elektronikus átléptető folyosó lényege, hogy a járműveknek nem kell órák hosszat vesztegelni a határátkelőkön. A sort elektronikusan le tudják foglalni már jóval az utazás előtt az erre kijelölt rendszeren belül. A határátkelőre pedig csak az adott időpontra kell kiérkezni. Így a tényleges sorban állás legfeljebb egy órára csökken. A projektet észt szakemberek mutatták be Kárpátalján. A tervek szerint az év végéig Magyarország felé a Tisza-ellenőrzőponton, Szlovákia felé az Ungvár-ellenőrzőponton vezetnék be a rendszert, amennyiben a Minisztertanács jóváhagyja azt - tudatt a Kárpátalja ma. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A  CSOPORTUNKHOZ !

Fizetős lenne a gyorsabb átkelés a kárpátaljai határátkelőkön

Korábban hírül adtuk, hogy a Tisza és az Ungvár határátkelőkön online sorban állással akarják kiküszöbölni a hosszú várakozási időt. A magyar–ukrán, illetve szlovák–ukrán határokon egyelőre csak a kamionok sorsát könnyítenék meg ezzel a lehetőséggel. Ehhez hasonló projektet korábban még nem valósítottak meg Kárpátalján. Az Európai Unióban azonban már működik ilyen rendszer. A lényege, hogy a sofőrök előre lefoglalhatják a helyüket, online. A többórás sorban állás problémája már évek óta komoly gondot jelent a kárpátaljai határátkelőkön. Olykor 12 órát is kénytelenek a sorban állni, de az is előfordult már hogy a teherautók vezetői több napot vesztegeltek az út szélén, amire átjutottak a határ másik oldalára. A Magyarországgal, illetve Szlovákiával határos két átkelőn néha 70-160 kamion is felgyülemlik, 8-10 kilométeres sorokat idézve elő. Ez az állapot azonban tarthatatlan, ezért igyekeznek megoldani a problémát – számolt be a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke a közösségi oldalán. O

Babják az asztélyi határátkelőről: elavult, egyáltalán nem komfortos, a kiszolgálást tekintve lassú

Többször a legfelső hatalmi struktúrákhoz, így Ukrajna államfőjéhez fordultunk már azt szorgalmazva, hogy hozzák rendbe Ukrajna nyugati kapuját,az asztélyi határátkelőt - írta közösségi oldalán Babják Zoltán.  Beregszász polgármestere megjegyezte: "gyakran utaznak külföldre honfitársaink, illetve mi is naponta fogadunk külföldi vendégeket: eközben a GPS koordinátákat használó eszközök leggyakrabban az Asztély és Beregsurány közötti határátkelőn keresztül vezető útvonalat ajánlják mind az EU-ból Ukrajnába tartóknak, mind azoknak, akik Ukrajna felől utaznak az EU-ba."  Kiemelte: az első dolog, amit ukrán oldalon látnak, az elavult, egyáltalán nem komfortos, a kiszolgálást tekintve lassú asztélyi határátkelő. Babják részt vett a Legfelsőbb Tanács európai integráció kérdéseivel foglalkozó bizottságának kihelyezett ülésén, amelynek résztvevői között ott volt Ivanna Klimpus-Cincadze, e bizottság elnöke, illetve több parlamenti képviselő és szakértő is, s amelyre pontosan ezen

Ukrajna a visszatér a "sárga" karanténzónába - ezek a korlátozások lépnek életbe

Ukrajna a visszatér a "sárga" karanténzónába, az elkövetkező napokban ülést tartanak a jelenlegi járványhelyzet  miatt - nyilatkozta az ukrán kormányfő. Denisz Smihal szerint az újabb lezárások vagyis az úgynevezett "vörös" besorolás elkerülése érdekében kell megtenni ezt a lépést - tájékoztat az rbc.ua Korábban már ismertté vált, hogy az egészségügyi minisztérium kezdeményezte az egész ország átsorolását jövő hétfőtől a jelenlegi legenyhébb "zöld" kategóriából az eggyel súlyosabb "sárgába". Ukrán híradások szerint lehetnek régiók, amelyek rögtön még súlyosabb, "narancs" vagy "vörös" kategóriába kerülnek. A sárga zónában a következő korlátozó intézkedések lépnek életbe: Tilos védőfelszerelés (maszk vagy respirátor) nélkül tarnyilvános helyen és tömegközlekedési eszközökön; Tilos személyazonosságot igazoló okmányok nélkül tartózkodni az utcán; Tilos önként elhagyni a házi karantént vagy az obszervációs helyet; Tilos Covid-

Jövő hétfőtől sárga jelzésű karanténövezetbe kerül Kárpátalja, számos iskolát bezárnak

Kárpátalján lényegesen romlik a koronavírusos megbetegedéssel kapcsolatos helyzet, ezért a megye a jövő héttől kezdődően a sárga veszélyességi fokozatú karanténövezetbe kerül – jelentette be Anatolij Poloszkov, a Kárpátalja Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke hétfő este Facebook-oldalán. A kormányzó bejegyzése szerint az intézkedés elsősorban a megye oktatási intézményeit érinti. Jelenléti oktatás csak azokban a tanintézetekben folyhat, amelyekben a személyzet 80 vagy több százaléka be van oltva egy vagy két vakcinaadaggal – mutatott rá. Mint hangsúlyozta, azokban az oktatási intézményekben, amelyekben a személyzet kevesebb mint 80%-a vette fel a koronavírus elleni védőoltást, karantént vezetnek be, és be lesznek zárva. Ezeknek az óvodáknak és iskoláknak a növendékei és tanulói kénytelenek lesznek otthon maradni, a szüleik pedig nem járhatnak munkába, mert a gyermekekre kell felügyelniük – emlékeztetett, megjegyezve, hogy az érintett felsőoktatási intézmények diákjai is kén