Az „Asztély” helységnév magyar eredetű, puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév Kiss Lajos szerint valószínűleg szláv (a szerbhorvát Osztoj személynév (HASz. 9:275)). 1946-ban a falu nevét Luzsankára (Лужанка) változtatták, ennek jelentése „kis rét, rétecske”. 1991-ben a beregi helységek közül elsőként kapta vissza történelmi magyar nevét. Beregszásztól 6 km-re délnyugatra, közvetlenül az ukrán-magyar határon fekszik. A falu határában 1988 óta működik határátkelő a magyarországi Beregsurány felé, amely mára nemzetközivé vált. Asztély nevét 1359-ben először a Kállay-levéltár egyik oklevele említette Aztei néven. További névváltozatai: 1489-ben Azthe (ZichyOkm. 11:504), 1542-ben Azthe (Conscr. Port.), 1544-ben Azte, 1550-ben, 1552-ben és 1566-ban Azthe, 1570-ben Aszte (Conscr. Port.), 1773-ban Asztej, 1808-ban Asztéj, 1851-ben Fényes Elek, majd 1864-1865-ben Pesty Frigyes ugyancsak Asztély néven említette, 1913-ban Asztély, 1925-ben Astely, 193