Ugrás a fő tartalomra

Kövér László szerint a jelenlegi ukrán kormány túszként kezeli a kárpátaljai magyarságot

Európa sokszínűségének nélkülözhetetlen alapja a nemzeti identitás, mert ha az nem létezik, akkor maga a nemzet is megszűnik - jelentette ki Kövér László az Országgyűlés elnöke kedden Strasbourgban, az Európa Tanács (ET) Nemzeti kisebbségek identitása a sokszínű társadalmakban című, magas szintű konferenciáján.

Az ET magyar elnöksége által szervezett rendezvényen a házelnök hangsúlyozta: modellértékű a magyarországi nemzeti kisebbségvédelmi gyakorlat, az ország határain belül élő tizenhárom nemzeti kisebbséget a 2011-ben elfogadott magyar alaptörvény államalkotó tényezőként ismeri el. Kiemelte: a magyar állam közösségi jogokat biztosít a nemzeti kisebbségek részére azáltal, hogy minden őshonos magyarországi kisebbséget megillet a kulturális önkormányzatiság joga. Részükre a magyar állam évről évre növekvő pénzügyi forrásokat biztosít.

Kövér László ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a külhoni magyar közösségek küzdöttek a legtöbbet Európában a nemzeti önazonossághoz való jogukért.

"Tették mindezt úgy, hogy értékteremtő és lojális állampolgáraivá váltak azon államoknak, amelyekben élnek, és mindeközben megőrizték nemzeti identitásukat és hűségüket az egységes magyar nemzet iránt, amelynek részét képezik" - emelte ki.

Véleménye szerint ugyancsak példaértékű, hogy a magyar kormány az állami költségvetés csaknem egy százalékát a külhoni magyarok támogatására fordítja, s ezzel nemcsak az életkörülményeiket javítja, hanem  hozzájárul a szomszédos országok adóbevételeihez is.

Hozzátette továbbá, hogy Magyarország az európai szolidaritás jegyében befogadta a délszláv háború menekültjeit, sebesült ukrán katonákat gyógyíttatott, és Romániából fogad be koronavírus-fertőzötteket gyógykezelésre.

Kövér László hangsúlyozta: Magyarország és a magyar nemzeti közösség iránt azonban hiányzik a szolidaritás. "Például a jelenlegi ukrán kormány túszként kezeli, megfélemlíti a területén élő, mintegy százhatvanezres lélekszámú kárpátaljai magyarságot, míg a magyar kormány államalkotó tényezőként ismeri el az ukrán kisebbséget" - tette hozzá.

A házelnök arra is kitért, hogy Európa sokszínűségének nélkülözhetetlen alapja a nemzeti identitás, mert ha az nem létezik, akkor maga a nemzet is megszűnik.  

"Mi, magyarok, és az európai emberek elsöprő többsége nem posztkeresztény és posztnemzeti birodalmi jövőt akar magának és utódainak, hanem hagyományaikra és kultúrájukra támaszkodó nemzetek szuverén államainak együttműködése révén megerősödő Európában szeretne élni - hangsúlyozta.

Kövér László elmondta: a több millió külhoni magyart képviselő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2020 májusában fogadta el azt a határozatát, amely kezdeményezi a nemzeti önazonossághoz való jog egyetemes emberi jogként történő elismertetését.

"A mi javaslatunk szerint a nemzeti önazonossághoz való jog azt jelenti, hogy mindenkinek jogában áll akadálytalanul átvenni az elődei anyanyelvét, nemzeti kultúráját és szülőföldjének otthonosságát, és jogában áll mindezt akadálytalanul továbbadni az utódainak" - jelentette ki. Hozzátette: "számunkra, a szülőföld otthonosságának fogalma azt jelenti, hogy senkit nem lehet a szülőföldjéről elűzni, kitelepíteni, senkinek a szülőföldje nem válhat alattomos vagy erőszakos betelepítések célpontjává, senkit nem lehet elidegeníteni a szülőföldjétől. Álláspontunk szerint nem a migráció emberi jog, hanem a szülőföldhöz való jognak kell azzá válnia"

Kövér László az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: Magyarország uniós csatlakozása reményt adott a kisebbségek jogainak védelmére, azonban az EU nem foglalkozik ezzel a témával. Mint fogalmazott: tagállami szinten léteztek jó gyakorlatok, "azokban az időkben, amikor még fontos volt a nemzeti önazonossághoz való jog", manapság azonban ez a kérdés visszaszorulóban van, bizonyos erőcsoportok meg akarják semmisíteni a nemzeti önazonosságot. "Más kisebbségek - mint például a szexuális kisebbségek - ügyét ürügyként használják, hogy minden mást ennek rendeljenek alá" - jelentette ki Kövér László.

Fotó: Kovács Tamás / MTI

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Minden ingyen van: rászorulók számára nyílt üzlet Kárpátalján

Három hete nyílt meg Nagybereznán az az üzlet, ahonnan a rászorulók ingyen szerezhetik be a számukra szükséges dolgokat. Fizetni nem kell semmiért, egyedül annyit kérnek az ott dolgozók, hogy amit nem visznek el, azt tegyék vissza a helyükre. Szombatoként fogadják a adományokat, amiket ezután kihelyeznek a polcra. Ha hétvégén valaki mégsem ér rá, természetesen hétközben is leadhatja a felajánlásait - írta a Mukachevo.net. Ugyanebben az üzletben gyűjtenek adományokat Mikulásra az árvaházban élőknek is. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Milliók menekülhetnek el Ukrajnából

Ukrajna bármelyik pillanatban úgy belobbanhat, hogy milliók kényszerülnek majd elmenekülni az országból – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára. A Vlagyimir Putyin orosz elnök legközelebbi környezetébe tartozó Patrusev az Argumenti i Fakti című orosz lapnak nyilatkozva azt mondta: az Ukrajnát saját protektorátusává tevő Nyugat lerombolta az ország gazdaságát, jogfosztottá tette a társadalmat és nyomorba taszította a lakosság egyes rétegeit. „Ukrajna bármelyik pillanatban úgy belobbanhat, hogy ukránok milliói menekülnek majd más országokba és keresnek ott menedéket” – jósolta az egyik legbefolyásosabb orosz politikus. Fotó: Illusztráció ( Kárpát.in.ua ) KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Börtönbe kerülhet az a sorköteles kárpátaljai, aki külföldre ment dolgozni, hogy eltartsa beteg édesanyját

Nem jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az Ökörmezői Járási Bíróság azt a fiatal férfit, aki külföldre utazott, hogy kibújjon a sorkatonai behívás alól. A Goloskarpat szerint a sorköteles a behívó átvétele után nem jelentek meg a sorozáson, Csehországba utazott ahol munkát vállalat, aki az utolsó szó jogán azt mondta, hogy azért utazott el, mert „tartott a sorkatonai szolgálattól”. Az ügyirat szerint a felsőkalocsai (Kolocsava) lakost 2021 áprilisában nyilvánították alkalmasnak a sorozóbizottság, ám végül a megadott időben nem jelent meg, hogy megkezdje sorkatonai szolgálatát. A bírósági tárgyalás során Sz. Ivan azzal érvelt, hogy, amikor be kellett volna vonulni „kénytelen volt külföldre menni dolgozni”. Azzal védekezett, hogy ő tartja el beteg édesanyját, mivel édesapja meghalt. Hozzátette: amúgy is „tartott a sorkatonai szolgálattól”. A vádlott beismerte a bűnösségét. Az Ökörmezői Járási Bíróság a vádlottat a sorkatonai szolgálat alóli kibújás büntette miatt joge

A Magyarországra utazók figyelmébe!

A leállás a ki- és belépő irányú forgalmat egyaránt érinti. A karbantartási munkálatok ideje alatt 2021. november 24-én 0 órától előre láthatólag 2021. november 24-én 5 óráig szünetelni fog a határforgalom a beregsurányi, a tiszabecsi, a csengersimai és a vállaji közúti határátkelőhelyeken - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. Felhívják az Ukrajnába utazók figyelmét, hogy az átkelésre a várakozás elkerülése érdekében válasszák a 0-24 órán át igénybe vehető záhonyi közúti határátkelőhelyet. Míg a Romániába utazók figyelmébe a nyírábrányi közúti határátkelőhelyet ajánlják. Ez szintén 0-24 óra között nyitva tart.  A külföldre utazóknak ajánlják, hogy elindulás előtt tájékozódjanak a határátkelőhelyek nyitvatartási idejéről és az aktuális várakozási időkről a rendőrségi honlap Határinfó oldalán, valamint a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobil applikáció segítségével. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Szörnyű halált halt egy kárpátaljai Csehországban

Munkabalesetben halt meg a 26 éves Iván Hankovics Csehországban. Az iloncai fiatal a tanulmányai befejezése után azonnal munkába állt, kamionsofőrként dolgozott. Egyik nap elfelejtette behúzni járműve kézifékjét, kiszállt és elindult, azonban a kamion gurulni kezdett és összezúzta a fiatal férfit. A baleset idején a férfi szülei is Csehországban tartózkodtak. Temetésére november 20-án került sor szülőfalujában - tudatta a Kárpátalja ma. Fotó: pmg.ua KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Kárpátalja települései: Ismerje meg Beregújfalu történetét

Beregújfalu és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Határában az I. e. 6. századból való halomsírokat tártak fel. Az Árpád-kori település nevét az oklevelek 1261-ben említették először Perek néven. A települést még II. András adta erdeivel és disznópásztoraival együtt az egri püspökségnek, IV. Béla 1261-ben erősítette meg az adományt. 1299-ben határát az egri egyház javára megjáratták. 1463-ban Wyfalw néven említik. 1566-ban a tatárok feldúlták. 1910-ben 1304, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 2018 lakosából 1674 (80%) a magyar. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. Forrás: Wikipédia KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Szigorítanak Kárpátalján: mostantól a munkavégzéshez oltás vagy negatív PCR-teszt szükséges

Szigorítanak a járványhelyzet szerinti sárga besorolásban régiókban a korlátozásokon - jelentette be az ukrán kormányfő. Denisz Smihal aláhúzta: mostantól a munkavégzéshez legalább egy adag oltásra, vagy negatív PCR-tesztre lesz szükség. A vállalatok és a közintézmények csak akkor működhetnek, ha az alkalmazottak megkapták a vakcina első adagját, átestek a betegségen, amit hivatalosan bizonyítani tudnak, vagy ellenjavalt számukra a Covid-oltás. Ugyanez vonatkozik a látogatókra is. Változás, hogy az első oltást igazoló tanúsítvány 120 nap helyett csak 30 napig lesz érvényes. Az oltási bizonyítványt ezentúl nem elegendő vizuálisan ellenőrizni, mostantól a Dia alkalmazáson keresztül a QR-kódot beolvasva meg kell győződni a dokumentum hitelességéről - tudatta a z rbc.ua hírportál. A szakszerűtlen ellenőrzést 34-től 170 ezer hrivnyáig terjedő a pénzbírsággal büntethetik. A sárga zónában a következő szabályok érvényesek: maszkhasználat, szociális távolságtartás; tömegrendezvényeken négy négy