Ugrás a fő tartalomra

Ukrajna kezd magára maradni a problémáival

A közéletben nagy vitát kiváltó oligarchaellenes törvény elfogadásával indult a forrónak ígérkező ukrajnai belpolitikai ősz. Nő a feszültség a Volodimir Zelenszkijt kiszolgáló kormánypárti többség és a törvényhozás elnöke között. Szakértők szerint több minisztert is meneszthetnek hamarosan, de akár a kormányfő talpára is útilaput köthetnek, miközben a magas rezsitarifák miatt tömegek vonulhatnak utcára. A legaktuálisabb politikai ügyekről és azok várható hatásairól beszélgetett a Magyar Nemzet tudósítója Ruszlan Bortnik neves kijevi politológussal.

– Hol születnek meg valójában a politikai döntések: a parlamentben vagy inkább az elnöki hivatalban?

– Ukrajna papíron parlamenti–elnöki demokrácia, de a gyakorlatban mégis az államfő környezetében dőlnek el a legfontosabb kérdések. Dmitro Razumkov házelnök ugyanakkor megpróbálja minél erőteljesebben pozicionálni magát, a botrányok kíséretében elfogadott oligarchaellenes törvény körüli viták is ezt bizonyítják. Zelenszkij elnöki irodájában nem nézik jó szemmel az önállósodását. 

Ilyen értelemben ez okozta Arszen Avakov belügyminiszter kényszerű távozását is, egyértelmű jelzéseket küldenek Razumkov felé is, hogy térjen észhez, hagyjon fel az önálló politikai státusépítéssel. A Nép Szolgája parlamenti frakcióvezetője, David Arahamija nem véletlenül figyelmeztetett a minap, miszerint a Legfelső Tanács elnökét a kormánykoalíció javaslatára nevezik ki, s éppenséggel bármikor vissza is hívhatják. Érdekes lesz nyomon követni az egymásnak feszülésüket, hogy az miként befolyásolja a politikai erőviszonyokat és a közhangulat alakulását.

– Sokak szerint elkerülhetetlenek az újabb minisztercserék a kormányban, de egyesek Denisz Smihal kormányfő pozícióját is féltik.

– Meggyőződésem, hogy idén ősszel is kicserélődik néhány miniszter. Ukrajnában bevett szokás, hogy a legnehezebb szakterületeken minisztercserékkel palástolják az egy helyben topogást, a reformok folyamatos elodázását. Legnagyobb eséllyel az egészségügyi, az igazságügyi, a szociálpolitikai és a védelmi minisztériumoknál történhetnek személyi változások, de amennyiben a helyzet úgy kívánja, magát a miniszterelnököt is lemondathatják, ami automatikusan az egész kabinet távozását jelenti. 

Volodimir Zelenszkij igyekszik úgy kiépíteni a hatalmi vertikált, hogy a politikai-gazdasági sikertelenségekért a mindenkori kormány és annak vezetője viselje a felelősséget, azaz más vigye el a balhét. 

Az ő távozásukkal bármikor tudja csillapítani az elégedetlenkedők hangulatát. Jómaga pedig a pozitívumokat csatornázná be, csakhogy mostanság nemigen van olyan dolog, amit sikersztoriként tudna eladni, hiszen a kardinális kérdésekben – a gazdaság helyzete, a szociális helyzet javulása, a donbászi konfliktus békés rendezése, az ország nemzetközi pozicionálása – szemernyi előrehaladást sem tapasztalni.

– A nyilvánvaló feszültségek ellenére milyen témák uralhatják az őszi–téli belpolitikai szezont?

– Az oligarchaellenes törvény elfogadása körüli bonyodalmak még egy ideig eltartanak, már most annak újratárgyalását szorgalmazzák, mondván, az abban foglaltak alkotmányellenes elemeket tartalmaznak. Eleve jellemző, hogy nagyon sok új jogszabály vet fel alkotmányos aggályokat, megesik, hogy törvényi szinten szabályoznának alkotmányos kérdéseket, ami elfogadhatatlan egy jogállamban. Nem kis konfliktust generálhat az igazságügyi rendszer átalakítására tett legújabb kísérlet, örökzöld téma a rezsitarifák alakulásának kérdése. 

Miután a nemzetközi beruházások továbbra is látványosan kerülik Ukrajnát, ismét a Nemzetközi Valutaalap hiteléért kell folyamodni, ami viszont áldozatokat követel, s ez, ahogyan eddig is, most sem fog tetszeni az átlagpolgárnak.

Szintén komoly konfliktust generálhat a jelenleg még 450 fős törvényhozás létszámának csökkentésére, megfelezésére irányuló kezdeményezés. A külön-külön is roppant nehéz kérdéseket kell egy zaklatott politikai miliőben, a hatalmon belüli problémákkal sújtott környezetben tárgyalni, ami előre nem látott botrányokkal kecsegtet, ezért unatkozni biztosan nem fogunk. 

– Milyen irányba mozdulhat el a kelet-ukrajnai konfliktus? Zelenszkij elődjéhez, Petro Porosenkóhoz hasonlóan a háború gyors és megnyugtató lezárásával kampányolt, de akárcsak az előző elnök, úgy az ő idején sem észlelhető gyakorlati előrehaladás.

– Az elcsatolt és megszállt területek kérdése továbbra is nagy súllyal bír, alapjaiban határozza meg az elnök tevékenységének megítélését. A minszki megállapodások a gyakorlatban nem működnek, sőt az idén csak megszaporodtak a fegyveres összetűzések, eközben Oroszország egyre nagyobb nyomás alá helyezi Ukrajnát. Nem sok jóval kecsegtet a donbászi helyzet. Mintha a Nyugat sem törődne akkora súllyal már ezzel, mint korábban, hiszen Berlin, Brüsszel és Washington is el van foglalva a saját problémáival. Ukrajna kezd magára maradni ebben a tekintetben, ami globálisan Moszkvának kedvez, és ez is gyengíti a jelenlegi ukrán hatalmat.

– A borúsnak tűnő helyzetkép magában hordozhatja egy harmadik Majdan kirobbanásának esélyét?

– Bár kétségtelenül sok a probléma, ráadásul közeleg a téli fűtési idény, s az itteni alacsony jövedelmekhez mérten kirívóan magas rezsiárak miatt fokozott az emberek érzékenysége és negatív hangulata, de rövid távon mégsem látok esélyt tömeges tiltakozó hullámra, ám az események alakulásának függvényében pár hónappal később ennek az esélye is megnőhet. Ahol tíz éven belül két utcai hatalomváltás is lezajlott, ott bármikor megtörténhet harmadszor is. A Zelenszkijt támogató hatalmi elitet belső gondok is roncsolják, csökken a kormányzó erő és az elnök népszerűsége, ami az ellenzéket is aktívabb lépésekre sarkallhatja, akár már jövőre. Egy biztos: pillanatnyilag nagyfokú bizonytalanság uralja az ukrán belpolitikát és a közéletet egyaránt, ezért az előttünk álló hónapok kiszámíthatatlanul viharosnak ígérkeznek.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON VAGY CSATLAKOZZON A CSOPORTUNKHOZ!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Zelenszkij döntött a hadköteles férfiak külföldi utazásának engedélyezéséről

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítóan válaszolt arra a lakossági petícióra, amelyben azt kezdeményezték, hogy a hadköteles korú férfiak is utazhassanak Ukrajnából külföldre a hadiállapot ideje alatt - számolt be kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az elektronikus petíciót az elnöki honlapon három hónap alatt több mint 25 ezren támogatták, így Zelenszkij köteles volt választ adni a kérdésre. A petíció indoklása szerint harcolni csak a "harcképes embereknek" kell, mások azzal lehetnek hasznosak, hogy külföldön dolgoznak, és pénzzel támogatják az ukrán hadsereget - írta az MTI. Zelenszkij viszont emlékeztetett arra, hogy az alkotmány 17. cikke szerint az állam szuverenitásának és területi integritásának védelme az egész ukrán nép dolga, az alaptörvény 65. cikke szerint pedig a haza védelme, a függetlenség, illetve Ukrajna területi integritása Ukrajna állampolgárainak felelőssége. Rámutatott továbbá arra, hogy az általános mozgósításról február 24-én rendelet születet

Sok hadköteles férfi fellélegezhet, az ukrán védelmi miniszter konkretizálta kiket mozgósítanak

A jelen helyzetben nincs szükség a személyi állomány növelésére, hanem specialisták kellenek - erősítette meg Olekszij Reznyikov védelmi miniszter. Ukrajnában az adott helyzetben nem mozgósítanak mindenkit válogatás nélkül. Konkrét szakmai tudással rendelkezőket hívnak be – nyilatkozta a Reznyikov a Kárpáti Igaz Szó szerint. Hozzátette: az adott körülmények között nem indokolt a hadsereg személyi állományának felduzzasztása, hanem konkrét feladatok elvégzésére képes specialistákat keresnek. A védelmi tárca vezetője rámutatott: a mozgósítást a vezérkar szakemberei irányítják - írta a Korrespondent hírportál. „Ők értékelik a létszámot, az erőt és eszközöket, melyek egy adott harci feladat elvégzésére szükségesek, és felbecsülik a veszteségeket is. Legyünk realisták, nekünk is vannak veszteségeink, sebesültek és –   sajnos – elesettek is” – mondta Reznyikov. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Egy 23 éves bátyúi főhadnagy vesztette életét az oroszok elleni háborúban

Újabb kárpátaljai áldozatot követelt Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja. A Bátyúi kistérség közleménye szerint a frontvonalon életét vesztette Vitalij Holubka főhadnagy. "Szomorúan tudatjuk, hogy 2022. augusztus 12-én, államunk függetlenségét, szuverenitását és területi integritását védve, a frontvonalon életét vesztette kistérségünk lakosa - Golubka Vitalij főhadnagy (született: 1999. szeptember 1.). Kistérségünk minden lakosa nevében őszinte részvétünket fejezzük ki az elesett katona hozzátartozóinak. Örök dicsőség és tisztelet a Hősnek!A temetés idejéről és helyéről tájékoztatjuk a lakosságot." - olvasható a közleményben . Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Bombariadót hirdettek Munkácson és Ungváron

Munkácson és Ungváron is érkezett bejelentés a rendőrséghez, miszerint bombát helyeztek el két helyszínen - írta a Kárpátalja . Munkácson a „zöldpiac”-nál, Ungváron pedig a Krasznodonciv piacnál hirdettek bombariadót. Hanna Dan rendőrségi szóvivő elmondta, hogy a bejelentések az email-címükre érkeztek, a helyszínre azonnal kivonultak az illetékesek. Hozzátette továbbá, hogy a több hasonló bejelentés is érkezett a hatóságokhoz Nyugat-Ukrajna területén.  Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Kiderült, meddig hosszabbítják meg a hadiállapotot Ukrajnában

Ukrajnában ismét meghosszabbítják a hadiállapotot és az általános mozgósítás időszakát.  Augusztus 23-tól újabb 90 napra hosszabbítják meg a hadiállapotot és az általános mozgósítást Ukrajnában. Az erről szóló törvénytervezetet Volodimir Zelenszkij nyújtotta be az Ukrán Legfelsőbb Tanácsnak - tudatta az Ukrajinszka Pravda. Február 24-én, az Oroszország által Ukrajna ellen elindított teljes körű háború első napján vezették be az egész országra kiterjedő hadiállapotot Ukrajnában. Ezt követően Volodimir Zelenszkij kezdeményezésére már három alkalommal - márciusban, áprilisban és májusban - meghosszabbították a hatályát. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Az orosz delegáció felajánlotta, hogy kivonják csapataikat Ukrajnából

Meglepő kijelentést tett Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója. Mark Fejgin újságírónak nyilatkozva azt állította, hogy az ő információi szerint a márciusi isztambuli béketárgyalásokon az orosz delegáció felajánlotta, kivonják csapataikat a február 23-a után elfoglalt ukrajnai területekről cserébe azért, ha Ukrajna lemond NATO-csatlakozási törekvéseiről és neutrális, azaz katonailag független státuszt hirdet - írta a Kárpáti Igaz Szó. Aresztovics hozzáfűzte, erre vonatkozó információja nem az elnöki hivataltól származik, hanem más, alternatív csatornákon keresztül szerzett tudomást erről a fejleményről. Az ominózus interjúban arra is panaszkodott, hogy nincs belelátása az ukrán fegyveres erők terveibe, valójában nagyon keveset tud a front állásáról, a reális állapotokról. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Eddig tart a mozgósítás Ukrajnában

A mozgósítás Ukrajnában a hadiállapot megszüntetéséig fog folytatódni, a férfiakat továbbra is a katonai szakterületek létszámigényének megfelelően hívják majd be szolgálatra – közölte vasárnap Roman Horbacs, a fegyveres erők szárazföldi erői parancsnoksága személyzeti osztályának vezetője a liga.net hírportálnak adott interjújában. A Kárpát.in.ua szerint Horbacs elmondta, Ukrajnában a mozgósítás folyamatban van, és a front szükségleteitől, vagyis a fegyveres erők emberveszteségétől függ. Maga a mozgósítás pedig a hadiállapot megszüntetéséig tart – tette hozzá. „A mozgósítás közvetlenül függ a katonai egységek további létszámigényétől. Még ha a frontokon súlyosbodik is a helyzet, minden mozgósítási feladatot teljesíteni fogunk” – jelezte. Az osztályvezető hangsúlyozta, „hogy ma már van elég ember az ukrán fegyveres erőkben, minden régió 100 százalékban vagy még jobban teljesítette a mozgósítási tervet. Mára februárhoz képest tízszeresére csökkent a katonai egységek létszámfeltöltési