Ugrás a fő tartalomra

Brenzovics László véleménye a magyarországi ellenzék Közös Alapjáról és Márki-Zay Péter legutóbbi nyilatkozatairól

A Mandiner megkérdezte, hogy mit gondolnak a nagyobb határon túli magyar szervezetek az ellenzék Közös Alapjáról, illetve kormányfőjelöltjük, Márki-Zay Péter legutóbbi nyilatkozatairól. 

A Jobbik, a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, illetve a Momentum Mozgalom által is támogatott Márki-Zay Péternek a határon túliakat érintő kérdésekben is „meg kell küzdenie” az ellenzéki pártok ideológiai szélességéből adódó szakpolitikai javaslatok sokszínűségével.

A Közös Alapra keresztelt minimálprogramjukban a következő olvasható: „Tevékenyen kell részt venni az uniós szomszédságpolitika megvalósításában és továbbfejlesztésében, mert elsődleges fontosságú, hogy az Unió a stabilitás, a biztonság és a prosperitás övezete vegye körül. Támogatjuk a környező országokban élő magyar kisebbségek legitim törekvéseit önazonosságuk, anyanyelvük és kulturális értékeik megóvása, önrendelkezési joguk biztosítása érdekében. (…) Valamennyi kisebbségre a szomszéd országokhoz fűződő kapcsolatainkat erősítő szereplőként tekintünk.”

Márki-Zay a napokban több interjúban foglalkozott a határon túliakkal kapcsolatos témákkal. „Nekem kiemelten fontos a határon túli magyarok kérdése. (…) Az ellenzékben a határon túli magyarok tekintetében konszenzus van arról, hogy szerzett jogokat nem veszünk vissza. (…) Az a kérdés, hogy ezt a szavazati jogot bővítve konkrét képviselőket is küldhessünk a magyar parlamentbe. Ezt én személy szerint támogatom.”

Az ellenzéki pártok nyilatkozatával kapcsolatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Brenzovics László a lapnak úgy fogalmazott: a Jobbik, a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum által jegyzett nyilatkozat arra utal, hogy az ellenzéki pártok is foglalkozni kívánnak a határon túli magyarság ügyeivel. „A politikában azonban a szavaknál fontosabbak a tettek. Ami a múltat illeti, a DK tetteit egyáltalán nem a minimumprogramban rögzítettek célkitűzések jellemezték, nem tartották fontosnak a határon túli magyarok problémáit, elég csupán a 2004. december 5-i népszavazásra, vagy a 23 millió román munkavállalóval való riogatásra gondolnunk.”

Brenzovics – Márki-Zay kijelentését kommentálva – kijelentette: furcsának tartja, hogy a baloldali előválasztásokat megnyerő miniszterelnök-jelölt azt mondja: konszenzus van a szerzett jogok megtartásáról. „Ám egyes ellenzéki pártok, a DK mellett a Jobbik is, folyamatosan azt kommunikálják, hogy a kettős állampolgársággal bíró határon túli magyarok részvétele a magyarországi választásokon negatív dolog.Sajnos elsősorban a kárpátaljai magyarsággal szemben keltettek, keltenek hangulatot.”

A Mandiner megkérdezte a KMKSZ elnökét, hogy történt-e az elmúlt időszakban ellenzéki megkeresés – kapcsolatfelvétel, segítségfelajánlás – mondjuk a diszkriminatív ukrán oktatási és nyelvtörvény miatt. Mint mondta, az utóbbi évekre ez nem volt jellemző, ezt megelőzően, „amikor még békésebb volt Kárpátalján a helyzet, egyes ellenzéki pártok képviselői eljöttek a KMKSZ közgyűléseire, de érdemleges, szoros kapcsolat nem alakult ki.” Brenzovics emlékeztetett, a kijevi kabinet jogfosztásával kapcsolatban a magyar országgyűlés elfogadott egy határozatot. „Tudomásom szerint 12 ellenzéki képviselő nem szavazta meg a döntést” – fűzte hozzá.

A lap felvetette, mit gondol a KMKSZ elnöke arról, hogy a Jobbik részéről is felmerült, hogy a határon túli magyarok szavazati jogát bővítenék: képviselőket küldhetnének a magyar országgyűlésbe. Brenzovics érdekes gondolatnak tartja az elképzelést, ám a javaslat nem konkretizált, a jelenlegi magyar választási rendszer erre nem ad lehetőséget. „Arra van mód, hogy egy határon túli magyar pártlistán induljon a választásokon: a Fidesz-KDNP részéről van is olyan gyakorlat, hogy az Európai Parlamentbe a kormánypárt listáján határon túli magyarok jutottak mandátumhoz” – jegyezte meg.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyarországon elfogatóparancs van érvényben egy mezőkaszonyi nő ellen

Bachkov Máriát közokirat-hamisítás miatt körözik. A kárpátaljai származású nő ellen a magyar rendőrség honlapja szerint jelenleg elfogató parancs van érvényben - olvasható a police.hu oldalán. Akinek bármilyen információja van a körözött személy hollétével kapcsolatban az a +3642-524-600/33-11-os telefonszámon és a kir.szabolcsmrfk.dl@szabolcs.police.hu e-mail címen tudja értesíteni a hatóságokat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Magyarországon kábítószer-kereskedelem miatt elfogatóparancs van érvényben a nagybégányi férfi ellen

A kárpátaljai férfi ellen jelenleg elfogatóparancs van érvényben - olvasható a magyar rendőrség honlapján. A nagybégányi születésű Mindák Vincét kábítószer-kereskedelem miatt körözik.  Akinek bármilyen információja van a körözött személy hollétével kapcsolatban az a +3646514532-es telefonszámon és a kir.miskolcrk.dl@police.hu tudja értesíteni a hatóságokat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Több kárpátaljai településen is áramszünetre kell számítani

A Zakarpattyaoblenergo Nyrt. hivatalos honlapja szerint január 24-én 29 kárpátaljai településen fognak javítási és karbantartási munkálatokat végezni az áramellátás megbízhatóságának és az ügyfélszolgálat minőségének javítása érdekében - írta a Kárpátalja . A táblázatban olvasható azon települések listája, ahol január 24-én, hétfőn áramszünet lesz a munkálatok idején.

Megütötte és kiabált diákjával egy kárpátaljai pedagógus (videó)

A legnagyobb közösségi hálón január 21-e óta terjed egy videó, amin az látható, ahogyan egy tanár kiabál egy alsós diákkal, majd megüti.  Mint kiderült, a felvételt a rahói járási Felsőapsán (Verhnye Vogyane) készítették. A videón látható, ahogyan matematikaórán kiabál egy tanár a diákjával, mert nem tudja megoldani a feladatot, és az egész osztály előtt a fejére üt, majd szóban is megalázza. Az eset a rendőrséghez is eljutott január 22-én, akik a helyszínre menve vizsgálatot indítottak az ügyben - tudatta a Kárpátalja ma.

Az ukrán katonák szerint elkerülhetetlen a háború

A CNN fotósa az orosz-ukrán határon járt, ahol elmondása szerint egyre tapintható a feszültség a két fél között. Az oroszok által támogatott szakadárok táborától körülbelül 500 méterre az ukrán katonák már teljes harckészültségben vannak, és „várják az elkerülhetetlent.” Az Ukrajna keleti luhanszki régiójában állomásozó katonákat rendkívül nyugodtnak látta a fotós, akikkel egy teljes napot eltöltött a frontvonalban. „Kizártnak tartom, hogy elkerüljük a harcot. Beletörődtünk, hogy meg fog történni” – mondta egy katona.Kérdéses azonban, hogy honnan fog érkezni a támadás.  Egy másik megkérdezett szerint az oroszok nem a határon át fognak jönni, hanem a tenger felől – erre utalhat a január-februári gyakorlatozás az oroszok részéről –, vagyis az Azovi-tengerről. Egy másik katona nem értett egyet, szerinte a támadás Fehéroroszországból fog érkezni. A támadás irányában tehát nincs konszenzus, a katonák viszont abban egyet értenek, hogy Putyin 100 százalékig biztos, hogy le fog csapni - írta a

A szakértők szerint újabb zárlatot kell bevezetni Ukrajnában

A Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) szakértői pénteken jelezték, hogy a járvány újabb hulláma már ebben a hónapban elkezdődik, ezt látszik bizonyítani az újonnan regisztrált betegek egyre növekvő száma. Előző nap Viktor Ljasko egészségügyi miniszter sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ez az újabb hullám már el is kezdődött Ukrajnában.  A KSE elemzői úgy vélik, igen nagy a valószínűsége annak, hogy még a télen újabb zárlatot kell bevezetni az országban. Rámutattak, hogy a fertőzöttek száma növekedésének alapvető oka a vírus állandó mutációja és az átoltottság alacsony szintje az országban - írta az MTI. Ihor Kuzin országos tisztifőorvos, az egészségügyi miniszter helyettese a LIGA.net hírportálnak nyilatkozva ugyanakkor kijelentette: a tárca nem tervez olyan szigorú zárlatot ismét bevezetni, mint amilyenek 2020-ban voltak. Egyben azt prognosztizálta, hogy a fertőzések száma az omikron variáns terjedése miatt megközelítheti majd akár a napi 60 ezret is. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Szijjártó az ukrán helyzetről: "Mindenfajta hisztériakeltésnek azonban jó lenne véget vetni"

Magyarország minden intézkedést ellenez, amely élezi az ukrajnai helyzetet, ezzel szemben viszont minden olyat támogat, amely segíti a konfliktus tárgyalásos rendezését - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében leszögezte, hogy el kell kerülni egy újabb hidegháborút, illetve a hidegháborús hangulat szítását, az ugyanis egyszer már tragikus következményekkel, elvesztegetett évtizedekkel járt Közép-Európában. "Nem akarunk semmilyen Kelet-Nyugat konfliktus áldozataivá válni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania. Rámutatott, hogy ebből kiindulva a kormány minden olyan lépést ellenez, amely élezi a helyzetet, ugyanakkor támogatja a diplomáciai erőfeszítéseket, a konfliktus tárgyalásos rendezése irányába mutató intézkedéseket, az üzengetés helyetti közvetlen tárgyalásokat és kommunikácót. "Mindenfajta hisztériakelté