Ugrás a fő tartalomra

Orosz hírszerzés: az USA és az EU bátorítja a konfliktus kirobbantását Délkelet-Ukrajnában

Hamisnak minősítette az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) hétfői közleményében azt az amerikai külügyminisztériumtól származó információt, amely szerint orosz csapatösszpontosítás zajlik az ukrán határon - tudatta az MTI.

"Az utóbbi időben washingtoni tisztviselők azzal félemlítik meg aktívan a nemzetközi közösséget, hogy Oroszország állítólag Ukrajna elleni "agresszióra" készül. A beérkező jelentések szerint az amerikai külügyminisztérium diplomáciai csatornákon keresztül abszolút hamis információkat közöl szövetségeseivel és partnereivel arról, hogy országunk területén erőösszpontosítás zajlik Ukrajna katonai inváziója céljából" - közölte hétfőn az SZVR sajtóirodája.

A szolgálat emellett azzal vádolta az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy bátorítja a konfliktus kirobbantását Délkelet-Ukrajnában.

"Aggódunk amiatt, hogy az ilyen agresszív propaganda arra ösztönzi a kijevi rezsimet, hogy megnövelje katonai csoportosulását a Donyec-medencében, és folytassa a polgári célpontok elleni tüzérségi támadásokat" - olvasható az SZVR anyagában.

"Rendkívül aggasztó az Egyesült Államok és az Európai Unió provokatív politikája, amely szándékosan erősíti Kijevben azt az érzést, hogy bármit büntetlenül megtehet" - áll a közleményben.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Oroszország dezinformációs kampány célpontjává vált, amely szerint agresszív tervei vannak Ukrajnával szemben. A szóvivő nem zárta ki annak lehetőségét, hogy mindez Kijev "agresszív álmainak", vagyis annak a szándéknak az elleplezésére szolgál, hogy erővel oldja meg az ország délkeleti régiójában kialakult konfliktust.

Moszkva aggályának adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei fejlett fegyverekkel látják el Ukrajnát. A szóvivő szerint jelentősen megnőtt a NATO-tól származó katonai eszközökkel végrehajtott ukrán "provokációk" száma.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn a libanoni hivatali partnerével közösen tartott moszkvai sajtótájékoztatóján azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy harcias retorikához folyamodott, amely azt a szándékot tükrözi, hogy a Donyec-medencei konfliktust "forró szakaszba" léptesse. A tárcavezető így kommentálta azt a sajtóban megjelent értesülést, amely szerint az ukrán fegyveres erők első alkalommal vetettek be amerikai Javelin páncéltörő rakétarendszert.

Az orosz diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy az ukrajnai rendezésről kötött minszki megállapodás értelmében egyértelműen tilos a Javelin páncéloselhárító eszköz és a Bayraktar harci drón alkalmazása, amelyek alkalmazásáról Kijev bejelentést tett.

Lavrov kijelentette: Oroszországot nyugtalanítja, hogy Németország és Franciaország nem kívánja támogatni a minszki megállapodások végrehajtását. Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok Európánál jobban megérti az ukrán rendezésről kötött minszki megállapodások körül kialakult helyzetet.

Emlékeztetett, hogy a genfi orosz-amerikai csúcson Joe Biden elnök megerősítette elkötelezettségét a minszki megállapodások mellett, és elismerte, hogy az egyezségnek azt a részét is végre kell hajtani, amely a Donyec-medence különleges státusáról szól. Erről szó esett Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár októberi moszkvai látogatása során is - mondta el Szergej Lavrov.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Minden ingyen van: rászorulók számára nyílt üzlet Kárpátalján

Három hete nyílt meg Nagybereznán az az üzlet, ahonnan a rászorulók ingyen szerezhetik be a számukra szükséges dolgokat. Fizetni nem kell semmiért, egyedül annyit kérnek az ott dolgozók, hogy amit nem visznek el, azt tegyék vissza a helyükre. Szombatoként fogadják a adományokat, amiket ezután kihelyeznek a polcra. Ha hétvégén valaki mégsem ér rá, természetesen hétközben is leadhatja a felajánlásait - írta a Mukachevo.net. Ugyanebben az üzletben gyűjtenek adományokat Mikulásra az árvaházban élőknek is. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Milliók menekülhetnek el Ukrajnából

Ukrajna bármelyik pillanatban úgy belobbanhat, hogy milliók kényszerülnek majd elmenekülni az országból – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára. A Vlagyimir Putyin orosz elnök legközelebbi környezetébe tartozó Patrusev az Argumenti i Fakti című orosz lapnak nyilatkozva azt mondta: az Ukrajnát saját protektorátusává tevő Nyugat lerombolta az ország gazdaságát, jogfosztottá tette a társadalmat és nyomorba taszította a lakosság egyes rétegeit. „Ukrajna bármelyik pillanatban úgy belobbanhat, hogy ukránok milliói menekülnek majd más országokba és keresnek ott menedéket” – jósolta az egyik legbefolyásosabb orosz politikus. Fotó: Illusztráció ( Kárpát.in.ua ) KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Börtönbe kerülhet az a sorköteles kárpátaljai, aki külföldre ment dolgozni, hogy eltartsa beteg édesanyját

Nem jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az Ökörmezői Járási Bíróság azt a fiatal férfit, aki külföldre utazott, hogy kibújjon a sorkatonai behívás alól. A Goloskarpat szerint a sorköteles a behívó átvétele után nem jelentek meg a sorozáson, Csehországba utazott ahol munkát vállalat, aki az utolsó szó jogán azt mondta, hogy azért utazott el, mert „tartott a sorkatonai szolgálattól”. Az ügyirat szerint a felsőkalocsai (Kolocsava) lakost 2021 áprilisában nyilvánították alkalmasnak a sorozóbizottság, ám végül a megadott időben nem jelent meg, hogy megkezdje sorkatonai szolgálatát. A bírósági tárgyalás során Sz. Ivan azzal érvelt, hogy, amikor be kellett volna vonulni „kénytelen volt külföldre menni dolgozni”. Azzal védekezett, hogy ő tartja el beteg édesanyját, mivel édesapja meghalt. Hozzátette: amúgy is „tartott a sorkatonai szolgálattól”. A vádlott beismerte a bűnösségét. Az Ökörmezői Járási Bíróság a vádlottat a sorkatonai szolgálat alóli kibújás büntette miatt joge

A Magyarországra utazók figyelmébe!

A leállás a ki- és belépő irányú forgalmat egyaránt érinti. A karbantartási munkálatok ideje alatt 2021. november 24-én 0 órától előre láthatólag 2021. november 24-én 5 óráig szünetelni fog a határforgalom a beregsurányi, a tiszabecsi, a csengersimai és a vállaji közúti határátkelőhelyeken - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. Felhívják az Ukrajnába utazók figyelmét, hogy az átkelésre a várakozás elkerülése érdekében válasszák a 0-24 órán át igénybe vehető záhonyi közúti határátkelőhelyet. Míg a Romániába utazók figyelmébe a nyírábrányi közúti határátkelőhelyet ajánlják. Ez szintén 0-24 óra között nyitva tart.  A külföldre utazóknak ajánlják, hogy elindulás előtt tájékozódjanak a határátkelőhelyek nyitvatartási idejéről és az aktuális várakozási időkről a rendőrségi honlap Határinfó oldalán, valamint a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobil applikáció segítségével. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Szörnyű halált halt egy kárpátaljai Csehországban

Munkabalesetben halt meg a 26 éves Iván Hankovics Csehországban. Az iloncai fiatal a tanulmányai befejezése után azonnal munkába állt, kamionsofőrként dolgozott. Egyik nap elfelejtette behúzni járműve kézifékjét, kiszállt és elindult, azonban a kamion gurulni kezdett és összezúzta a fiatal férfit. A baleset idején a férfi szülei is Csehországban tartózkodtak. Temetésére november 20-án került sor szülőfalujában - tudatta a Kárpátalja ma. Fotó: pmg.ua KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Kárpátalja települései: Ismerje meg Beregújfalu történetét

Beregújfalu és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Határában az I. e. 6. századból való halomsírokat tártak fel. Az Árpád-kori település nevét az oklevelek 1261-ben említették először Perek néven. A települést még II. András adta erdeivel és disznópásztoraival együtt az egri püspökségnek, IV. Béla 1261-ben erősítette meg az adományt. 1299-ben határát az egri egyház javára megjáratták. 1463-ban Wyfalw néven említik. 1566-ban a tatárok feldúlták. 1910-ben 1304, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 2018 lakosából 1674 (80%) a magyar. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. Forrás: Wikipédia KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Szigorítanak Kárpátalján: mostantól a munkavégzéshez oltás vagy negatív PCR-teszt szükséges

Szigorítanak a járványhelyzet szerinti sárga besorolásban régiókban a korlátozásokon - jelentette be az ukrán kormányfő. Denisz Smihal aláhúzta: mostantól a munkavégzéshez legalább egy adag oltásra, vagy negatív PCR-tesztre lesz szükség. A vállalatok és a közintézmények csak akkor működhetnek, ha az alkalmazottak megkapták a vakcina első adagját, átestek a betegségen, amit hivatalosan bizonyítani tudnak, vagy ellenjavalt számukra a Covid-oltás. Ugyanez vonatkozik a látogatókra is. Változás, hogy az első oltást igazoló tanúsítvány 120 nap helyett csak 30 napig lesz érvényes. Az oltási bizonyítványt ezentúl nem elegendő vizuálisan ellenőrizni, mostantól a Dia alkalmazáson keresztül a QR-kódot beolvasva meg kell győződni a dokumentum hitelességéről - tudatta a z rbc.ua hírportál. A szakszerűtlen ellenőrzést 34-től 170 ezer hrivnyáig terjedő a pénzbírsággal büntethetik. A sárga zónában a következő szabályok érvényesek: maszkhasználat, szociális távolságtartás; tömegrendezvényeken négy négy