Ugrás a fő tartalomra

Putyin: Oroszország kénytelen lesz a NATO fenyegetésre hasonló választ adni

Oroszország a "vörös vonal" átlépésének tekintheti a NATO csapásmérő eszközeinek Ukrajnába telepítését és kénytelen lesz erre a fenyegetésre hasonló választ adni - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy keddi online nemzetközi befektetői fórumon.

Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy miért kellett a NATO-t keleti irányba bővíteni, amikor a Nyugat és Oroszország kapcsolatai a 90-es évek közepén "csaknem szövetségesiek" voltak. Rámutatott, hogy a NATO katonai struktúrája Moszkva ismételt kérései és figyelmeztetése ellenére megközelítette az orosz határokat.

Putyin szerint a lengyel és a román területen felállított MK-41-es rakétavédelmi rakétaindító állások Tomahawk csapásmérő rendszerrel is felszerelhetők.

"Ez fenyegetést jelent számunkra, ez nyilvánvaló tény" - mondta.

Az orosz elnök szerint a hiperszonikus fegyver kifejlesztése kényszerű válasz volt erre. Kifejezte reményét, hogy Nyugaton a józan ész és a felelősségtudat kerekedik felül annak érdekében, hogy ne lépjék át a "vörös vonalakat" (Oroszország alapvető nemzeti érdekeinek határát). Mint mondta, ilyen lépés lehet a csapásmérő eszközök Ukrajnába telepítése.

"És mi mit tegyünk? Akkor kénytelen leszünk valami hasonlót létrehozni azzal szemben, aki bennünket fenyeget. És ezt már most meg tudjuk tenni" - mondta.

Kitért rá, hogy az orosz haditengerészetnél a jövő év elején hadrendbe állítják a Cirkon hiperszonikus manőverező repülőgépet. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a NATO nagyszabású hadgyakorlatokat tart az orosz határok közelében.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy reális lehetőség-e az orosz csapatok Ukrajnába vezénylése, azt mondta, hogy ilyen kockázatról már az év elején is beszéltek, "de mint látjuk, ez nem történt meg".

"Nem arról van szó, hogy küldünk-e csapatokat vagy nem küldünk, harcolunk-e vagy nem harcolunk. Arról van szó, hogyan építsünk ki olyan kapcsolatokat, hogy valamennyi nemzetközi szereplő számára méltányosabb, fenntarthatóbb fejlődést teremtsünk és figyelembe vegyük biztonsági érdekeiket" - hangoztatta.

Putyin szerint, ha majd mindenki őszintén törekszik erre, "senki sem érez majd fenyegetést". Ugyanakkor rámutatott, hogy a Donyec-medence szakadár köztársaságai lakói számára folyamatos fenyegetést jelent a területük közelében zajló csapatmozgás.

A nap folyamán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Rigában, a NATO-tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve kijelentette: Oroszország "magas árat" fizethet, ha ismét katonai erőszakot alkalmaz Ukrajna ellen, megsértve az ország függetlenségét és területi egységét.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta: az elmúlt években a Nyugat megmutatta, hogy képes reagálni Oroszország katonai fellépéseire.

Szavai szerint a válaszlépésekre különböző lehetőségek vannak, az Ukrajnát támogató nemzetközi közösség képes súlyos gazdasági, pénzügyi és politikai szankciókat alkalmazni Moszkvával szemben.

"Az a tény, hogy növeltük jelenlétünket, mind a Fekete-tenger, mind a balti államok térségében, szintén közvetlen reakció a korábbi orosz katonai beavatkozásra Ukrajnában" - fogalmazott.

Kijelentette: Ukrajna nagyra becsült partnere a NATO-nak, a katonai szövetség politikai és gyakorlati támogatást nyújthat az országnak. Kifejtette, a NATO képzést és katonai kiképzést biztosíthat az ukrán hadseregnek, illetve támogathatja a kapacitásbővítését. Megjegyezte: fontos különbséget tenni Ukrajna és a balti országok között, amelyek a NATO tagjaként a szövetség többi országával kölcsönös védelmi garanciákat élveznek.

A tanácskozás első munkanapját záró sajtótájékoztatóján Stoltenberg elmondta: a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a szövetségnek kész tervekkel kell rendelkeznie, hogy bármilyen körülmények között képes legyen megvédeni a tagországokat minden lehetséges fenyegetéssel szemben.

Közölte: nem lehet semmi biztosat mondani Oroszország szándékairól, de a katonai erő szerinte "jelentős és szokatlan, indokolatlan és megmagyarázhatatlan koncentrációja" tapasztalható az ukrán határ közelében. Kijelentette, a NATO-nak a legrosszabbra kell felkészülnie, hiszen Oroszország európai országokkal, vagy az azokkal szomszédos államokkal szemben már alkalmazott katonai erőszakot.

"Fel kell készülnünk annak lehetőségére, hogy Oroszország ismételten katonai beavatkozást hajt végre. A legjobbat kell remélnünk, de a legrosszabbra kell felkészülnünk" - fogalmazott.

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország a közelmúltban megszakította diplomáciai kapcsolatait a NATO-val. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a katonai szövetség arra szólítja fel Moszkvát, hogy vonja vissza  döntését, és ismételten vegyen részt a NATO-Oroszország Tanács munkájában a béke és biztonság érdekében. A katonai szövetség hisz abban, hogy a párbeszéd létfontosságú - tette hozzá Stoltenberg.

Rigában a kedden kezdődött tanácskozáson a külügyminiszterek megvitatják Stoltenberg javaslatait a NATO misszióira és a modern biztonsági kihívásokhoz történő alkalmazkodást meghatározó, úgynevezett stratégiai koncepcióra vonatkozóan.

A legutóbbi stratégiai koncepciót 2010-ben fogadták el, és abban a dokumentumban nem szerepelt a Kína és az éghajlatváltozás jelentette kihívás.

Közben Oroszország tájékoztatta az Egyesült Államokat arról, hogy nincsenek agresszív tervei Ukrajnával szemben - jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára kedden a Rosszijszkaja Gazeta című kormánylapnak nyilatkozva.  

"Az amerikai félhez intézett azon felhívásaink ellenére, hogy fejezze be a dezinformáció terjesztését mind a tömegtájékoztatási eszközökben, mind az európai partnerekkel történő kapcsolattartásban, ebben nem történt változás" - nyilatkozott.

Patrusev ennek okát abban látta, hogy Washington Moszkva állítólagos agresszív terveire hivatkozva újabb szankciókat kíván bevezetni Oroszország ellen és fegyvert szállítana Ukrajnának. Az orosz tisztségviselő szerint az ukrán határ közelében nincsenek indokolatlan orosz csapatmozgások és nem tervezett gyakorlatok. Hozzátette, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a NATO és Ukrajna csapatainak mozgását a határai közelében.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a brazil hivatali partnerével Carlos Alberto Francával közösen megtartott moszkvai sajtótájékoztatón sérelmezte, hogy a NATO "jelentős alegységeket és haditechnikát" dob át az orosz határok közelébe, Ukrajnában, a Donyec-medencében pedig erőket és erőket vontak össze "egyre nagyobb számú nyugati kiképző támogatása mellett".

Lavrov szerint a nyugati országok évek óta "oroszellenes lépésekre provokálják" Kijevet, amely "katonai kalandokra ragadtathatja magát".  Kifejezte reményét, hogy "a jelenlegi kijevi rezsim nem követi Szaakasvili útját".

Az orosz diplomácia vezetője Miheil Szaakasvili georgiai elnökre utalt, aki 2008-ban kísérletet tett rá, hogy katonai erővel hódítsa vissza a szakadár Dél-Oszétiát. A konfliktusba Moszkva beavatkozott a georgiai kormányerőkkel szemben, majd elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. Ezt rajta kívül csak Nicaragua, Venezuela, Vanuatu és Nauru tette meg. A két köztársaságot Georgia továbbra is saját területének tekinti.

(MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyarországon elfogatóparancs van érvényben egy mezőkaszonyi nő ellen

Bachkov Máriát közokirat-hamisítás miatt körözik. A kárpátaljai származású nő ellen a magyar rendőrség honlapja szerint jelenleg elfogató parancs van érvényben - olvasható a police.hu oldalán. Akinek bármilyen információja van a körözött személy hollétével kapcsolatban az a +3642-524-600/33-11-os telefonszámon és a kir.szabolcsmrfk.dl@szabolcs.police.hu e-mail címen tudja értesíteni a hatóságokat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Magyarországon kábítószer-kereskedelem miatt elfogatóparancs van érvényben a nagybégányi férfi ellen

A kárpátaljai férfi ellen jelenleg elfogatóparancs van érvényben - olvasható a magyar rendőrség honlapján. A nagybégányi születésű Mindák Vincét kábítószer-kereskedelem miatt körözik.  Akinek bármilyen információja van a körözött személy hollétével kapcsolatban az a +3646514532-es telefonszámon és a kir.miskolcrk.dl@police.hu tudja értesíteni a hatóságokat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Több kárpátaljai településen is áramszünetre kell számítani

A Zakarpattyaoblenergo Nyrt. hivatalos honlapja szerint január 24-én 29 kárpátaljai településen fognak javítási és karbantartási munkálatokat végezni az áramellátás megbízhatóságának és az ügyfélszolgálat minőségének javítása érdekében - írta a Kárpátalja . A táblázatban olvasható azon települések listája, ahol január 24-én, hétfőn áramszünet lesz a munkálatok idején.

Megütötte és kiabált diákjával egy kárpátaljai pedagógus (videó)

A legnagyobb közösségi hálón január 21-e óta terjed egy videó, amin az látható, ahogyan egy tanár kiabál egy alsós diákkal, majd megüti.  Mint kiderült, a felvételt a rahói járási Felsőapsán (Verhnye Vogyane) készítették. A videón látható, ahogyan matematikaórán kiabál egy tanár a diákjával, mert nem tudja megoldani a feladatot, és az egész osztály előtt a fejére üt, majd szóban is megalázza. Az eset a rendőrséghez is eljutott január 22-én, akik a helyszínre menve vizsgálatot indítottak az ügyben - tudatta a Kárpátalja ma.

Az ukrán katonák szerint elkerülhetetlen a háború

A CNN fotósa az orosz-ukrán határon járt, ahol elmondása szerint egyre tapintható a feszültség a két fél között. Az oroszok által támogatott szakadárok táborától körülbelül 500 méterre az ukrán katonák már teljes harckészültségben vannak, és „várják az elkerülhetetlent.” Az Ukrajna keleti luhanszki régiójában állomásozó katonákat rendkívül nyugodtnak látta a fotós, akikkel egy teljes napot eltöltött a frontvonalban. „Kizártnak tartom, hogy elkerüljük a harcot. Beletörődtünk, hogy meg fog történni” – mondta egy katona.Kérdéses azonban, hogy honnan fog érkezni a támadás.  Egy másik megkérdezett szerint az oroszok nem a határon át fognak jönni, hanem a tenger felől – erre utalhat a január-februári gyakorlatozás az oroszok részéről –, vagyis az Azovi-tengerről. Egy másik katona nem értett egyet, szerinte a támadás Fehéroroszországból fog érkezni. A támadás irányában tehát nincs konszenzus, a katonák viszont abban egyet értenek, hogy Putyin 100 százalékig biztos, hogy le fog csapni - írta a

A szakértők szerint újabb zárlatot kell bevezetni Ukrajnában

A Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) szakértői pénteken jelezték, hogy a járvány újabb hulláma már ebben a hónapban elkezdődik, ezt látszik bizonyítani az újonnan regisztrált betegek egyre növekvő száma. Előző nap Viktor Ljasko egészségügyi miniszter sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ez az újabb hullám már el is kezdődött Ukrajnában.  A KSE elemzői úgy vélik, igen nagy a valószínűsége annak, hogy még a télen újabb zárlatot kell bevezetni az országban. Rámutattak, hogy a fertőzöttek száma növekedésének alapvető oka a vírus állandó mutációja és az átoltottság alacsony szintje az országban - írta az MTI. Ihor Kuzin országos tisztifőorvos, az egészségügyi miniszter helyettese a LIGA.net hírportálnak nyilatkozva ugyanakkor kijelentette: a tárca nem tervez olyan szigorú zárlatot ismét bevezetni, mint amilyenek 2020-ban voltak. Egyben azt prognosztizálta, hogy a fertőzések száma az omikron variáns terjedése miatt megközelítheti majd akár a napi 60 ezret is. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Szijjártó az ukrán helyzetről: "Mindenfajta hisztériakeltésnek azonban jó lenne véget vetni"

Magyarország minden intézkedést ellenez, amely élezi az ukrajnai helyzetet, ezzel szemben viszont minden olyat támogat, amely segíti a konfliktus tárgyalásos rendezését - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében leszögezte, hogy el kell kerülni egy újabb hidegháborút, illetve a hidegháborús hangulat szítását, az ugyanis egyszer már tragikus következményekkel, elvesztegetett évtizedekkel járt Közép-Európában. "Nem akarunk semmilyen Kelet-Nyugat konfliktus áldozataivá válni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania. Rámutatott, hogy ebből kiindulva a kormány minden olyan lépést ellenez, amely élezi a helyzetet, ugyanakkor támogatja a diplomáciai erőfeszítéseket, a konfliktus tárgyalásos rendezése irányába mutató intézkedéseket, az üzengetés helyetti közvetlen tárgyalásokat és kommunikácót. "Mindenfajta hisztériakelté