A horvát államfő szerint van rá mód, hogy Ukrajna megtartsa "területi integritását vagy annak 99 százalékát", és gazdaságilag is lehet segíteni Kijevet, de nincs helye a NATO-ban, amelynek, mint mondta, nem tagja a semleges Finnország, Ausztria és Svédország sem, amelyek mégis biztonságos államok.
Ennek a válságnak semmi köze Ukrajnához vagy Oroszországhoz, köze van azonban Joe Bidenhez és kormányához - mondta Milanovic, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi biztonsági kérdésekben "következetlenségeket és veszélyes viselkedést" lát az Egyesült Államok részéről.
Milanovic úgy vélte: Biden demokrata párti kormánya saját pártja részéről is nyomás alatt áll, de most azok a republikánusok is szorítják, akik tegnapig még "igazolták és támogatták" Donald Trump volt amerikai elnök "biztos és békés" politikáját Moszkvával szemben. "Most pedig sürgetik a Pentagont és Bident, hogy keményen álljon ki Oroszországgal szemben" - húzta alá a horvát államfő.
"Ha eszkalálódik a helyzet, (a NATO-tag) Horvátország egyetlen katonával sem fog részt venni" - mondta az államfő, aki egyben a horvát hadsereg főparancsnoka is. "Semmi közünk nincs hozzá, és nem is lesz, ezt garantálom" - szögezte le Milanovic.
Emlékeztetett, hogy Viktor Janukovics oroszbarát ukrán államfő hatalomra kerülését 2010 és 2014 között az Európai Unió és Washington is támogatta. "Janukovics egy szélhámos, aki három széken ült, megválasztása pedig államcsíny volt" - mondta.
2014 után Ukrajnában elkezdődtek a konfliktusok - emlékeztetett a horvát államfő. "A mese a következő volt: Ukrajna nyugatra tart, nincs mit keresnie Oroszország társaságában, a vámunió Moszkvával és a többi volt szovjet tagállammal rossz, az EU pedig tejjel-mézzel folyó Kánaán" - fogalmazott Milanovic.
Ehhez képest szerinte "nyolc évvel később Ukrajna továbbra is a világ egyik legkorruptabb országa, gazdaságilag stagnál, az EU-tól pedig nem kapott semmit".
Közben Ukrajna nyilvános bocsánatkérést követel Horvátországtól Zoran Milanovic horvát államfő keddi kijelentései miatt - közölte a kijevi külügyminisztérium.
A tárca honlapján arról tájékoztatott, hogy bekérették Horvátország kijevi nagykövetét, akivel közölték, hogy Milanovic kijelentései teljességgel elfogadhatatlanok Ukrajna számára.
Kijev megjegyezte, hogy Milanovic szavai a 2014-es Majdan-tüntetésekről sértik azoknak az ukránoknak és külföldieknek az emlékét, akik életüket adták Ukrajna európai jövőjéért. Kijev mélységes csalódottságának adott hangot Horvátország elnökének Ukrajna NATO-tagságáról és az országnak az orosz agresszióval szemben nyújtott külföldi segítséggel kapcsolatos kijelentései miatt is. A külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a horvát vezető szavai "nem egyeztethetők össze az emberi értékekkel, és visszatetszők a horvát nép háborújának keserű tapasztalatát tekintve".
"A horvát elnök kifejezésre juttatta elutasító hozzáállását és hálátlanságát azért a segítségért, amelyet Ukrajna és az ukránok nyújtottak Horvátországnak a függetlenségi harca során, valamint a korábban ott pusztító tüzek elleni küzdelemben. Biztosak vagyunk viszont abban, hogy ez a hálátlanság az ő személyes vonása és nem terjed ki a horvátokra, akikkel barátság és kölcsönös tisztelet köt össze minket" - hangsúlyozta a minisztérium.
A tárca szerint Milanovic kijelentései az orosz propagandát közvetítik, és nem felelnek meg Horvátország következetes, Ukrajna szuverenitását és területi integritását támogató hivatalos álláspontjának, rontják a kétoldalú kapcsolatokat, valamint gyengítik az EU és a NATO egységét Európa jelenlegi biztonsági fenyegetéseivel szemben.
A külügyminisztérium egyúttal hangsúlyozta, hogy Ukrajna nagyra értékeli a Horvátországgal fenntartott baráti és partnerségi kapcsolatokat, amelyek sikeresen alakulnak a két állam kormánya között, és számít Horvátország további támogatására, különösen az európai és euroatlanti integrációja felé vezető úton.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: