Johnson az ukrajnai helyzetről tartott keddi alsóházi tájékoztatóján kijelentette: nem lehet alku tárgyává tenni azt a szabad és egységes Európát, amely az 1989-től 1991-ig tartó időszak "bámulatos éveiben" alakult ki, felszámolva a vasfüggöny által teremtett megosztottságot.
A brit kormányfő szerint az orosz kormány decemberben előterjesztett megállapodás-tervezete ismét felosztaná az európai földrészt szabad országokra, és olyan országokra, amelyeknek kül- és védelmi politikája kifejezetten a Kreml által kijelölt korlátok közé szorulna - fogalmazott a brit miniszterelnök.
Boris Johnson szerint az orosz előterjesztés értelmében fél Európa - köztük a NATO és az Európai Unió tucatnyi vagy még több tagországa - csak részben lenne szuverén, és Moszkva engedélyét kellene kérnie, ha más NATO-országokból szeretne bármilyen katonai alakulatot a területére invitálni.
Az Európa közepén, az orosz határoktól több száz mérföldre fekvő Csehországnak például a Kreml engedélyéért kellene folyamodnia, ha közös gyakorlatra, vagy csak árvízi segítségnyújtás céljából akarna meghívni német gyalogosszázadot - mondta a brit kormányfő.
Boris Johnson kijelentette: semmi újdonság nincs abban, hogy egy nagy és erős ország nyers erő alkalmazásával próbál másokat egyébként teljesen elfogadhatatlan követelések teljesítésére kényszeríteni.
Hozzátette ugyanakkor: ha Vlagyimir Putyin orosz elnök a vérontás és a rombolás útját választja, fel kell ismernie, hogy ez tragikus és hiábavaló lépés lenne, és azt sem szabad elhitetni vele, hogy könnyedén leszalámizhat egy kisebb részt Ukrajnából, mert ebben az esetben is heves ellenállásba ütközne.
Johnson kijelentette: aki megfordult Kijevben, és látta azt az emlékfalat, amelyen csaknem 4500, hazája védelmében elesett ukrán portréja látható, az tudhatja, hogy az ukránok készek felvenni a harcot, és folyamatosan egyre nagyobb jártasságra tesznek szert a gerillahadviselésben.
Ha Oroszország ezt az utat követi, sok orosz édesanya fia nem fog hazatérni - fogalmazott keddi parlamenti felszólalásában a brit miniszterelnök, felidézve, hogy a konfliktusnak már eddig is több mint 14 ezer halálos áldozata van.
Johnson szerint ha Oroszország célja valóban az, hogy a NATO-t minél távolabb tartsa határaitól, akkor az Ukrajna elleni inváziónál aligha találhatna ki kontraproduktívabb lépést, a támadás következményei között lenne ugyanis - a súlyos gazdasági szankciók mellett - a NATO megnövekedett jelenléte a szövetség keleti térségeiben.
Közölte: előző este virtuális megbeszélésen vett részt Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Andrzej Duda lengyel államfővel, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, valamint Charles Michellel, az Európai Tanács vezetőjével és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
A megbeszélésen egyezség született az Ukrajna elleni esetleges orosz támadásra adandó egységes válaszlépésekről, vagyis minden korábbinál súlyosabb, összehangolt szankciók érvénybe léptetéséről.
A NATO-szövetségesek ugyanakkor készen állnak arra - ahogyan mindig is készen álltak -, hogy őszinte diplomácia útján foglalkozzanak Oroszország jogos aggályaival - mondta a brit kormányfő.
Johnson kijelentette: Vlagyimir Putyinnal tartott legutóbbi megbeszélésén is felidézte, hogy a történelem kritikus pillanataiban Nagy-Britannia és Oroszország mindig egymás mellett állt.
Annak, hogy mindkét ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, egyetlen oka van: a szovjet katonák által tanúsított hősiesség a fasizmus elleni, Nagy-Britanniával vállvetve megvívott küzdelemben - mondta a brit miniszterelnök.
Hozzátette: hiszi, hogy Oroszország minden félelmére gyógyírt lehet találni, és türelmes, fegyelmezett diplomáciával meg lehet teremteni a kölcsönös biztonságot, feltéve, hogy Putyin elnök nem lép bele abba a csapdába, amelyet rettenetes háború elindítása jelentene - írta az MTI.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: