Ugrás a fő tartalomra

Konzultációra hívta az orosz alsóház elnöke a frakcióvezetőket a Donyec-medencei szakadárok elismeréséről

Konzultációra hívta az orosz parlament alsóházának frakcióivezetőit jövő hétre Vjacseszlav Vologyin házelnök, a délkelet-ukrajnai szakadár "népköztársaságok" függetlenségének elismeréséről.

Ezt Vologyin Telegram-bejegyzésben közölte. Hozzátette, hogy a kezdeményezésnek a frakcióvezetőkkel való megvitatása után a kérdést az állami duma (parlamenti alsóház) tanácsának kell megvitatnia - közölte az MTI.

"Kijev semmibe veszi a minszki megállapodásokat, a NATO meg akarja szállni Ukrajnát, ez tragédiához vezethet" - írta a politikus.

"Nem engedhetjük meg, hogy így legyen. Egyvalami teljesen nyilvánvaló: keresni kell a módját annak, hogy hogyan szavatoljuk állampolgáraink és honfitársaink biztonságát a Donyecki Népköztársaságban és a Luhanszki Népköztársaságban" - tette hozzá.

Kommunista parlamenti képviselők szerdán kezdeményezték Vlagyimir Putyin elnöknél az elismerés kérdésének mérlegelését, valamint azt, hogy kezdjen tárgyalásokat a "köztársaságok" vezetőivel az államközi kapcsolatok jogi alapjainak lefektetéséről és az együttműködés aspektusainak rendezéséről.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a kezdeményezéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a kialakult helyzetben nagyon fontos óvakodni az olyan lépésektől, amelyek a feszültség tovább növeléséhez vezethetnek. Mint mondta, a javaslat kezdeményezőinek kerülniük kellene, hogy ilyen kényes ügyben politikai pontszerzésre törekedjenek.

Kitért az újságírói felkérés elől, hogy kommentálja Vologyin szavait. Azt mondta nem kíván az indítványról nyilatkozni, amíg a parlementi mérlegelés tart.

Az orosz médiában pénteken a szakadárok hírszerzésére hivatkozó jelentések jelentek meg, amelyek szerint az ukrán fegyveres erők Szmercs és Uragan típusú rakéta-sorozatvetőket szállítottak, valamint nacionalista egységeket csoportosítottak át a Donyec-medencébe, és támadást készítenek elő. A közlések szerint vegyi provokációkra is számítani lehet.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva "komoly politikai döntéseket" helyezett kilátásba arra az esetre, ha az Egyesült Államok és a NATO kiábrándító válaszokat ad az orosz garanciaigényekre. Ezekre, mint Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai pénteki genfi tárgyalásain kiderült, várhatóan csak a jövő hétre készül el a Moszkva által igényelt írásos válasz.

"De a diplomácia mindenképpen központi szerepet játszik. Mi nem akarunk konfliktust, nem támadunk meg senkit, nem fenyegetünk senkit, mi az érdekeinket akarjuk megbízható módon biztosítani" - fogalmazott a diplomata.

Orosz hivatalos személyek korábban arra figyelmeztettek, hogy Moszkva "haditechnikai" választ fog adni, ha nem elégíti ki az Egyesült Államok és a NATO válasza.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken telefonon ismertette finn hivatali partnerével, Sauli Niinistövel a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz igényeket, valamint beszámolt az orosz félnek az előző héten az Egyesült Államokkal, a NATO-val és az Európai és Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Állandó Tanácsában folytatott megbeszéléseiről. Putyin elmondta, hogy Oroszország részletes és írásos választ vár tárgyalópartnereitől.

Az orosz elnök a délkelet-ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodások semmibe vételével vádolta meg Kijevet. A felek a Kreml tájékoztatása szerint egyetértettek abban, hogy a 2015-ben elfogadott intézkedéscsomag végrehajtásának nincs alternatívája.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pénteken moszkvai látogatásra hívta meg brit hivatali partnerét, Ben Wallace-t az aktuális biztonsági problémák megvitatására. Hétfői parlamenti felszólalásában Wallace helyezte kilátásba, hogy Londonba invitálja Sojgut.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Augusztus végén véget ér a hadiállapot Ukrajnában?

Ukrajnában a hadiállapot valószínűleg nem ér véget augusztus 23-án - jelentette ki az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában Olekszandr Zavitnevics, a Legfelsőbb Tanács Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottságának vezetője. Szavai szerint ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, Ukrajnának meg kell nyernie a háborút. "Nem csak be kell fejezni, hanem katonai győzelmet kell aratnunk, fel kell szabadítani az összes megszállt területet" - tette hozzá. Zavitenics biztos abban, hogy ilyen rövid időn belül nem valószínű a győzelem. Szerinte ősszel várható a háború aktív szakasza. "Sok múlik a beérkező fegyvereken, azok mennyiségén és minőségén” – jegyezte meg. Zavitenics hangsúlyozta: jelenleg a mozgósítás második hulláma zajlik az országban, egyelőre nem terveznek újabbat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Hatályba lép az ukrán nyelvtörvény második és hatodik cikkelye, a szabálysértőket akár 12 ezer hrivnyára is büntethetik

Július 16-án lép hatályba Ukrajna Az ukrán nyelv államnyelvként való működésének biztosításáról szóló törvényének második és hatodik cikkelye. Ennek értelmében minden árunak az ukrán fogyasztókat kell megcélozni. Az az áru, amely jelenleg már Ukrajna területén van, megmaradhat a korábbi formájában, de minden másnak, amely július 16-át követően jelenik meg országunkban, ukrán felülettel kell rendelkeznie. Az ukrán nyelvre való átállást a vállalkozásoknak kell biztosítaniuk. A törvény betartását az államnyelv védelméért felelős biztos felügyeli. A felület ukrán nyelvű változatának hiánya esetében első alkalommal három és fél ezer hrivnyától hét és fél ezer hrivnyáig terjedő pénzbírság szabható ki. A jogszabályi normák ismételt be nem tartásáért 7500-tól csaknem 12 ezer hrivnyáig terjedő pénzbírságot kell fizetnie a szabálysértőnek. Ezenkívül Olekszandr Packan, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás helyettes vezetője elmondta, hogy a web- és közösségi oldalak, a YouTube-, a Viber-, a

Hivatalos közlemény jelent meg a nők mozgósításáról

Egy tavaly elfogadott védelmi minisztériumi rendelet alapján bizonyos foglalkozású nők valóban hadkötelezettekké válnak Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) mellett működő Dezinformáció Elleni Központ közben a Facebookon közölt bejegyzésében oszlatta el azt a álhírt, amely szerint a hadkötelezettség alá eső nőket is mozgósíthatják ősztől. Kifejtették, hogy egy tavaly elfogadott védelmi minisztériumi rendelet alapján bizonyos foglalkozású nők valóban hadkötelezettekké válnak, azaz a fegyveres erők, a nemzeti gárda vagy más katonai alakulatok tartalékállományába kerülnek.  A tartalékosként történő bejegyzésük viszont nem jelenti a mozgósításukat, mivel háború idején nőket csak szerződéses alapon vagy önkéntesen lehet toborozni. A 18 év alatti gyermeket nevelő nők pedig eleve nem kötelezhetők katonai szolgálatra - mutattak rá a központnál. (MTI)

Törvényben tiltanák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását

Ukrajna Legfelső Tanácsa azt javasolja, hogy törvényben tiltsák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását a hadiállapot idején. A képviselők által összeállított törvényjavaslat szövege felkerült a parlament hivatalos honlapjára. A törvényjavaslat meghatározná azon személyek kategóriáit is, akik katonai szolgálatot teljesíthetnek a tartózkodási vagy nyilvántartási helyükön. Jelenleg Ukrajnában a hadiállapot idején az ukrán állampolgárságú hadköteles férfiak kiutazásának rendjét csak az ukrán elnök rendelete szabályozza, azonban törvény erről nem rendelkezik.  Az ukrán törvényalkotók új cikkellyel egészítenék ki Ukrajna Alkotmányát: Az állampolgárok Ukrajnából való kilépésének és Ukrajnába való belépésének eljárásáról. Kivételt képeznének az ukrán kormány által felmentett személyek és a halasztásra jogosultak. Ilyenek például a felsőfokú szakképzési és felsőoktatási intézmények hallgatói, az asszisztensek és gyakornokok, aspiránsok és doktoranduszok, ha

Kreml: a nap végére véget érhet a háború, ha Kijev teljesíti Moszkva feltételeit

Akár már a mai nap végére véget érhetne a háború, ha Ukrajna kapitulálna és teljesítené az orosz fél valamennyi követelését - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az RBK-Ukrajina hírportál szerint.  Peszkov szerint amennyiben Kijev kiadja a parancsot a fegyverletételre és elfogadja Moszkva követeléseit, az a harcok végét jelentené. Arról, hogy Moszkva milyen feltéleket szabott, Peszkov nem adott bővebb tájékoztatást. Volodimir Zelenszkij szerint a legkésőbb a tél beálltáig véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a legerősebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez az orosz agresszió ellen védekező országnak. Korábban Kirilo Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés főnöke a ITV brit televíziónak adott interjújában azt állította, hogy augusztustól fordulópont következik be az orosz-ukrán háborúban, az év végére a harcok intenzitása szinte a nullára fog csökkenni. KÖVESSEN MIN

Fény derült az oroszok igazi tervére

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat leleplezte az orosz vezérkar főigazgatóságának (GRU) Ukrajnában tevékenykedő ügynökhálózatát, amely az ország elfoglalását próbálta segíteni. Köztük volt egy ukrán parlamenti képviselő is - írta az Index . Egy ukrán parlamenti képviselő is segítette Oroszországot Ukrajna elfoglalásában – állítja az ukrán titkosszolgálat (SZBU). Andrij Derkacs parlamenti képviselő a nyomozás szerint felügyelte számos magánbiztonsági cég létrehozását különböző régiókban, hogy „ezeket Ukrajna gyors átvételére használja fel”. A titkosszolgálat szerint a hálózat operatív fejlesztése már régóta zajlott, de az SZBU végül a háború elején semlegesítette azt egy volt képviselői asszisztens, Ihor Kolesznyikov letartóztatásával. Az ukrán fél állítása szerint a letartóztatott asszisztens fedőneve „Veterán” volt, és ő volt az összekötő az orosz különleges szolgálat és Andrij Derkacs parlamenti képviselő között. Kolesznyikov szerint Derkacsot 2016-ban vették fel, és személyesen a GRU fel

Nyugtalanító kijelentést tett az orosz külügyminiszter arról, mikor ér véget az ukrajnai háború

Minél több nyugati ország küld fegyvereket Ukrajnába, annál tovább fog tartani a konfliktus – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Híradó szerint. Oroszország többször is a Nyugatot vádolta a konfliktus elhúzódásáért, és rakétacsapásokat intézett az Egyesült Államok és Európa által Kijevnek szállított fegyvereket tároló fegyverraktárak ellen. A türkmenisztáni látogatása során tartott sajtótájékoztatón Lavrov elmondta, hogy Oroszország nem célzott meg egy bevásárlóközpontot sem az ukrajnai Kremencsuk városában hétfőn. Lavrov – az orosz védelmi minisztérium által kedden kiadott nyilatkozatot megismételve – újságíróknak azt mondta, hogy a bevásárlóközpont üres volt, amikor a tűz keletkezett annak következtében, hogy Oroszország csapást mért egy nyugati fegyvereket tároló fegyverraktárra, amely a bevásárlóközpont mellett volt. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: