Ugrás a fő tartalomra

Moszkva felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel a Kijevnek nyújtott katonai támogatással

Moszkva felszólítja Washingtont, hogy hagyjon fel a Kijevnek nyújtott katonai támogatással, mert ez közvetlenül fenyegeti Oroszországot - jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán a Valdaj nemzetközi vitaklubban.

"Hangsúlyozzuk, hogy fel kell hagyni a militáns ukrán rezsim fegyverrel történő ellátásával, a kiképzésben történő segítségnyújtással, a katonai bázisok építésére vonatkozó tervek kidolgozásával és azok végrehajtásával, a kiképző-gyakorló tevékenységgel és sok más olyan dologgal, amely direkt, közvetlen fenyegetést jelent ránk nézve" - mondta.

Rjabkov felszólította az Egyesült Államokat, hogy konkrét lépésekkel kényszerítse Kijevet az ukrajnai rendezés alapelveit tartalmazó minszki megállapodások maradéktalan végrehajtására, ha valóban érdekelt a konfliktus politikai megoldásában - írta az MTI.

Kritikusnak nevezte az európai biztonsági helyzetet, amiért Washingtont és a NATO-t tette felelőssé. Indoklása szerint a többi között azért, mert Ukrajnát Oroszországra való nyomásgyakorlásra használják fel.

Mindemellett kifejezte meggyőződését, hogy Európában nem áll fenn a nagyszabású háború veszélye, és leszögezte, hogy Oroszország nem szándékozik agresszív lépéseket tenni Ukrajna ellen.

"Nem fogjuk megtámadni vagy megszállni Ukrajnát" - hangsúlyozta a miniszterhelyettes.

Arról biztosította a nyugati államokat, hogy semmi alapjuk sincs az aggodalomra a februárban esedékes orosz-fehérorosz hadgyakorlattal kapcsolatban. Mint mondta, Oroszországnak és a Nyugatnak a diplomáciára kell összpontosítania.

A diplomata hangsúlyozta, hogy Oroszország az általa sürgetett biztonsági garanciákról elsősorban az Egyesült Államokkal szeretne megállapodni. Úgy vélekedett, hogy kontraproduktív túl sok országot bevonni ebbe a folyamatba. Az orosz kezdeményezésekről a NATO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamaival folytatott tárgyalások tapasztalataira hivatkozva azt mondta: az orosz félben az a benyomás alakult ki, hogy a NATO nem más, mint egy "USA plusz".

Ugyanakkor több témakörben lehetségesnek nevezte a tárgyalásokat, ha az amerikaiakkal történő egyeztetésen elmozdulás történik.

Az orosz elvárások mibenlétére vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: Moszkvának mindenekelőtt jogi garanciákra van szüksége arra, hogy a NATO nem fog tovább bővülni, hogy a szövetség katonai infrastruktúrája visszatér az 1997-es határokhoz, és hogy a NATO nem telepít csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

"A többi már az ezen irányokban történő mozgástól függ" - mondta a politikus.

Rjabkov szerint Oroszország kész lenne alternatívaként megfontolni olyan amerikai kötelezettségvállalás elfogadását, amelynek értelmében az Egyesült Államok soha nem szavazná meg Ukrajna és más országok NATO-csatlakozását.

"A 2008-as bukaresti csúcstalálkozó jól ismert formuláját, amely szerint Ukrajna és Grúzia a NATO tagjává válik, ki kell zárni, le kell cserélni arra az egyetértésre, hogy ez soha nem fog megtörténni. Avagy alternatívaként, ha az Egyesült Államok jogilag kötelező érvényű egyoldalú kötelezettségvállalást tesz arra, hogy soha nem fogja megszavazni Ukrajna és más országok NATO-csatlakozását, készek vagyunk megfontolni ezt a lehetőséget" - mondta az orosz külügyminiszter-helyettes.

"És azt mondanám, hogy ez lenne a könnyebb út az Egyesült Államok számára, természetesen ha az Egyesült Államokban meglenne a kellő politikai akarat" - tette hozzá Rjabkov.

Leszögezte, hogy Oroszország külső nyomás hatására nem fog változtatni azon, hogy hol állomásoztassa fegyveres erőit a saját területén. Elmondta, hogy az Egyesült Államok és a NATO még nem adott írásos választ Oroszország biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira, hozzátéve: Moszkva nem hajlandó a végtelenségig várni rájuk, és "belemerülni a szokásos diplomáciai, bürokratikus huzavonába".

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Augusztus végén véget ér a hadiállapot Ukrajnában?

Ukrajnában a hadiállapot valószínűleg nem ér véget augusztus 23-án - jelentette ki az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában Olekszandr Zavitnevics, a Legfelsőbb Tanács Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottságának vezetője. Szavai szerint ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, Ukrajnának meg kell nyernie a háborút. "Nem csak be kell fejezni, hanem katonai győzelmet kell aratnunk, fel kell szabadítani az összes megszállt területet" - tette hozzá. Zavitenics biztos abban, hogy ilyen rövid időn belül nem valószínű a győzelem. Szerinte ősszel várható a háború aktív szakasza. "Sok múlik a beérkező fegyvereken, azok mennyiségén és minőségén” – jegyezte meg. Zavitenics hangsúlyozta: jelenleg a mozgósítás második hulláma zajlik az országban, egyelőre nem terveznek újabbat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Hatályba lép az ukrán nyelvtörvény második és hatodik cikkelye, a szabálysértőket akár 12 ezer hrivnyára is büntethetik

Július 16-án lép hatályba Ukrajna Az ukrán nyelv államnyelvként való működésének biztosításáról szóló törvényének második és hatodik cikkelye. Ennek értelmében minden árunak az ukrán fogyasztókat kell megcélozni. Az az áru, amely jelenleg már Ukrajna területén van, megmaradhat a korábbi formájában, de minden másnak, amely július 16-át követően jelenik meg országunkban, ukrán felülettel kell rendelkeznie. Az ukrán nyelvre való átállást a vállalkozásoknak kell biztosítaniuk. A törvény betartását az államnyelv védelméért felelős biztos felügyeli. A felület ukrán nyelvű változatának hiánya esetében első alkalommal három és fél ezer hrivnyától hét és fél ezer hrivnyáig terjedő pénzbírság szabható ki. A jogszabályi normák ismételt be nem tartásáért 7500-tól csaknem 12 ezer hrivnyáig terjedő pénzbírságot kell fizetnie a szabálysértőnek. Ezenkívül Olekszandr Packan, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás helyettes vezetője elmondta, hogy a web- és közösségi oldalak, a YouTube-, a Viber-, a

Törvényben tiltanák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását

Ukrajna Legfelső Tanácsa azt javasolja, hogy törvényben tiltsák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását a hadiállapot idején. A képviselők által összeállított törvényjavaslat szövege felkerült a parlament hivatalos honlapjára. A törvényjavaslat meghatározná azon személyek kategóriáit is, akik katonai szolgálatot teljesíthetnek a tartózkodási vagy nyilvántartási helyükön. Jelenleg Ukrajnában a hadiállapot idején az ukrán állampolgárságú hadköteles férfiak kiutazásának rendjét csak az ukrán elnök rendelete szabályozza, azonban törvény erről nem rendelkezik.  Az ukrán törvényalkotók új cikkellyel egészítenék ki Ukrajna Alkotmányát: Az állampolgárok Ukrajnából való kilépésének és Ukrajnába való belépésének eljárásáról. Kivételt képeznének az ukrán kormány által felmentett személyek és a halasztásra jogosultak. Ilyenek például a felsőfokú szakképzési és felsőoktatási intézmények hallgatói, az asszisztensek és gyakornokok, aspiránsok és doktoranduszok, ha

Kreml: a nap végére véget érhet a háború, ha Kijev teljesíti Moszkva feltételeit

Akár már a mai nap végére véget érhetne a háború, ha Ukrajna kapitulálna és teljesítené az orosz fél valamennyi követelését - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az RBK-Ukrajina hírportál szerint.  Peszkov szerint amennyiben Kijev kiadja a parancsot a fegyverletételre és elfogadja Moszkva követeléseit, az a harcok végét jelentené. Arról, hogy Moszkva milyen feltéleket szabott, Peszkov nem adott bővebb tájékoztatást. Volodimir Zelenszkij szerint a legkésőbb a tél beálltáig véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a legerősebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez az orosz agresszió ellen védekező országnak. Korábban Kirilo Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés főnöke a ITV brit televíziónak adott interjújában azt állította, hogy augusztustól fordulópont következik be az orosz-ukrán háborúban, az év végére a harcok intenzitása szinte a nullára fog csökkenni. KÖVESSEN MIN

Fény derült az oroszok igazi tervére

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat leleplezte az orosz vezérkar főigazgatóságának (GRU) Ukrajnában tevékenykedő ügynökhálózatát, amely az ország elfoglalását próbálta segíteni. Köztük volt egy ukrán parlamenti képviselő is - írta az Index . Egy ukrán parlamenti képviselő is segítette Oroszországot Ukrajna elfoglalásában – állítja az ukrán titkosszolgálat (SZBU). Andrij Derkacs parlamenti képviselő a nyomozás szerint felügyelte számos magánbiztonsági cég létrehozását különböző régiókban, hogy „ezeket Ukrajna gyors átvételére használja fel”. A titkosszolgálat szerint a hálózat operatív fejlesztése már régóta zajlott, de az SZBU végül a háború elején semlegesítette azt egy volt képviselői asszisztens, Ihor Kolesznyikov letartóztatásával. Az ukrán fél állítása szerint a letartóztatott asszisztens fedőneve „Veterán” volt, és ő volt az összekötő az orosz különleges szolgálat és Andrij Derkacs parlamenti képviselő között. Kolesznyikov szerint Derkacsot 2016-ban vették fel, és személyesen a GRU fel

Ekkora pusztítást végzett az amerikai nehézfegyver egy orosz bázison (videó)

Az ukránok nemrég jutottak az új fegyverhez, a felvétel Donbaszban készült - szúrta ki a Mandiner . Egy videofelvételen látható, hogy milyen károkat okozott egy orosz katonai bázison egy amerikai HIMARS rakéta-sorozatvető, amelyhez nemrég jutottak hozzá az ukránok. A felvétel a Donbaszban, Izjum környékén készült. The first results of American HIMARS work on the positions of the occupiers in the #Izyum direction. pic.twitter.com/nSFESPCHXS — NEXTA (@nexta_tv) June 26, 2022 Az amerikai fegyverek a múlt hét közepén érkeztek meg Ukrajnába, szombaton pedig az ukrán hadsereg vezérkari főnöke közölte, hogy már hadrendbe állították ezeket, és megkezdték a működésüket. Hangsúlyozzák: a HIMARS-októl és a többi, nyugati államoktól érkező nehéztüzérségi eszköztől a szakértők azt várják, hogy ellensúlyozzák az orosz tüzérségi fölényt, amely a háború kezdete óta tapasztalható. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Nyugtalanító kijelentést tett az orosz külügyminiszter arról, mikor ér véget az ukrajnai háború

Minél több nyugati ország küld fegyvereket Ukrajnába, annál tovább fog tartani a konfliktus – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Híradó szerint. Oroszország többször is a Nyugatot vádolta a konfliktus elhúzódásáért, és rakétacsapásokat intézett az Egyesült Államok és Európa által Kijevnek szállított fegyvereket tároló fegyverraktárak ellen. A türkmenisztáni látogatása során tartott sajtótájékoztatón Lavrov elmondta, hogy Oroszország nem célzott meg egy bevásárlóközpontot sem az ukrajnai Kremencsuk városában hétfőn. Lavrov – az orosz védelmi minisztérium által kedden kiadott nyilatkozatot megismételve – újságíróknak azt mondta, hogy a bevásárlóközpont üres volt, amikor a tűz keletkezett annak következtében, hogy Oroszország csapást mért egy nyugati fegyvereket tároló fegyverraktárra, amely a bevásárlóközpont mellett volt. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: