Ez az első alkalom a feszültség újbóli kiéleződése óta, hogy Ukrajna és Oroszország képviselői leültek tanácskozni - Franciaország és Németország közvetítésével - az ukrajnai válság ügyében. A szerda délben kezdődött, majdnem nyolc óra hosszú tanácskozás végén a felek közös nyilatkozatban erősítették meg elkötelezettségüket az ukrajnai konfliktus békés rendezéséről szóló minszki megállapodásokon alapuló tűzszünet fenntartása mellett.
"A felek támogatják a tűzszünet feltétel nélküli betartását(...) függetlenül a minszki megállapodások végrehajtásával kapcsolatos egyéb vitás kérdésektől" - ismertette a megállapodást honlapján az Elysée-palota, azaz a francia elnöki hivatal.
A francia elnöki hivatal egyik tisztségviselője szerint a normandiai formátum sikeresnek bizonyult abban, hogy Oroszország elkötelezte magát a békés rendezést szolgáló folyamatban történő való részvételre. Kijelentette, hogy ez jó jelzés lépés a feszültségek oldásához.
Az illetékes fontosnak tartotta kiemelni: több mint két éve ez az első eset, hogy a normandiai formátumban sikerült volna bármiben is megállapodni. Hangsúlyozta azt is, hogy a feltételek nélküli tűzszünetről született megállapodás a jelen körülmények között rendkívüli jelentőséggel bír.
"A találkozó teszt volt. Úgy vélem, ma megtapasztalhattuk, hogy az oroszok hajlandóak a feszültség csökkentésére ebben a kérdésben, meglátjuk, hogy két hét múlva ez megerősítést nyer-e" - idézi az Elysée-palota tisztségviselőjét az MTI. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője úgy fogalmazott a találkozót követően, hogy Kijev, Moszkva, Berlin és Párizs képviselőinek tanácskozása bizonyítja a békés rendezést szolgáló normandiai formátum újjáéledését. Jermak újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a résztvevők kifejezték szándékukat a meglévő vitás kérdések rendezésére. Ugyanakkor megerősítette, hogy továbbra is jelentős nézeteltérések vannak Kijev és Moszkva között.
"Azt azért látjuk, hogy a tűzszünet működik, van egynéhány provokáció, de működik" - mondta Jermak. Hozzátette, a felek két hét múlva ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, akkor Berlinben.
Dmitrij Kozak, a Kreml kabinetfőnök-helyettese szintén a tárgyalás végén kijelentette, hogy Kijevnek most két hete van új álláspont kidolgozására.
Az orosz elnök ukrajnai konfliktus ügyében illetékes különmegbízottja egyben kifogásolta, hogy a kijevi vezetés eddig egyáltalán nem, vagy csak elutasítóan reagált a szakadárok humanitárius és egyéb kapcsolatfelvételi kísérleteire. Mint mondta, az ukrán kormány máig nem biztosított semmi perspektívát a donyecki és luhanszki "népköztársaságoknak". Hangsúlyozta, hogy mindez szembemegy a konfliktus megoldását célzó erőfeszítésekkel.
Kozak leszögezte, hogy újabb csúcstalálkozó Oroszország és Ukrajna között német-francia közvetítéssel csakis akkor válik lehetségessé, ha megállapodás jön létre a Donyec-medence jogi státuszáról, illetve az ott tartandó választásokról.
Az Élysée-palota belső köreiből a dpa német hírügynökség úgy értesült, hogy a megbeszélések humanitárius intézkedések és Ukrajna jövője körül forogtak. Mindemellett felmerült az is, hogy kitűzhetnének időpontot az oroszbarát kelet-ukrajnai szeparatisták és a kijevi vezetés tárgyalásaira a Donyec-medence különleges státuszáról. Kijev mindeddig elutasította ezt, mivel nem a szakadárokat, hanem Moszkvát tekinti tárgyalópartnerének.
A normandiai formátumú egyeztetések a Donyec-medencei válság békés, tárgyalásos rendezésére jöttek létre. Az úgynevezett normandiai négyek - Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország - 2015 februárjában hozta tető alá a minszki megállapodásokat, de azok maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára.
Nyugati országok az elmúlt hetekben többször is Ukrajna elleni háború előkészítésével vádolták meg Oroszországot, amit Moszkva visszautasított.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: