Ugrás a fő tartalomra

Kárpátalja települései: Ismerje meg Csongor történetét

A szinte teljes egészében magyarok lakta település a Csap-Nagydobrony–Munkács útvonal mentén terül el, a Szernye-kanális partján. A község 23 kilométerre fekszik Munkácstól, Dobrony ide 5, Csap 18 kilométer. A legközelebbi vasútállomás Szernyén – a település négy kilométernyi távolságra van innét – illetve Barkaszón (ide öt kilométer) található. Neve a Coma szláv személynévből ered, mely helynévképzővel Comina alakra változott, ebből lett a magyar Csomonya. A helység neve évszázadokon át Csomonya volt. Az 1898-as évi negyedik törvénycikk alapján végzett országos helynévrendezés során változtatták Csongorra.

1387-ben Chomonia néven említik először. A települést hajdan őserdők és a Szernye valamint a Latorca folyóból kiáradt mocsarak környezték. A krónikák tanúsága szerint a 15. században Korjatovics Tódor podóliai herceg tulajdonát képezte, akit a Kerepecz családdal való birtoklási viszály során a leleszi prépostság Zsigmond király parancsára törvény elé idéztetett. A pernek az lett az eredménye, hogy az orosz herceg elveszítette csomonyai birtokát, amely Pálóczy Mátyás, Imre és György tulajdonába került.

1427-ben már Brankovics György, 1440-ben pedig a dobóruszkai Dobók tulajdona. Pálóczy Simon 1456-ban elkobzás útján veszítette el birtokát, Antal pedig csomonyai és ignéci birtokait Dobó Ferencnek ajánlotta arra az esetre, ha utód nélkül hal meg, ami be is következett.

Később Lorántfy Mihálynéra, leányával pedig Rákóczy Györgyre szállt át a község.

Csomonya község, melyet az 1566-ban itt átvonult tatárok a lakosság nagy részével csaknem teljesen elpusztítottak, 1567-ben hét és fél portából állt. 1638-ra viszont már teljesen újjáépült és benépesült.

Ezekben az időkben határkérdés miatt folyamatos volt a viszály a nagydobronyi községgel. A csomonyai Eördög András és a nagydobronyi Huszár Balázs ispánok egy ízben a Pohár-patakot tűzték ki határnak. Az is kiderül, hogy Dobó Ferenc idejében Csomonya és Nagylucska között a Lőrentin-patak képezte a határt. A peres erdőt Csomonya és Nagydobrony közösen használta, valamint a két falu között a Szernyébe folyó Bekény-, Mertice- és Szomoru-patak képezte a határt.

1676-ban gimesi gr. Forgách András, 1781-ben Esterházy herceg, Lónyay Rózner, gr. Haller és a Hadar család is közbirtokos Csomonyán. Később csatlakoznak hozzájuk gr. Schönborn László, gr. Degenfeld Róth, Csákány György, Nagy Sándor, Makkai András, valamint a Szanyi, Sas és Tamási családok. A többi egyéb nevű lakosok más községekből települtek be. A György család egy része, a Sas, Tamási és a beköltözött Sándor család egy része még 1848 előtt kiváltották magukat földesuraiktól, és közbirtokosok lettek.

A történelem folyamán a község lakosai mind magyarok voltak. 1881-ben a községnek 168 háza, 1061 lakosa és 2346 hold területe volt. A falu erdőségek közötti tisztásra épült, a Latorca-folyó közelében, melynek vize áradás idején a határ nagy részét elöntötte, és egészen a házak alá is benyomult.

1923-ig Csongor a Bereg-vármegyei Mezőkaszonyi járáshoz tartozott, majd a Mezőkaszonyi járás megszűnésekor átkerült a Munkácsi járáshoz. A református egyház megalakulását és történeti adatait bizonyító okmányok 1851-ben elégtek, de ami biztos, hogy a vidéken a Korjatovics által betelepített lakosság eredetileg görögkelti vallású volt, akik a vallásújítást megelőző évtizedekben ezen a vidéken tevékenykedő szerzetesek fáradozásai folytán a római katolikus hitre tértek át.

A térségben sokat munkálkodott Kálmáncsehi Sánta Márton. Az ő érdeme, hogy a környék római katolikus lakossága, köztük a csongoriak is, tömegesen tértek át a helvét hitvallásra. Csomonya, mint egyházközösség a Liber Ecclessiae szerint 1619-ben már Nagydobrony filiálisa. 1624-ben anyaegyházzá alakul, és Héthy János a prédikátora. Az ellenreformáció idején visszahanyatlott filiálissá, és csak 1760 után lett ismét máterré. 1787-től az Ung-felsőzempléni, majd 1850-től az Ungi Egyházmegyéhez tartozik.

A község iskolájáról 1805 óta tudunk. Tanítók voltak: 1825-től Kassai Károly, Diószeghy Ferenc, 1833-tól Kovács István, Kovács Endre, 1903-tól Ajtay Sándor, 1937-től Majoros Géza. Az iskola tanítási nyelve kezdettől fogva a magyar.  A XIX. század végétől, előbb elemi iskolaként majd az 1920-as évektől általános iskolaként működik. 1945-ig párhuzamosan az egyházi iskola is funkcionált. Jelenlegi általános iskolájába több mint 300 tanuló jár. Az új, háromszintes iskola megnyitására 2007. január 15-én került sor. Jelenleg az oktatás magyar nyelven folyik. Az iskola bázisán jelenleg is folyik a hittan oktatás, melyet a helyi református egyházközösség patronál.

Csongor lakossága vérzett az első világháború galíciai frontján, és túlélte. Csehszlovák uralom alá került, határfalu volt a két bécsi döntés közötti időszakban, nyögte a világháború átkát, mint a Magyar Királyság része, kiheverte a sztálini lágerekbe hurcolt férfiak elvesztését. Kemény, dolgos, emberek lakják. A község az utolsó magyar falu a nyelvhatáron Munkács irányában.

1910-ben 1495, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1944 őszén a sztálinisták 300 férfit hurcoltak el a lágerekbe, közülük 101-en odahaltak. A második világháborúban elesett csongori férfiak száma 29. A szovjet éra évtizedeiben a település földművesei a szernyei és barkaszói sorstársaikkal közösen a helyi Kirov Kolhozban dolgoztak. Emellett igen sokan naponta ingáztak a lakóhelyük és a Munkácson, illetve Ungváron levő munkahelyük között. Az itteniek főként építő-és különböző iparvállalatoknál helyezkedtek el. Negyedszázaddal ezelőtt hajnalonként 10 munkásbusz szállította a járási, illetve a megyei központba a helyi munkaerőt. Ukrajna függetlenné válásakor (1991) kialakuló mély gazdasági válság során a csongoriak többsége elveszítette városi munkahelyét. A gazdasági káosz mellékhatásaiból azonban a község már kilábalni látszik.

A faluközösség a templomkertben emlékművet állított a második világháború és a sztálinizmus helyi áldozatainak. A falu határában ősi temetkezési helyek találhatóak, kurgánok, ezek a késői bronz-, illetve a korai vaskorszakból származnak.

Forrás: Wikipédia

További történeteket itt olvashat!

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hatályba lép az ukrán nyelvtörvény második és hatodik cikkelye, a szabálysértőket akár 12 ezer hrivnyára is büntethetik

Július 16-án lép hatályba Ukrajna Az ukrán nyelv államnyelvként való működésének biztosításáról szóló törvényének második és hatodik cikkelye. Ennek értelmében minden árunak az ukrán fogyasztókat kell megcélozni. Az az áru, amely jelenleg már Ukrajna területén van, megmaradhat a korábbi formájában, de minden másnak, amely július 16-át követően jelenik meg országunkban, ukrán felülettel kell rendelkeznie. Az ukrán nyelvre való átállást a vállalkozásoknak kell biztosítaniuk. A törvény betartását az államnyelv védelméért felelős biztos felügyeli. A felület ukrán nyelvű változatának hiánya esetében első alkalommal három és fél ezer hrivnyától hét és fél ezer hrivnyáig terjedő pénzbírság szabható ki. A jogszabályi normák ismételt be nem tartásáért 7500-tól csaknem 12 ezer hrivnyáig terjedő pénzbírságot kell fizetnie a szabálysértőnek. Ezenkívül Olekszandr Packan, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás helyettes vezetője elmondta, hogy a web- és közösségi oldalak, a YouTube-, a Viber-, a

Ezt a 7 pontot kell teljesíteni Ukrajnának, hogy megőrizhesse EU-tagjelölti státusát

Az Európai Bizottság azt ajánlja a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak, hogy adja meg a tagjelölti státust Ukrajnának azonban ehhez további feltételeket kell még teljesítenie A brüsszeli testület a tagjelöltséggel kapcsolatban Ukrajnának átadott dokumentumban jelezte, fenntartja a státusz megvonásáról szóló döntés lehetőségét abban az esetben, ha Ukrajna nem teljesíti a vállalt kötelezettségeit - írta a 444 . 1. Az Alkotmánybíróság reformja Az ukrán Alkotmánybíróság és az ukrán elnöki hivatal közötti viták általánosak voltak az elmúlt években, ami több esetben éles szembenállássá fajult. A helyzetet bonyolította, hogy a testület elnökét, Olekszandr Tupickijt még a Janukovics-korszak végén nevezték ki, és ezt a pozícióját Petro Porosenko elnöksége idején is megőrizte. A korrupcióval vádolt Ab-elnököt 2021 tavaszán vitatott jogszerűségű rendelettel felfüggesztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ám a csatározások folytatódtak. Május végén Andrij Szmirnov, az államfő hivatalának he

Volodimir Zelenszkij felhívta Orbán Viktort

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke kedden felhívta Orbán Viktor miniszterelnököt; a megbeszélésen Ukrajna európai integrációjáról, a háborús menekültek befogadásáról valamint a magyar-ukrán együttműködés egyéb területeiről volt szó - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár. Orbán Viktor a tárgyalás során hangsúlyozta: Magyarország támogatja, hogy Ukrajna megkapja a EU-tagjelölti státuszt, és mielőbb le kell bontani a bürokratikus akadályokat Ukrajna tényleges uniós csatlakozása előtt is. A magyar miniszterelnök tájékoztatta az ukrán államfőt, hogy az e heti európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben ezt az álláspontot fogja képviselni. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarország immár közel 800 ezer ukrajnai menekültet fogadott be, és készen áll a további energiaügyi együttműködésre, az ukrán gabona vasúti fuvarozására valamint még több ukrán diák fogadására is. Volodimir Zelenszkij az ukrán nép nevében köszönetet mondo

Az oroszok hadrendbe állítják a Szarmat rakétarendszert, amellyel egy fél kontinenst el lehet pusztítani

Az év végéig hadrendbe áll az első Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétarendszer - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy katonai iskolák végzős hallgatóival kedden Moszkvában megtartott találkozón. Putyin szerint az orosz csapategységekhez elkezdtek megérkezni az Sz-500-as légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek is, amelyeknek nincs párjuk a világon. Az orosz elnök azt mondta, hogy Moszkva lehetséges katonai fenyegetések és kockázatok figyelembe vételével  fogja erősíteni és fejleszteni fegyveres erőit. Kiemelt feladatnak nevezte a csapatok felszerelését új fegyverrendszerekkel. "Sokkal szélesebb körben kell majd alkalmaznunk a robotikát, a legújabb irányító és felderítő berendezéseket, a pilóta nélküli légi járműveket, és aktívan ki kell fejlesztenünk az új fizikai elveken alapuló fegyverrendszereket. A lézer-, az elektromágneses és egyéb fegyverekre gondolok" - mondta Putyin, aki szerint a világon jelenleg nincs az orosznál hatékonyabb haderő. Korábbi tájék

Putyin szerint Ukrajna a Szovjetunióból való kilépése óta "elherdálta" a gazdaságát

Oroszországnak semmi kifogása Ukrajna európai uniós csatlakozása ellene, mert az EU nem katonai blokk - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a 25. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén. "Az EU nem katonai szervezet, katonapolitikai blokk, ellentétben a NATO-val, ezért mindig is azt mondtuk (.), semmi kifogásunk nincs ellene. Bármely ország szuverén döntése, hogy csatlakozik-e egy gazdasági egyesüléshez vagy sem, és az adott gazdasági egyesülésen múlik, hogy vegyen-e fel új államokat a tagjai közé vagy sem" - mondta. Egyúttal kifejtette, hogy az ukrán gazdaság szerkezete nagyon nagy támogatásokat igényel, és ha Ukrajna nem védi meg a belső piacát, akkor végül félgyarmattá válik. Nem tartotta valószínűnek, hogy a szomszédos ország visszaállítja majd az elveszett repülőgépgyártását, hajógyártását, elektronikai iparát és más kritikus iparágait, mert az európai óriások nem fognak versenytársat teremteni maguk számára. Lehetségesnek nevezte, hogy U

Kuleba az Ukrajnának nyújtott nyugati segítségről, Magyarországról és a kárpátaljai magyarokról

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a HVG-nek beszélt az Ukrajnának nyújtott nyugati segítségről, Magyarországról és a kárpátaljai magyarokról. "Az eddig nyújtott támogatás minden várakozást felülmúlt, és nagyra értékeljük, amit kaptunk.  De a háború olyan méreteket ölt, hogy a hatalmas segítség sem elég.  Ez azonban nem a mi vagy a partnereink hibája. Az az Oroszország a bűnös, amely a február 24-én indított háborúban teljes hadigépezetét mozgósította Ukrajna ellen. Csak egy példa arra, mennyire súlyos a helyzet: a jelenleg a fő hadszíntérnek számító Szeverodonyeck térségében az orosz hadseregnek tizenötször annyi ágyúja van, mint az ukránnak. Ennyi is elég annak megértéséhez, hogy több fegyverre van szükségünk" - mondta a politikus. Már felmerült a hetedik szankciós csomag lehetősége. Arról, hogy annak mit kellene tartalmaznia Kuleba a következőket mondta: "Három héttel ezelőtt, amikor az EU még nem fogadta el a hatodik szankciós csomagot, azt az üzenetet kaptuk több

Nemzetközi elfogató parancsot adtak ki egy kárpátaljai férfi ellen, aki Kárpátalja elszakadására szólított fel

Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki egy kárpátaljai lakos ellen, aki Kárpátalja elszakadására szólított fel  - írta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közleményére hivatkozva az RBK-Ukrajina hírportál. A 43 éves férfi nyilvánosan a Podkarpatszka Rusz Köztársaság létrehozását hirdette, a közösségi médiában pedig ukránellenes bejegyzéseket tett közzé. "Az Ungvári Kerületi Bíróság bűnösnek találta az elkövetőt Ukrajna Büntetőtörvénykönyve 110. cikkelyéének 2. része (Ukrajna területi integritásának és sérthetetlenségének megsértése) alapján, és hét év börtönbüntetésre ítélte" - közölte az SZBU. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: