Ugrás a fő tartalomra

Ki nem mondott célja a magyar külpolitikának Kárpátalja visszaszerzése?

Vajon mit nyerne a magyar kormány, ha sor kerülne Ukrajna feldarabolására? Sz. Bíró Zoltán történész szerint vállalhatatlan kockázatokkal járna a területi igény megfogalmazása.

Az Oroszország-szakértő szerint radikálisan félreérti a helyzetet a kormány, ha azt feltételezi, hogy előnyökre tehet szert az éppen élet-halál harcát vívó Ukrajnával szemben, és eljöhet az ideje a területi igények érvényesítésének Kárpátalján. "Ez teljesen megalapozatlan remény – már amennyiben valóban gondolkodnak ezen kormánykörökben –, aminek kinyilvánítása végső soron éles konfliktushoz vezetne az Európai Unióval. Mindennek pedig beláthatatlan politikai következményei lennének" - mondta a HVG-nek adott interjújában a történész.

Ahogyan  Sz. Bíró Zoltán fogalmazott: épp a kárpátaljai magyarság érdekeit szem előtt tartva most nem konfrontatív álláspontra volna szükség Ukrajnával szemben, hanem nagyvonalú politikára.

"Közismert, hogy Ukrajnában a magyarnál lényegesen nagyobb létszámú a román és a lengyel kisebbség, de az ő sorsukért nem a magyarhoz hasonló módon aggódik Bukarest és Varsó, hanem az együttműködést keresik Kijevvel. Ők abból indulnak ki – szerintem helyesen –, hogy most támogatni kell az ukránokat, és ha majd a helyzetük rendeződik, sokkal könnyebb lesz megoldást találni az ukrajnai nemzeti kisebbségek ügyében" - magyarázta a szakértő.

Arra a kérdésre, hogy lehet-e ki nem mondott célja a magyar külpolitikának Kárpátalja visszaszerzése Sz. Bíró Zoltán nem tudott határozott választ adni. Szerinte ugyanakkor nehéz kormányoldali szereplők egyes mondatait másképp értelmezni, mint olyan gesztust, amivel fenn akarják tartani annak lehetőségét, hogy ha a „dolgok úgy alakulnak”, Ukrajna egy része akár Magyarországhoz is kerülhet.

"Mert egyébként mi más értelme lett volna annak az EU-s büntetőintézkedéseket bíráló orbáni mondatnak, hogy a szankciókkal „lábon lőttük magunkat”? Ha már egyszer megszavazta a szankciókat, miért kell azokat utólag nyilvánosan bírálni? Feltehetően azért, hogy ezt Moszkvában észrevegyék. S miért kell a szankciós politika negatív következményeit annyira eltúlozni, mint ahogy tette azt egy időben a magyar külügyminiszter? Nyilván megint csak azért, hogy erről a Kremlben is tudjanak. Ez az EU egységéből folyamatosan kilógó retorika megengedi annak feltételezését, hogy erre azért van szükség, mert a magyar kormány nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Ukrajna a darabjaira hull, és akkor jól jön majd Moszkva jóindulata. Ugyanakkor szeretném leszögezni: arról nincs tudomásom, hogy tényleg ez lenne a magyar kormány szándéka. Kétértelmű retorikája azonban megengedi ezt a feltételezést" - osztotta meg gondolatait a szekértő.

Ha mégis szétesik Ukrajna, Magyarország nem formálhatna úgy területi igényt a Kárpátaljára, hogy az belesimuljon az uniós politikai keretbe?

Erre a kérdésre Sz. Bíró Zoltán a következőket válaszolta:

"Kezdjük ott, hogy teljesen valószínűtlennek tartom Ukrajna szétesését. Ez abban az esetben képzelhető el, hogyha Oroszország átfogó, nyílt támadást indítana keleti szomszédunk ellen, aminek a lehetőségét – bármennyire feszült is a pillanatnyi helyzet – továbbra is minimálisnak tartom. A másik akadályt pedig az jelenti, hogy a ma is érvényben lévő helsinki záróokmány nagyon világosan rögzíti, hogy egy ország területének megváltoztatása milyen módon tekinthető elfogadhatónak. Ennek alapvető feltétele az érintett felek békés megegyezése. Márpedig nem látom magam előtt, hogy egy legitim ukrán kormány ebben bármikor partnere lenne a magyar kormánynak. Ezt a képzelőerőm peremén járva sem tudom elképzelni."

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

"A harcképes embereknek kell harcolniuk, az elnök engedélyezze a 18-60 év közötti férfiak kiutazását"

Több mint 25 ezer aláírás gyűlt össze az ukrán elnök honlapján a hadköteles férfiak országból történő kiutazására vonatkozó korlátozások megszüntetését szorgalmazó harmadik elektronikus petíció alatt, tehát Volodimir Zelenszkijnek válaszolnia kell a beadványra – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportálra hivatkozva a Kárpát.in.ua. A cikk szerint a petíció szerzője, Julija Bulavina úgy vélte, hogy „a harcképes embereknek kell harcolniuk”. Ezért arra kéri az elnököt, hogy engedélyezze a 18-60 év közötti, katonai tapasztalattal nem rendelkező, valamint a korlátozott katonai szolgálati alkalmassággal rendelkező férfiak kiutazását az országból. A petíció május 19-én jelent meg az elnök honlapján, és több mint 27 000 aláírást gyűjtött össze, és most Zelenszkijnek válaszolnia kell rá. Mint Bulavina közölte, február 24-e után több mint 110 000 ember tért vissza Ukrajnába, és több mint 100 000 önkéntes jelentkezett a területvédelmi egységekbe, és 20 000 harcos a Nemzetközi Légióba. Ezenkívül

Behívók az utcán - Zelenszkij utasítást adott ki

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke augusztus 1-én válaszolt arra az elektronikus petícióra, amelyet az ellenőrzőpontokon, benzinkutaknál vagy éppen utcákon való katonai behívó átadása ellen indítottak. Az erről szóló petíciót június 29-én tették közzé a kormány hivatalos oldalán, és 26 740 állampolgár támogatta. Volodimir Zelenszkij utasította Denisz Smihal miniszterelnököt, hogy az ukrán törvényeknek megfelelően találjanak megoldást erre a kérdésre – tudatta az UNIAN hírügynökségre hivatkozva a Kárpátalja ma. Roman Horbacs, az ukrán fegyveres erők szárazföldi parancsnokságának személyzeti osztályvezetője július 15-én jelentette ki, hogy a behívókat az utcán és más nyilvános helyeken is kézbesíthetik, mert ezt a törvény nem tiltja KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Kuleba elmondta, Ukrajna mikor fog problémaként tekinteni Magyarországra

Ukrajna Magyarországra csak akkor fog problémaként tekinteni, ha a magyar kormány Kijev ellenes kijelentései egybeesnek a döntéseivel" - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az RBK-Ukrajina hírportál szerint. "Úgy gondolom, hogy Magyarország önmagának "ötödik oszlopa". Ez az ő belpolitikájuk, a magyar embereknek kell eldönteniük, hogy ez mennyiben felel meg az ő érdekeiknek" - mondta a diplomata. Szerinte Magyarország kijelentései nem mindig jelentenek problémát Ukrajnának, hiszen nem mindig esnek egybe az ország döntéseivel és tetteivel. Budapest például csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, támogatta Ukrajna EU-tagjelölt státuszának megadását. Ugyanakkor előfordultak olyan esetek, amikor Magyarország blokkolt néhány lehetséges új szankciót a Kreml ellen. "Vagyis amíg Magyarország nyilatkozatai nem esnek egybe Ukrajnával kapcsolatos döntéseivel, addig lehet élni és dolgozni. Ha az, amit mondanak, kezd egybeesni azzal, amit csinál

Az állami határőrség hivatalos közleményt adott ki, miért nem engedik ki Ukrajnából a kettős állampolgárságú férfiakat

Március végétől megtagadták a kettős állampolgársággal rendelkező, katonaköteles férfiak kilépését Ukrajnából abban az esetben, amikor az illető ukrán útlevéllel is rendelkezik. A hadiállapot bevezetése előtt, valamint egy rövid ideig még utána is, bevett gyakorlat volt, hogy más ország útlevelével szabadon lehetett átlépni a határon. Ám ez a lehetőség férfiak esetében mára megszűnt. Sokáig semmiféle magyarázattal nem szolgáltak a hatóságok, ám most az állami határőrség hivatalos Facebook-oldalán választ adott a kérdésre, írta a Kárpáti Igaz Szó. A tájékoztatóban az áll, hogy amennyiben valaki több állampolgársággal is rendelkezik, az ukrajnai jogrendben kizárólag ukrán állampolgárnak minősül, ezért azok a szabályok vonatkoznak rá, mint az ukrán állampolgárokra, azaz hadiállapot idején a 18 és 60 év közötti férfiak – a törvényileg előírt bizonyos kivételektől eltekintve – nem hagyhatják el az ország területét. A határőrségi kommüniké arra is emlékeztet, hogy az állampolgársági törvény

Novák Katalin visszavonta két kárpátaljai magyar állampolgárságát

Novák Katalin magyar köztársasági elnök Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztésére arról döntött, hogy mostantól ketten már nem magyar állampolgárok - írta a 24.hu. A határozatok most is a törvénynek arra a paragrafusára hivatkoznak, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. A határozatokban feltüntetett adatok alapján Novák Katalin egy Csománfalván (Ukrajna, Kárpátalja, Técsői járás) született 35 éves nő, illetve egy Kovácsréten (Ukrajna, Kárpátalja, Huszti járás) született 41 éves férfi magyar állampolgárságát vonta vissza. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Az ideiglenesen katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített hadköteles személyek elhagyhatják Ukrajnát

Az érvényben lévő szabályok értelmében azok a férfiak, akiket a katonaorvosi bizottság ideiglenesen szolgálatra alkalmatlannak ítél, átléphetik a határt - olvasható az állami határőrség közleményben . Ehhez fel kell mutatniuk a határátkelőn az ezt igazoló okmányt. Ukrajna „A mozgósítás előkészítéséről és a mozgósításról” szóló törvénye értelmében a mozgósítás során a meghatározott eljárás szerint fogyatékosnak minősített, illetve a katonaorvosi bizottság következtetése szerint ideiglenesen katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített hadköteles személyek, nem sorozhatók be. Az átmeneti alkalmatlanság hat hónapig érvényes, utána ismét részt kell venni egy orvosi vizsgálaton - írta a Kárpáti Igaz Szó . Nem hagyhatja el viszont az országot az, akinek a katonakönyvében „békeidőben katonai szolgálatra alkalmatlan, háborúban korlátozottan alkalmas” minősítés szerepel, mivel „A mozgósítás előkészítéséről és a mozgósításról” szóló törvény 23. cikkelye 1. részében nem szerepel ilyen kategória,

Danilov üzent a külföldre menekült ukrán férfiaknak: ne bújjanak a nők szoknyája mögé

Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára biztos abban, van más alternatíva, ha egy férfi nem tud fegyvert fogni a háború alatt, ezért semmi esetre sem meneküljön senki külföldre - írta az RBK-Ukrajina hírportál. "Nem kell a nők szoknyája mögé bújni, és elmenekülni az országból. Segítenünk kell. Ha nem tud harcolni és fegyvert fogni, segítsen más módon. Keressen meg minden más lehetőséget" - fogalmazott a tisztségviselő. Danilov megjegyezte: igazságtalan az, hogy míg egyes férfiak védelmezik Ukrajnát, addig mások menekülőre fogják. Az más kérdés, ha valakit bizonyos okok miatt valóban nem lehet mozgósítani - tette hozzá. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: