Ugrás a fő tartalomra

Scholz: a tartós európai biztonságot Oroszországgal együtt kell kiépíteni

Jó jelnek nevezte az ukrán határ közelében állomásozó orosz csapatok egy részének visszavonásáról szóló bejelentést Olaf Scholz német kancellár, miután kedden Moszkvában több mint három órán át tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - tudatta az MTI.

Scholz a vendéglátójával közösen megtartott sajtóértekezleten hangsúlyozta a háború elkerülésének, valamint annak fontosságát, hogy minden biztonsági problémára tárgyalások révén találják meg a megoldást, bármilyen nehéz is a feladat. Mint mondta, egy olyan nemzedékhez tartozik, amely nem tudta elképzelni, hogy háború legyen Európában.

Putyin elmondta, hogy ugyanannak a generációnak a tagja, és Moszkva nem akar háborút, éppen ezért terjesztett elő javaslatoka a Nyugatnak a biztonsági garanciákról. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a NATO a kontinensen a 90-es években háborút folytatott Jugoszlávia ellen.

A német kormányfő hangot adott álláspontjának, hogy a tartós európai biztonságot nem Oroszország ellenében, hanem vele együtt kell kiépíteni. Mint mondta, Moszkvával az elvek feladása nélkül kell megegyezni, és ismételten súlyos következményeket helyezett kilátásba egy Ukrajna elleni orosz agresszió esetére.

Az orosz elnök leszögezte, hogy Moszkvát nem elégítik ki a NATO-nak azok az ígéretei, amelyek szerint Ukrajna a közeli években nem lesz a szövetség tagja. Megismételte az orosz fél által gyakran hangoztatott kifogást, miszerint 30 éve megígérték Moszkvának, hogy a blokk nem fog Oroszország határai felé terjeszkedni.

"Oroszország azt hallja, hogy Ukrajna nem kész a NATO-belépésre, halljuk ezt a tézist. És rögvest hozzáteszik, hogy nem holnap fogják felvenni, hanem akkor, amikor felkészítik erre. De számunkra az már lehet, hogy késő lesz" - fogalmazott az orosz vezető.

"Éppen ezért ezt a kérdést most, éppen most, a közeljövőben, tárgyalási folyamat eredményeképpen, békés eszközökkel akarjuk megoldani" - tette hozzá.

"Bővítést nem tervezünk, nem tárgyalunk róla, nem szerepel a napirenden. Ezt mindenki tudja" - hangoztatta a maga részéről Scholz, aki kifejezte reményét, hogy a német vezetőknek nem kell majd ezzel a kérdéssel foglalkozniuk, amíg hivatalban vannak.

Putyin hangot adott meggyőződésének, hogy a Donyec-medence kérdése még mindig rendezhető a minszki megállapodások végrehajtása révén. Az elnök arra reagált, hogy az orosz parlament alsóháza a nap folyamán korábban határozatban javasolta neki a két délkelet-ukrajnai szakadár "népköztársaság" elismerését. Kifejezte reményét, hogy Németország és Franciaország hatni fog Kijevre a minszki megállapodások végrehajtása érdekében. Putyin "népirtásnak" nevezte a Donyec-medencében zajló eseményeket.

A német kancellár hangsúlyozta, hogy az ukrajnai szakadárok orosz elismerése a minszki megállapodások megsértése lenne, és "politikai katasztrófához" vezetne.

Putyin elmondta, hogy Oroszország kész a bizalomerősítésről tárgyalni az Egyesült Államokkal és a NATO-val, ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a Washingtonból és Brüsszelből az orosz garanciaigényekre kapott válasz nem volt kielégítő, mert Oroszország alapvető aggályaira nem adott választ.

Scholz azt mondta, hogy az orosz követelések némelyikéről érdemes tárgyalni, és helyesnek nevezte, hogy az EU és a NATO válaszolt az Oroszországból kapott levelekre.

"Miközben Oroszország nem ért egyet a válasszal, jó jel, hogy van néhány jó pont benne. Hasonlóképpen mi, a NATO és az EU, nem értünk egyet Oroszország követeléseivel, de úgy hisszük, hogy néhány pontot érdemes közülük megvitatni" - mondta.

Putyin emlékeztetett arra, hogy a "politikai felhangok" nélkül megépített Északi Áramlat-2 gázvezeték már december óta készen áll a működésre, és szorgalmazta, hogy helyezzék üzembe Európa energiabiztonsága értelmében.

Megerősítette, hogy gazdasági célszerűség esetén Oroszország kész Ukrajnán keresztül is folytatni a gázszállítást 2024, vagyis a kétoldalú hosszú távú szerződés lejárta után is.

Scholz leszögezte, hogy az Oroszországban betiltott Deutsche Welle német állami médiaszolgáltatónak - amelynek újságírója jelen volt és kérdezhetett a sajtótájékoztatón - újra kell indítania tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítélése összeegyeztethetetlen a jogállamisággal.

Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden ismét telefonon beszélt egymással. A kapcsolatfelvételről beszámoló RIA Novosztyi hírügynökség az eszmecsere tartalmáról nem közölt részleteket.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Augusztus végén véget ér a hadiállapot Ukrajnában?

Ukrajnában a hadiállapot valószínűleg nem ér véget augusztus 23-án - jelentette ki az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában Olekszandr Zavitnevics, a Legfelsőbb Tanács Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottságának vezetője. Szavai szerint ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, Ukrajnának meg kell nyernie a háborút. "Nem csak be kell fejezni, hanem katonai győzelmet kell aratnunk, fel kell szabadítani az összes megszállt területet" - tette hozzá. Zavitenics biztos abban, hogy ilyen rövid időn belül nem valószínű a győzelem. Szerinte ősszel várható a háború aktív szakasza. "Sok múlik a beérkező fegyvereken, azok mennyiségén és minőségén” – jegyezte meg. Zavitenics hangsúlyozta: jelenleg a mozgósítás második hulláma zajlik az országban, egyelőre nem terveznek újabbat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Hatályba lép az ukrán nyelvtörvény második és hatodik cikkelye, a szabálysértőket akár 12 ezer hrivnyára is büntethetik

Július 16-án lép hatályba Ukrajna Az ukrán nyelv államnyelvként való működésének biztosításáról szóló törvényének második és hatodik cikkelye. Ennek értelmében minden árunak az ukrán fogyasztókat kell megcélozni. Az az áru, amely jelenleg már Ukrajna területén van, megmaradhat a korábbi formájában, de minden másnak, amely július 16-át követően jelenik meg országunkban, ukrán felülettel kell rendelkeznie. Az ukrán nyelvre való átállást a vállalkozásoknak kell biztosítaniuk. A törvény betartását az államnyelv védelméért felelős biztos felügyeli. A felület ukrán nyelvű változatának hiánya esetében első alkalommal három és fél ezer hrivnyától hét és fél ezer hrivnyáig terjedő pénzbírság szabható ki. A jogszabályi normák ismételt be nem tartásáért 7500-tól csaknem 12 ezer hrivnyáig terjedő pénzbírságot kell fizetnie a szabálysértőnek. Ezenkívül Olekszandr Packan, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás helyettes vezetője elmondta, hogy a web- és közösségi oldalak, a YouTube-, a Viber-, a

Törvényben tiltanák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását

Ukrajna Legfelső Tanácsa azt javasolja, hogy törvényben tiltsák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását a hadiállapot idején. A képviselők által összeállított törvényjavaslat szövege felkerült a parlament hivatalos honlapjára. A törvényjavaslat meghatározná azon személyek kategóriáit is, akik katonai szolgálatot teljesíthetnek a tartózkodási vagy nyilvántartási helyükön. Jelenleg Ukrajnában a hadiállapot idején az ukrán állampolgárságú hadköteles férfiak kiutazásának rendjét csak az ukrán elnök rendelete szabályozza, azonban törvény erről nem rendelkezik.  Az ukrán törvényalkotók új cikkellyel egészítenék ki Ukrajna Alkotmányát: Az állampolgárok Ukrajnából való kilépésének és Ukrajnába való belépésének eljárásáról. Kivételt képeznének az ukrán kormány által felmentett személyek és a halasztásra jogosultak. Ilyenek például a felsőfokú szakképzési és felsőoktatási intézmények hallgatói, az asszisztensek és gyakornokok, aspiránsok és doktoranduszok, ha

Kreml: a nap végére véget érhet a háború, ha Kijev teljesíti Moszkva feltételeit

Akár már a mai nap végére véget érhetne a háború, ha Ukrajna kapitulálna és teljesítené az orosz fél valamennyi követelését - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az RBK-Ukrajina hírportál szerint.  Peszkov szerint amennyiben Kijev kiadja a parancsot a fegyverletételre és elfogadja Moszkva követeléseit, az a harcok végét jelentené. Arról, hogy Moszkva milyen feltéleket szabott, Peszkov nem adott bővebb tájékoztatást. Volodimir Zelenszkij szerint a legkésőbb a tél beálltáig véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a legerősebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez az orosz agresszió ellen védekező országnak. Korábban Kirilo Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés főnöke a ITV brit televíziónak adott interjújában azt állította, hogy augusztustól fordulópont következik be az orosz-ukrán háborúban, az év végére a harcok intenzitása szinte a nullára fog csökkenni. KÖVESSEN MIN

Fény derült az oroszok igazi tervére

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat leleplezte az orosz vezérkar főigazgatóságának (GRU) Ukrajnában tevékenykedő ügynökhálózatát, amely az ország elfoglalását próbálta segíteni. Köztük volt egy ukrán parlamenti képviselő is - írta az Index . Egy ukrán parlamenti képviselő is segítette Oroszországot Ukrajna elfoglalásában – állítja az ukrán titkosszolgálat (SZBU). Andrij Derkacs parlamenti képviselő a nyomozás szerint felügyelte számos magánbiztonsági cég létrehozását különböző régiókban, hogy „ezeket Ukrajna gyors átvételére használja fel”. A titkosszolgálat szerint a hálózat operatív fejlesztése már régóta zajlott, de az SZBU végül a háború elején semlegesítette azt egy volt képviselői asszisztens, Ihor Kolesznyikov letartóztatásával. Az ukrán fél állítása szerint a letartóztatott asszisztens fedőneve „Veterán” volt, és ő volt az összekötő az orosz különleges szolgálat és Andrij Derkacs parlamenti képviselő között. Kolesznyikov szerint Derkacsot 2016-ban vették fel, és személyesen a GRU fel

Ekkora pusztítást végzett az amerikai nehézfegyver egy orosz bázison (videó)

Az ukránok nemrég jutottak az új fegyverhez, a felvétel Donbaszban készült - szúrta ki a Mandiner . Egy videofelvételen látható, hogy milyen károkat okozott egy orosz katonai bázison egy amerikai HIMARS rakéta-sorozatvető, amelyhez nemrég jutottak hozzá az ukránok. A felvétel a Donbaszban, Izjum környékén készült. The first results of American HIMARS work on the positions of the occupiers in the #Izyum direction. pic.twitter.com/nSFESPCHXS — NEXTA (@nexta_tv) June 26, 2022 Az amerikai fegyverek a múlt hét közepén érkeztek meg Ukrajnába, szombaton pedig az ukrán hadsereg vezérkari főnöke közölte, hogy már hadrendbe állították ezeket, és megkezdték a működésüket. Hangsúlyozzák: a HIMARS-októl és a többi, nyugati államoktól érkező nehéztüzérségi eszköztől a szakértők azt várják, hogy ellensúlyozzák az orosz tüzérségi fölényt, amely a háború kezdete óta tapasztalható. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Nyugtalanító kijelentést tett az orosz külügyminiszter arról, mikor ér véget az ukrajnai háború

Minél több nyugati ország küld fegyvereket Ukrajnába, annál tovább fog tartani a konfliktus – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Híradó szerint. Oroszország többször is a Nyugatot vádolta a konfliktus elhúzódásáért, és rakétacsapásokat intézett az Egyesült Államok és Európa által Kijevnek szállított fegyvereket tároló fegyverraktárak ellen. A türkmenisztáni látogatása során tartott sajtótájékoztatón Lavrov elmondta, hogy Oroszország nem célzott meg egy bevásárlóközpontot sem az ukrajnai Kremencsuk városában hétfőn. Lavrov – az orosz védelmi minisztérium által kedden kiadott nyilatkozatot megismételve – újságíróknak azt mondta, hogy a bevásárlóközpont üres volt, amikor a tűz keletkezett annak következtében, hogy Oroszország csapást mért egy nyugati fegyvereket tároló fegyverraktárra, amely a bevásárlóközpont mellett volt. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: