Ugrás a fő tartalomra

Biden azt állítja, erkölcsi felháborodása mondatta vele a Putyinról szóló mondatokat

Erkölcsi felháborodását fejezte ki, nem pedig a jelenlegi orosz politikai rendszer megváltoztatására célzott, amikor szombaton Varsóban azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnökről, hogy "nem maradhat hatalmon" - ezt állította  hétfőn Joe Biden amerikai elnök az Egyesült Államok szövetségi fővárosában, Washington DC-ben tartott sajtótájékoztatóján.

"Nem vonok vissza semmit" - fogalmazott Biden. "A helyzet az, hogy kifejeztem azt az erkölcsi felháborodást, amelyet Putyin viselkedése és ennek az embernek a cselekedetei miatt éreztem" - folytatta Biden, megjegyezve, hogy éppen ukrán menekültekkel találkozott, mielőtt beszédet mondott Lengyelországban.

"Szeretném egyértelművé tenni: akkor sem, és most sem utalok (oroszországi) politikai változásra. Azt az erkölcsi felháborodást fejeztem ki, amit érzek, és nem kérek bocsánatot érte" - tette hozzá.

Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy szerinte a megjegyzései nem "bonyolítják" az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat, és azt sem gondolja, hogy az "Ukrajna elleni orosz támadások további eszkalálódását kockáztatják".

Biden szombati varsói beszédében az ukrajnai háborúval kapcsolatban "mészárosnak" nevezte Putyint, aki szerinte "nem maradhat hatalmon". A kijelentést utólag Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője, Antony Blinken, az amerikai külügyminiszter és maga az elnök is úgy magyarázta, hogy Washingtonnak nem célja a rendszerváltozás előidézése Oroszországban.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő még szombaton kijelentette: nem az amerikai elnökön múlik, ki lesz hatalmon Oroszországban, az államfőt az oroszok választják. Peszkov hétfőn újságíróknak azt mondta: a Kremlt aggodalommal töltik el Joe Biden amerikai elnök újabb, Vlagyimir Putyin orosz államfőre tett megjegyzései és továbbra is élénk figyelemmel kíséri a tengerentúli vezető kijelentéseit.

A The Washington Times hétfőn arról írt, hogy az Egyesült Államok szövetségesei sem támogatják Biden varsói megjegyzését. 

A jobboldali-konzervatív amerikai napilap a cikkében "követelésként" említi az elnök megjegyzését, majd kifejti, hogy  Emmanuel Macron francia elnök, valamint magas rangú brit és török tisztségviselők is elhatárolódtak Biden "követelésétől", amely a lap szerint megbonyolíthatja az orosz-ukrán háború befejezését, mivel Putyin elnök politikai helyzetének megváltoztatását a háború kifejezett céljává tette.

A The Washington Times emlékeztet arra, hogy a "Biden-adminisztráció két magas rangú kormányzati tisztségviselője is igyekezett pontosítani, más szóval eltakarítani Biden elnök láthatóan spontánul tett, az előzetesen jóváhagyott elnöki beszéd szövegétől eltérő megjegyzését", és hangsúlyozni, hogy Washington nem ragaszkodik a moszkvai "rendszerváltáshoz" a Kremlben.

Antony Blinken külügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy az elnök szavai ellenére Washington továbbra sem követeli Putyin elnök hatalmának megdöntését.

Julie Smith NATO-nagykövet pedig a CNN hírtelevíziónak adott vasárnapi interjújában azt hangsúlyozta, hogy Biden elnök a véres harcok elől menekülő ukrajnai lakosokkal történt személyes találkozóját követően, érzelmektől túlfűtött szavakat használt beszédében. Julie Smith megismételte Blinken gondolatát arról, hogy az elnök szavai nem jelentik azt, hogy Washington rendszerváltást szeretne Oroszországban.

Fehér házi tisztségviselők szerint ez a mondat nem szerepelt az előre elkészített és jóváhagyott elnöki beszédben.

Ettől függetlenül a Biden-beszéd előtt végzett amerikai közvélemény-kutatás adatai szerint az Egyesült Államok lakosai nincsenek lenyűgözve attól, ahogyan az elnök az ukrajnai válságot kezeli.

A négynapos európai látogatás "megkoronázásának" szánt beszédben Biden elnök elítélte Oroszország több mint egy hónapja tartó háborúját Ukrajna ellen, Putyin elnököt "mészárosnak" nevezte, majd az orosz elnökről beszélve kijelentette: "Az Isten szerelmére, ez az ember nem maradhat hatalmon".

A The Washington Times fontosnak tartotta idézni Emmanuel Macron francia államfőt és Nadhim Zahawi brit oktatási minisztert is. A francia államfőtől azt a mondatot idézte, miszerint Macron "nem használná ezt a(Putyinról mondott) kifejezést", továbbá a francia államfőnek azt a megállapítását, hogy "nem eszkalálhatjuk a helyzetet sem szavakkal, sem tettekkel". A brit oktatási miniszterre utalva az amerikai lap emlékeztetett, hogy Nadhim Zahawi szerint "az ilyen nyers, durva retorika használata visszafelé sülhet el, mert sarokba szoríthatja Putyin elnököt, és Oroszország vezetésének kérdését inkább az orosz népre kellene hagyni". Zahawi egyébként a Sky News brit televíziós csatornának adott interjút.

A jobboldali lap idézett Biden vitatott megjegyzésével kapcsolatos török véleményt is. A NATO-tag Törökország, amely jelenleg is közvetít Kijev és Moszkva között, arra figyelmeztetett, hogy ha Putyin elnök elmozdítására összpontosítanak, az megnehezíti a háború megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket. "Ha mindenki felégeti a hidakat Oroszországgal, akkor ki fog velük tárgyalni végül?" - idézte a The Washington Times Recep Tayyip Erdogan török elnök tanácsadóját, Ibrahim Kalint, aki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által dohai rendezvényén beszélt erről.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ukrajna győzelme Oroszország ellen nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek

Ukrajna győzelme a jelenleg zajló Oroszország elleni háborúban nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek – erről Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka nyilatkozott az amerikai Time magazinnak adott interjújában, adta hírül az RBK-Ukrajina hírportál. „Az oroszokat ismerve, győzelmünk nem jelenti majd a háború végét. Diadalunkkal levegőhöz juthatunk, amely lehetőséget biztosít ahhoz, hogy felkészüljünk a következő háborúra” – fogalmazott Zaluzsnij. A tábornok elmondása szerint az orosz február végi támadása nem érte meglepetésszerűen Ukrajnát, ugyanis hadgyakorlatokon előre készültek egy esetleges offenzívára. A kiképzések során a felszínre kerültek az ukrán hadsereg gyenge pontjai. Ugyanakkor parancsnokaink nem kezelték kellő komolysággal ezeket a hadgyakorlatokat - írta a Kárpáti Igaz Szó. “Előfordult, hogy ordítoztam, hogy elmagyarázzam nekik, ha nem változtatnak, akkor a következmények már nem csupán a mi életünkbe fog kerülni, de hazánk jövőjére is

Novák Katalin kárpátaljai gyerekektől vonta vissza a magyar állampolgárságot

Novák Katalin újabb magyar állampolgárságokat vont vissza. A Magyar Közlönybe n megjelentek szerint az államfő ezúttal is Gulyás Gergely miniszter előterjesztései alapján, a törvénynek arra a paragrafusára hivatkozva döntött, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Az állampolgárság a határozat közzétételének napján szűnik meg. A köztársasági elnök döntése alapján megszűnt a magyar állampolgársága egy kovácsréti ukrán családnak:  a 42 éves apának - Durda Péter (névmódosítás előtti neve: Durda Petro Petrovics; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1979. november 26.) a 38 éves feleségének - Durda Alla, született: Pacan Alla (névmódosítás előtti neve: Durda Alla Vaszilivna, született: Pacan Alla Vaszilivna; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1984. március 24.

Dráma az ukrán-magyar határon

Kedd reggel a tiszabecsi határátkelőnél lett rosszul és esett össze hirtelen az az 50 év körüli ukrán férfi, akinek a határrendészek siettek a segítségére - közölte az Országos Mentőszolgálat.  Mentőt hívtak és a tapasztalt mentésirányító utasításai alapján megvizsgálták a beteget, aki már nem lélegzett.  "Rögtön megkezdték az újraélesztést és egymást váltva küzdöttek a férfi életéért, amit perceken belül helyszínre érkező bajtársaink emelt szinten folytattak. A hős határőrök gyors beavatkozásának köszönhetően a mellkasi nyomások végül sikerre vezettek és a beteget stabil állapotban szállíthatták kórházba a mentők. Mielőbbi felépülést kívánunk, az életmentésben" - olvasható az Országos Mentőszolgálat közleményében. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

A Kreml bejelentette, mi fog változni a kamu népszavazás nyomán

Alapvetően megváltozik a Donyec-medence és Ukrajna más orosz ellenőrzés alá került területeinek jogállása az ott megrendezett "népszavazás" nyomán, ami egyebek mellett a biztonságot garantáló intézkedéseket von maga után - közölte kedden újságírókkal Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. "Természetesen alapvetően megváltozik a helyzet jogi szempontból, a nemzetközi jog szempontjából. Minden ezzel járó következménnyel a védelem és a biztonság szempontjából ezeken a területeken" - mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, hogy a referendum után javul-e a biztonsági helyzet a Donyec-medencében és más "felszabadított" területeken. A szóvivő nem kívánta kommentálni a Vedomosztyi című lapnak azt az értesülését, hogy a kedden lezáruló, öt napig tartó népszavazás nyomán megalakul a Krími Szövetségi Körzet Oroszországban, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget, a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint a Herszon megye és Zaporizzsja megye megsz

Videón, ahogyan orosz katonák civil autókra nyitnak tüzet

Az ukrán hatóságok azonosítottak öt orosz katonát, akik még februárban civil autókra nyitottak tüzet a Kijev megyei Hosztomelben.  A lövöldözésükben meghalt egy orosz állampolgár is, megsebesült egy német állampolgár és a bucsai járási rendőrség alkalmazottai is. Az áldozatok pontos számát nem hozták nyilvánosságra.  Az öt orosz katonát távollétében gyanúsították meg a háborús törvények és szokások megsértésével és előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal. (MTI)  Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Egy 25 éves beregszászi nő próbált átcsempészni a határon egy hadköteles férfit

A hatóságok ellenőrzés céljából megállítottak egy járművet Asztélyban, a határtól 500 méterre. Az autót egy 25 éves beregszászi nő vezette, mellette egy 29 éves harkivi lakos ült - számolt be a Kárpátalja ma. A nyomozás során kiderült, hogy a nő 2 500 dollár ellenében hadköteles férfiakat szállított a „zöldhatárhoz”, így az ellenőrzőpontot megkerülve, hivatalos átvizsgálás nélkül léphették át a határt. A nőt letartóztatták, a járművet és a szolgáltatásért kapott pénzt lefoglalták. Az ügyben nyomozás indult. A nőt öttől hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Ukrajnában eltörölték az őszi behívást

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a soron következő, őszi sorkatonai behívás eltörléséről szóló rendeletet – közölte az államfő sajtószolgálatának közleményére hivatkozva a Korrespondent hírportál. Az elnöki rendelet értelmében az őszi sorozás mellett elhalasztják a háború előtt sorkatonai szolgálatra behívott katonák leszerelését is. Változásokkal egészültek ki az október-decemberre tervezett leszerelésről szóló passzusok. Ennek végrehajtásáról külön rendelkeznek majd - írta a Kárpáti Igaz Szó. Ez azt jelenti, hogy a fegyveres erőknél és más fegyveres testületeknél 2022-ben nem lesz őszi behívás sorkatonai szolgálatra. Azonban az általános mozgósítás továbbra is érvényben marad. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: