Ugrás a fő tartalomra

Csehország a balti államok támogatják Ukrajna felvételét az EU-ba

Csehország és a három balti állam - Észtország, Lettország, Litvánia - támogatják Ukrajna felvételét az Európai Unióba, s úgy vélik, hogy Ukrajnának mihamarabb meg kellene kapnia a tagjelölti státust - jelentette ki Markéta Pekarová Adamová, a cseh képviselőház elnöke, miután szerdán Prágában találkozott a balti államok parlamenti elnökeivel.

A négy parlamenti vezető egybehangzóan szigorítani szeretné az Oroszország elleni szankciókat és növelni az Ukrajnának nyújtott segítséget, beleértve a fegyverszállításokat is.

"A négy ország közös álláspontja egyértelműen az, hogy Ukrajnának mihamarabb tagjelölti státust kellene adni az Európai Unióban. Segíteni akarunk neki abban, hogy az Európai Unió tagja lehessen" - mondta a cseh parlamenti alsóház elnöke újságíróknak.

Viktorija Cmilyte-Nielsen, a litván parlament elnöke szerint amennyiben Ukrajna tagjelölti státust kapna Brüsszeltől, az "az Európai Unió nagy győzelme és Vlagyimir Putyin nagy veresége lenne".

A három balti ország parlamenti vezetői a múlt héten Kijevben jártak, és tárgyaltak az ukrán vezetőkkel - írta az MTI. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mire van most a legnagyobb szüksége Ukrajnának, Jüri Ratas, az észt törvényhozás elnöke leszögezte: az ukránok kérése világos. Fegyvereket kérnek, elsősorban tankokat, az ukrán légtér lezárását és az Oroszország elleni gazdasági embargó további szigorítását.

"Támogatjuk, hogy az összes orosz bankot kivétel nélkül kizárják a SWIFT globális fizetési rendszerből" - hangsúlyozta Jüri Ratas.

 Az ukránok nemcsak védekezésre szolgáló fegyvereket, de támadó fegyvereket is igényelnek - tette hozzá Inara Murniece, a lett parlament elnöke. "Felszólítjuk partnereinket, hogy folytassák az Ukrajnának nyújtott hadianyagsegélyek szállítását" - közölte a lett politikus.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ukrajna győzelme Oroszország ellen nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek

Ukrajna győzelme a jelenleg zajló Oroszország elleni háborúban nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek – erről Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka nyilatkozott az amerikai Time magazinnak adott interjújában, adta hírül az RBK-Ukrajina hírportál. „Az oroszokat ismerve, győzelmünk nem jelenti majd a háború végét. Diadalunkkal levegőhöz juthatunk, amely lehetőséget biztosít ahhoz, hogy felkészüljünk a következő háborúra” – fogalmazott Zaluzsnij. A tábornok elmondása szerint az orosz február végi támadása nem érte meglepetésszerűen Ukrajnát, ugyanis hadgyakorlatokon előre készültek egy esetleges offenzívára. A kiképzések során a felszínre kerültek az ukrán hadsereg gyenge pontjai. Ugyanakkor parancsnokaink nem kezelték kellő komolysággal ezeket a hadgyakorlatokat - írta a Kárpáti Igaz Szó. “Előfordult, hogy ordítoztam, hogy elmagyarázzam nekik, ha nem változtatnak, akkor a következmények már nem csupán a mi életünkbe fog kerülni, de hazánk jövőjére is

Novák Katalin kárpátaljai gyerekektől vonta vissza a magyar állampolgárságot

Novák Katalin újabb magyar állampolgárságokat vont vissza. A Magyar Közlönybe n megjelentek szerint az államfő ezúttal is Gulyás Gergely miniszter előterjesztései alapján, a törvénynek arra a paragrafusára hivatkozva döntött, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Az állampolgárság a határozat közzétételének napján szűnik meg. A köztársasági elnök döntése alapján megszűnt a magyar állampolgársága egy kovácsréti ukrán családnak:  a 42 éves apának - Durda Péter (névmódosítás előtti neve: Durda Petro Petrovics; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1979. november 26.) a 38 éves feleségének - Durda Alla, született: Pacan Alla (névmódosítás előtti neve: Durda Alla Vaszilivna, született: Pacan Alla Vaszilivna; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1984. március 24.

Dráma az ukrán-magyar határon

Kedd reggel a tiszabecsi határátkelőnél lett rosszul és esett össze hirtelen az az 50 év körüli ukrán férfi, akinek a határrendészek siettek a segítségére - közölte az Országos Mentőszolgálat.  Mentőt hívtak és a tapasztalt mentésirányító utasításai alapján megvizsgálták a beteget, aki már nem lélegzett.  "Rögtön megkezdték az újraélesztést és egymást váltva küzdöttek a férfi életéért, amit perceken belül helyszínre érkező bajtársaink emelt szinten folytattak. A hős határőrök gyors beavatkozásának köszönhetően a mellkasi nyomások végül sikerre vezettek és a beteget stabil állapotban szállíthatták kórházba a mentők. Mielőbbi felépülést kívánunk, az életmentésben" - olvasható az Országos Mentőszolgálat közleményében. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

A Kreml bejelentette, mi fog változni a kamu népszavazás nyomán

Alapvetően megváltozik a Donyec-medence és Ukrajna más orosz ellenőrzés alá került területeinek jogállása az ott megrendezett "népszavazás" nyomán, ami egyebek mellett a biztonságot garantáló intézkedéseket von maga után - közölte kedden újságírókkal Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. "Természetesen alapvetően megváltozik a helyzet jogi szempontból, a nemzetközi jog szempontjából. Minden ezzel járó következménnyel a védelem és a biztonság szempontjából ezeken a területeken" - mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, hogy a referendum után javul-e a biztonsági helyzet a Donyec-medencében és más "felszabadított" területeken. A szóvivő nem kívánta kommentálni a Vedomosztyi című lapnak azt az értesülését, hogy a kedden lezáruló, öt napig tartó népszavazás nyomán megalakul a Krími Szövetségi Körzet Oroszországban, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget, a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint a Herszon megye és Zaporizzsja megye megsz

Videón, ahogyan orosz katonák civil autókra nyitnak tüzet

Az ukrán hatóságok azonosítottak öt orosz katonát, akik még februárban civil autókra nyitottak tüzet a Kijev megyei Hosztomelben.  A lövöldözésükben meghalt egy orosz állampolgár is, megsebesült egy német állampolgár és a bucsai járási rendőrség alkalmazottai is. Az áldozatok pontos számát nem hozták nyilvánosságra.  Az öt orosz katonát távollétében gyanúsították meg a háborús törvények és szokások megsértésével és előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal. (MTI)  Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Egy 25 éves beregszászi nő próbált átcsempészni a határon egy hadköteles férfit

A hatóságok ellenőrzés céljából megállítottak egy járművet Asztélyban, a határtól 500 méterre. Az autót egy 25 éves beregszászi nő vezette, mellette egy 29 éves harkivi lakos ült - számolt be a Kárpátalja ma. A nyomozás során kiderült, hogy a nő 2 500 dollár ellenében hadköteles férfiakat szállított a „zöldhatárhoz”, így az ellenőrzőpontot megkerülve, hivatalos átvizsgálás nélkül léphették át a határt. A nőt letartóztatták, a járművet és a szolgáltatásért kapott pénzt lefoglalták. Az ügyben nyomozás indult. A nőt öttől hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Ukrajnában eltörölték az őszi behívást

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a soron következő, őszi sorkatonai behívás eltörléséről szóló rendeletet – közölte az államfő sajtószolgálatának közleményére hivatkozva a Korrespondent hírportál. Az elnöki rendelet értelmében az őszi sorozás mellett elhalasztják a háború előtt sorkatonai szolgálatra behívott katonák leszerelését is. Változásokkal egészültek ki az október-decemberre tervezett leszerelésről szóló passzusok. Ennek végrehajtásáról külön rendelkeznek majd - írta a Kárpáti Igaz Szó. Ez azt jelenti, hogy a fegyveres erőknél és más fegyveres testületeknél 2022-ben nem lesz őszi behívás sorkatonai szolgálatra. Azonban az általános mozgósítás továbbra is érvényben marad. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: