Az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményekre reagáló sürgős lépéseket helyezett kilátásba szerdai lengyelországi sajtóértekezletén Karim Khan, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze.
Az ügyész Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter és egyben főügyész kíséretében látogatott a Medyka lengyel-ukrán határátkelő közelében létesített egyik befogadóközpontba - írta az MTI.
A Ziobróval közös sajtóértekezleten Karim Khan közölte: találkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, valamint Irina Venediktova ukrán főügyésszel.
Az ukrajnai háború történései miatt "nagyon sürgős, konkrét lépéseket" kell tenni, és "bebizonyítani, hogy a jogállamiság nem csak elvont dolog" - jelentette ki a hágai ügyész.
Felidézte: a háború kitörése, február 24-e után 48 órán belül 41 állam az ICC-hez fordult az ukrajnai nyomozás gyors elindítását kérve.
"Senki nem irányíthatja a rakétákat civilek ellen, a civil épületeket védeni kell, a háborús foglyokkal a nemzetközi joggal összhangban kell bánni (...) nincs helye semmilyen, a gyermekek ellen irányuló, illetve nemi, faji alapon elkövetett bűntetteknek" - jelentette ki.
Elmondta: elindította az ICC eljárását, mert "nagyon határozottan látja, hogy valóban elkövettek büntetőjogi felelősség alá eső cselekményeket", amelyek - mint megjegyezte - a konfliktus minden felét érintik.
Zbigniew Ziobro a sajtókonferencián azon reménységének adott hangot, hogy az eljárás, ezen belül a bizonyítékok gyűjtése a bűnösök törvényszék elé állításával ér majd véget.
Közölte: a hágai nyomozást támogató, lengyel eljárásban a hatóságok már több, mint 300 tanúvallomást gyűjtöttek össze, és fénykép- illetve filmfelvételeik is vannak.
Az ICC március 2-án indított eljárást az Ukrajnában elkövetett lehetséges háborús bűntettek ügyében.
A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság (ICJ) szerdán ukrajnai hadműveleteinek azonnali leállítására szólította fel Oroszországot, és aggodalmát fejezte ki a Moszkva által alkalmazott erőszak miatt.
Határozatában a bíróság hozzátette: Oroszországnak azt is biztosítania kell, hogy az ellenőrzése alatt álló vagy általa támogatott más katonai erők se folytassák a hadműveletet.
Ukrajna nem sokkal azután nyújtotta be keresetét az ENSZ intézményei közé tartozó bíróságon, hogy Oroszország február 24-én megkezdte ukrajnai háborúját. Kijev arra hivatkozott, hogy Moszkva azon indoka megalapozatlan, miszerint azért indította meg a hadműveleteket, hogy megakadályozza a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosság kiirtását.
A március elején tartott meghallgatások során az ukrán vezetés azzal érvelt, hogy Oroszország visszaélt az 1948-as népirtási egyezményben foglaltakkal, amikor Ukrajna által elkövetett állítólagos népirtásra hivatkozva teremtett jogi alapot saját a katonai inváziójához. Kijev szerint Kelet-Ukrajnában nem fenyeget népirtás veszélye.
Oroszország nem vett részt az ICJ meghallgatásain, hanem írásos dokumentumot nyújtott be amelyben azzal érvelt, hogy a bíróságnak nem lenne szabad ebben az ügyben intézkedéseket elrendelnie - írta az MTI.
A Nemzetközi Bíróság ítéletei elvileg kötelező erejűek, de semmilyen eszköz nincs a betartatásukra. Ha egy ország nem tartja be a bíróság utasítását, a testület az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulhat, ahol azonban Oroszország állandó tagsággal és vétójoggal rendelkezik.
Míg a Nemzetközi Bíróság országok közötti nézeteltérések ügyében jogosult ítélkezni, a Nemzetközi Büntetőbíróság a háborús bűnökkel gyanúsított személyek ügyében jár el.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: