Ugrás a fő tartalomra

Ez történne, ha Európában leállítanák az orosz energiahordozók importját

A Berlini DIW gazdaságkutató intézet kalkulációi szerint a koronaválsághoz mérhető recessziót okozna és a GDP-növekedés mértékét hosszú ideig fékező hatással lenne a német és az európai gazdaságra az orosz energiahordozók importjának leállítása - írta az MTI.

Oroszország ukrajnai hadműveletei miatt számos nyugati ország szankciókat léptetett életbe Oroszország, különösen a pénzügyi szektor ellen. Az Európai Unió és Németország azonban még nem jutott dűlőre a szankciók, konkrétan az orosz energiahordozók importjára vonatkozó embargó kérdésében.

A német kormány ugyanis vonakodik importtilalmat elrendelni az orosz energiahordozókra, mert az súlyos hatással lenne saját gazdaságára is. De ugyanez a helyzet, ha Oroszország függeszti fel a szállításokat.

A DIW gazdaságkutató intézet elemzése megállapítja, hogy az energiaszállítások leállása Németországban elhúzódó recesszióhoz vezetne, amely hat negyedév után háromszázalékos GDP-csökkenésnél érné el a mélypontját. Az alapforgatókönyv szerint a GDP-növekedést fékező hatás pedig körülbelül tíz évre húzódna el. Az energiaimport befagyasztása az inflációt pedig akár 2,3 százalékponttal is tovább erősítené.

A recesszió súlyossága tehát a koronaválság okozta recesszióhoz mérhető, de ahhoz hasonlóan célzott makrogazdasági intézkedésekkel nagymértékben korlátozható lenne.

A DIW szerint egy embargónak a német gazdaságra mért hátrányos hatása is tovább gyűrűzne a többi uniós tagországra. Ha német embargó lépne életbe, vagy Oroszország leállítaná a szállításokat, az más euróországokat is érintene, amelyek szintén recesszióba kerülnének. Az olyan exportorientált ország estében pedig, mint Németország, ez visszaütne és tovább nehezítené a helyzetét. Összességében pedig az így kialakult helyzet az Európai Központi Bankot (EKB) is lépéskényszerbe hozná.

Egy energiahordozó-embargó tehát súlyos nyomokat hagyna az egész régió gazdaságán: a GDP mintegy hat negyedév után jó három százalékkal csökkenne Észak- és Dél-Európában egyaránt, a gazdasági aktivitás pedig még 40 negyedév után sem érné el az ukrajnai háború előtti szintet.

Mivel az embargó termelékenységi sokként hat a gazdaságra, a termelési lehetőségek gyorsabban csökkennek, mint a lakosság jövedelme. Vagyis mivel a lakossági fogyasztás egyelőre nem omlana össze, a visszaesés mértékét nem fokoznák negatív keresleti hatások. Éppen ellenkezőleg, még tompítanák is, mivel a kereslet meghaladná a kínálatot, és ennek következtében az árak tovább emelkednének.

Az infláció így kezdetben több mint két százalékponttal emelkedne. Ennek ellensúlyozására a DIW középtávon az irányadó kamatláb 0,5 százalékpontos emelésével számol. Ami középtávon viszonylag hatékonyan visszafogná az inflációs nyomást. Amennyiben viszont az EKB nem emelné meg az irányadó kamatlábat, hogy ne rontson a finanszírozási és hitelezési kondíciókon, az a DIW modelljében feltételezettnél enyhébb recesszióhoz vezetne.

A DIW feltételezése szerint az uniós tagállamok költségvetési politikája az államadósságnak az embargó előtti szintre csökkentésére összpontosítana. A fiskális politika nem hozna tehát további stabilizációs intézkedéseket a GDP csökkenésének mérséklése érdekében, de ennek köszönhetően viszont lenne némi mozgástere az embargó nemkívánatos makrogazdasági következményeinek a tompítására.

Az orosz gazdaságra egy energiaembargó súlyos csapást mérne, mivel Oroszország bruttó hazai termékének közel 30 százalékát a kőolaj, a szén és a földgáz értékesítésével teremti elő. Még ha Oroszország képes is lenne eladni elsődleges energiahordozóinak egy részét harmadik országoknak, például Kínának, feltételezhető, hogy jelentős árengedményt lenne kénytelen "lenyelni".  

Ennek megfelelően az energiaimport befagyasztása destabilizálhatja az orosz gazdaságot, és nyomást gyakorolhat az orosz kormányra, hogy hagyjon fel az Ukrajna elleni háborúval - írja a DIW elemzése.

Fontos tényező viszont az is, hogy az import befagyasztása helyettesítő folyamatokat indítana el a nyugat-európai iparágakban, például felgyorsítaná az átállást a megújuló energiákra - mégpedig gazdaságilag visszafordíthatatlan módon. Segítve ezzel a klímavédelmi beruházási programot. Ez járulékos hatásként tartósan gyengítené az oroszok pozícióját a nemzetközi energiapiacokon - bárhogy is érjen véget a háború.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ukrajna győzelme Oroszország ellen nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek

Ukrajna győzelme a jelenleg zajló Oroszország elleni háborúban nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek – erről Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka nyilatkozott az amerikai Time magazinnak adott interjújában, adta hírül az RBK-Ukrajina hírportál. „Az oroszokat ismerve, győzelmünk nem jelenti majd a háború végét. Diadalunkkal levegőhöz juthatunk, amely lehetőséget biztosít ahhoz, hogy felkészüljünk a következő háborúra” – fogalmazott Zaluzsnij. A tábornok elmondása szerint az orosz február végi támadása nem érte meglepetésszerűen Ukrajnát, ugyanis hadgyakorlatokon előre készültek egy esetleges offenzívára. A kiképzések során a felszínre kerültek az ukrán hadsereg gyenge pontjai. Ugyanakkor parancsnokaink nem kezelték kellő komolysággal ezeket a hadgyakorlatokat - írta a Kárpáti Igaz Szó. “Előfordult, hogy ordítoztam, hogy elmagyarázzam nekik, ha nem változtatnak, akkor a következmények már nem csupán a mi életünkbe fog kerülni, de hazánk jövőjére is

Potápi: Ukrajna úgy várja el a kárpátaljai magyaroktól az ország megvédését, hogy közben folyamatosan a fejükre koppintanak

Szinte valamennyi magyar tanítási nyelvű iskola és óvoda újrakezdte működését Kárpátalján, mint ahogy elindul a tanév a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán is, amely ma már nemcsak oktatási és kulturális központ, hanem karitatív bázis is – erről Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszélt a Magyar Nemzetnek . Kárpátalján a civil szervezetek és a cégek is igyekeznek talpon maradni, a bajba jutott emberek pedig számíthatnak a történelmi egyházak segítségére is. "Amióta február 24-én kitört az orosz–ukrán háború, sajnos semmi jel nem utal arra, hogy akár Moszkva, akár Kijev törekedne a békére vagy a fegyverszünetre" – jelentette ki a lap megkeresésére a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi Árpád János megerősítette: Magyarország és a magyar nemzet számára legfontosabb a béke. Szavai szerint ez már csak azért is így van, mert a magyar nemzet több országban – így Romániában és Szlovákiában – is határos Ukrajnával. Ráadá

Egy 25 éves beregszászi nő próbált átcsempészni a határon egy hadköteles férfit

A hatóságok ellenőrzés céljából megállítottak egy járművet Asztélyban, a határtól 500 méterre. Az autót egy 25 éves beregszászi nő vezette, mellette egy 29 éves harkivi lakos ült - számolt be a Kárpátalja ma. A nyomozás során kiderült, hogy a nő 2 500 dollár ellenében hadköteles férfiakat szállított a „zöldhatárhoz”, így az ellenőrzőpontot megkerülve, hivatalos átvizsgálás nélkül léphették át a határt. A nőt letartóztatták, a járművet és a szolgáltatásért kapott pénzt lefoglalták. Az ügyben nyomozás indult. A nőt öttől hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Ukrajnában eltörölték az őszi behívást

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a soron következő, őszi sorkatonai behívás eltörléséről szóló rendeletet – közölte az államfő sajtószolgálatának közleményére hivatkozva a Korrespondent hírportál. Az elnöki rendelet értelmében az őszi sorozás mellett elhalasztják a háború előtt sorkatonai szolgálatra behívott katonák leszerelését is. Változásokkal egészültek ki az október-decemberre tervezett leszerelésről szóló passzusok. Ennek végrehajtásáról külön rendelkeznek majd - írta a Kárpáti Igaz Szó. Ez azt jelenti, hogy a fegyveres erőknél és más fegyveres testületeknél 2022-ben nem lesz őszi behívás sorkatonai szolgálatra. Azonban az általános mozgósítás továbbra is érvényben marad. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Novák Katalin kárpátaljai gyerekektől vonta vissza a magyar állampolgárságot

Novák Katalin újabb magyar állampolgárságokat vont vissza. A Magyar Közlönybe n megjelentek szerint az államfő ezúttal is Gulyás Gergely miniszter előterjesztései alapján, a törvénynek arra a paragrafusára hivatkozva döntött, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Az állampolgárság a határozat közzétételének napján szűnik meg. A köztársasági elnök döntése alapján megszűnt a magyar állampolgársága egy kovácsréti ukrán családnak:  a 42 éves apának - Durda Péter (névmódosítás előtti neve: Durda Petro Petrovics; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1979. november 26.) a 38 éves feleségének - Durda Alla, született: Pacan Alla (névmódosítás előtti neve: Durda Alla Vaszilivna, született: Pacan Alla Vaszilivna; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1984. március 24.

A hadköteles férfiak nagy valószínűséggel egyhamar nem hagyhatják el Ukrajnát

A hadiállapotot február 24-én vezették be Ukrajnában, és azóta folyamatosan tart. Ez azt jelenti, hogy több mint fél éve tilos külföldre utazni a hadköteles, 18 és 60 év közötti férfiak számára. Az állampolgárokat azonban érdekli, hogy ez változhat-e a közeljövőben, és átléphetik-e a határt a hadiállapot idején? A katonai szakértők megjegyzik, hogy a hadköteles férfiak nagy valószínűséggel nem hagyhatják el az országot háború idején. Véleményük szerint a korlátozás addig tart majd, amíg Ukrajnában hadiállapot van érvényben. Petro Csernik katonai szakértő szerint a határok megnyitásáról és a szabad külföldre utazás lehetőségéről még egyhamar nem lehet beszélni. ( Kárpátalja ma ) Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Dráma az ukrán-magyar határon

Kedd reggel a tiszabecsi határátkelőnél lett rosszul és esett össze hirtelen az az 50 év körüli ukrán férfi, akinek a határrendészek siettek a segítségére - közölte az Országos Mentőszolgálat.  Mentőt hívtak és a tapasztalt mentésirányító utasításai alapján megvizsgálták a beteget, aki már nem lélegzett.  "Rögtön megkezdték az újraélesztést és egymást váltva küzdöttek a férfi életéért, amit perceken belül helyszínre érkező bajtársaink emelt szinten folytattak. A hős határőrök gyors beavatkozásának köszönhetően a mellkasi nyomások végül sikerre vezettek és a beteget stabil állapotban szállíthatták kórházba a mentők. Mielőbbi felépülést kívánunk, az életmentésben" - olvasható az Országos Mentőszolgálat közleményében. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: