Ugrás a fő tartalomra

Ezt jelentené a repüléstilalmi zóna Ukrajna felett

Repüléstilalmi zóna kialakítása Ukrajna felett teljes körű háború kitöréséhez vezetne Oroszország és a NATO között - jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, a repüléstilalmi zóna az orosz légvédelmi rendszer határozott támadását, az orosz harci gépek lelövését jelentené Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna területén - írta az MTI. Ez teljes értékű háború kitörését jelentené Oroszország és a NATO között, ami még több halált, szenvedést és pusztítást okozna - mondta.

"Felelősségünk ugyanakkor, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra" - fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a NATO nem küld csapatokat vagy repülőgépeket Ukrajnába, el akarja kerülni a konfliktus elmérgesedését.

Kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy hibát követett el azzal, hogy háborút indított egy önálló és független nemzet ellen. A háború új biztonsági környezetet hozott létre, ez indokolja, hogy a szövetség tagországainak vezetői a csúcstalálkozó alkalmával a NATO keleti régiójának védelmének megerősítéséről dönthetnek. Ez azt jelenti, hogy a NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába.

A NATO azért erősíti meg keleti szárnyát, hogy képes legyen bármilyen biztonsági fenyegetésre azonnal válaszolni, és hogy szavatolja minden tagországának védelmét és biztonságát bármilyen fenyegetéssel szemben - emelte ki.

Kérdésre válaszolva közölte, vegyi fegyverek alkalmazása alapvetően változtatná meg a konfliktus természetét. A nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelentené, széles körű és súlyos következményekkel járna. Vegyi fegyverek használata az ukrajnai háborúban szennyeződést okozhat a NATO területén is - figyelmeztetett.

Közölte: a szövetségesek növelik védelmi kiadásaikat, jelenleg azonban még többet kell fektetni a biztonságba azért, hogy a NATO teljesíteni tudja vállalt kötelezettségeit.

Stoltenberg megerősítette továbbá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül részt vesz a csütörtöki rendkívüli NATO-csúcstalálkozón.

A NATO-csúcsra érkezve Boris Johnson brit miniszterelnök leszögezte: Vlagyimir Putyin orosz elnök átlépte a vörös vonalat. "Nagy-Britannia a nyugati szövetségeseivel együtt növelni fogja az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást, és arra törekednek, hogy megakadályozzák az orosz elnök hozzáférését az aranytartalékaihoz" - tette hozzá.  

Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök kijelentette: nagyon örül a Szlovákiába telepített, új NATO-hadtestnek, amely véleménye szerint, megerősíti országa védelmét és biztonságát.

 Alexander De Croo belga miniszterelnök a jelen lévő újságíróknak elmondta: országa a következő három évben még többet fog befektetni a védelembe. "A NATO nem vesz részt ebben a háborúban, így Belgium sem, de mindent megteszünk azért, hogy meggyengítsük Oroszországot" - tette hozzá De Croo.

Oroszország esetleges ukrajnai háborús bűneire utalva a belga kormányfő vizsgálatokat és büntetőeljárást szorgalmazott: "bizonyítékokat kell szereznünk, elemeznünk kell azokat, és eljárást kell indítanunk a felelősök ellen. Ha Oroszország vegyi fegyvert vet be, annak súlyos következményei lesznek" - hívta fel a figyelmet.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az oroszok szerint Ukrajna vegyi fegyvereket vethet be, ami arra készteti őket, hogy ők maguk is ehhez folyamodjanak. Bettel szerint "veszélyes", hogy az orosz elnök fontolgatja azok esetleges alkalmazását.

Janez Jansa szlovén kormányfő nem számít arra, hogy Oroszország vegyi fegyvereket vetne be Ukrajnában. "Személy szerint nem hiszem, hogy az orosz hadsereg szándékosan vegyi vagy biológiai fegyvereket vetne be" - jelentette ki. Ugyanakkor - tette hozzá - aggodalomra ad okot, hogy az orosz erők vegyi üzemeket és hasonló létesítményeket támadnak, ez nagyszabású katasztrófához vezethet.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kijelentette: Putyin "törvénytelenül és brutális eszközökkel indított háborút egy baráti és demokratikus ország ellen". Mint mondta, a szövetségesek közös "elhatározása", hogy megmutassák az orosz elnöknek, hogy szörnyű hibát követett el, és felszólítsák arra, hogy azonnal vessen véget az inváziónak.

Egils Levits lett elnök amellett érvelt, hogy a NATO keleti szárnyának megerősítésének kell lennie a szövetségesek csütörtöki tanácskozása egyik legfőbb témájának. Levits azt is elmondta, hogy a NATO-tagok megvitatják a következő lépéseket, amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök vegyi fegyvereket vetne be Ukrajnában. "Oroszországnak meg kell buknia" - tette hozzá.

 Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint a NATO-nak meg kell dupláznia az Ukrajnának nyújtott segítségre irányuló erőfeszítéseit, és a védelmi kiadások további növelésére buzdított a NATO keleti szárnyának megerősítése érdekében. "Putyin nem nyerheti meg ezt a háborút" - szögezte le.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Augusztus végén véget ér a hadiállapot Ukrajnában?

Ukrajnában a hadiállapot valószínűleg nem ér véget augusztus 23-án - jelentette ki az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában Olekszandr Zavitnevics, a Legfelsőbb Tanács Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottságának vezetője. Szavai szerint ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, Ukrajnának meg kell nyernie a háborút. "Nem csak be kell fejezni, hanem katonai győzelmet kell aratnunk, fel kell szabadítani az összes megszállt területet" - tette hozzá. Zavitenics biztos abban, hogy ilyen rövid időn belül nem valószínű a győzelem. Szerinte ősszel várható a háború aktív szakasza. "Sok múlik a beérkező fegyvereken, azok mennyiségén és minőségén” – jegyezte meg. Zavitenics hangsúlyozta: jelenleg a mozgósítás második hulláma zajlik az országban, egyelőre nem terveznek újabbat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Hatályba lép az ukrán nyelvtörvény második és hatodik cikkelye, a szabálysértőket akár 12 ezer hrivnyára is büntethetik

Július 16-án lép hatályba Ukrajna Az ukrán nyelv államnyelvként való működésének biztosításáról szóló törvényének második és hatodik cikkelye. Ennek értelmében minden árunak az ukrán fogyasztókat kell megcélozni. Az az áru, amely jelenleg már Ukrajna területén van, megmaradhat a korábbi formájában, de minden másnak, amely július 16-át követően jelenik meg országunkban, ukrán felülettel kell rendelkeznie. Az ukrán nyelvre való átállást a vállalkozásoknak kell biztosítaniuk. A törvény betartását az államnyelv védelméért felelős biztos felügyeli. A felület ukrán nyelvű változatának hiánya esetében első alkalommal három és fél ezer hrivnyától hét és fél ezer hrivnyáig terjedő pénzbírság szabható ki. A jogszabályi normák ismételt be nem tartásáért 7500-tól csaknem 12 ezer hrivnyáig terjedő pénzbírságot kell fizetnie a szabálysértőnek. Ezenkívül Olekszandr Packan, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás helyettes vezetője elmondta, hogy a web- és közösségi oldalak, a YouTube-, a Viber-, a

Törvényben tiltanák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását

Ukrajna Legfelső Tanácsa azt javasolja, hogy törvényben tiltsák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását a hadiállapot idején. A képviselők által összeállított törvényjavaslat szövege felkerült a parlament hivatalos honlapjára. A törvényjavaslat meghatározná azon személyek kategóriáit is, akik katonai szolgálatot teljesíthetnek a tartózkodási vagy nyilvántartási helyükön. Jelenleg Ukrajnában a hadiállapot idején az ukrán állampolgárságú hadköteles férfiak kiutazásának rendjét csak az ukrán elnök rendelete szabályozza, azonban törvény erről nem rendelkezik.  Az ukrán törvényalkotók új cikkellyel egészítenék ki Ukrajna Alkotmányát: Az állampolgárok Ukrajnából való kilépésének és Ukrajnába való belépésének eljárásáról. Kivételt képeznének az ukrán kormány által felmentett személyek és a halasztásra jogosultak. Ilyenek például a felsőfokú szakképzési és felsőoktatási intézmények hallgatói, az asszisztensek és gyakornokok, aspiránsok és doktoranduszok, ha

Kreml: a nap végére véget érhet a háború, ha Kijev teljesíti Moszkva feltételeit

Akár már a mai nap végére véget érhetne a háború, ha Ukrajna kapitulálna és teljesítené az orosz fél valamennyi követelését - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az RBK-Ukrajina hírportál szerint.  Peszkov szerint amennyiben Kijev kiadja a parancsot a fegyverletételre és elfogadja Moszkva követeléseit, az a harcok végét jelentené. Arról, hogy Moszkva milyen feltéleket szabott, Peszkov nem adott bővebb tájékoztatást. Volodimir Zelenszkij szerint a legkésőbb a tél beálltáig véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a legerősebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez az orosz agresszió ellen védekező országnak. Korábban Kirilo Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés főnöke a ITV brit televíziónak adott interjújában azt állította, hogy augusztustól fordulópont következik be az orosz-ukrán háborúban, az év végére a harcok intenzitása szinte a nullára fog csökkenni. KÖVESSEN MIN

Fény derült az oroszok igazi tervére

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat leleplezte az orosz vezérkar főigazgatóságának (GRU) Ukrajnában tevékenykedő ügynökhálózatát, amely az ország elfoglalását próbálta segíteni. Köztük volt egy ukrán parlamenti képviselő is - írta az Index . Egy ukrán parlamenti képviselő is segítette Oroszországot Ukrajna elfoglalásában – állítja az ukrán titkosszolgálat (SZBU). Andrij Derkacs parlamenti képviselő a nyomozás szerint felügyelte számos magánbiztonsági cég létrehozását különböző régiókban, hogy „ezeket Ukrajna gyors átvételére használja fel”. A titkosszolgálat szerint a hálózat operatív fejlesztése már régóta zajlott, de az SZBU végül a háború elején semlegesítette azt egy volt képviselői asszisztens, Ihor Kolesznyikov letartóztatásával. Az ukrán fél állítása szerint a letartóztatott asszisztens fedőneve „Veterán” volt, és ő volt az összekötő az orosz különleges szolgálat és Andrij Derkacs parlamenti képviselő között. Kolesznyikov szerint Derkacsot 2016-ban vették fel, és személyesen a GRU fel

Ekkora pusztítást végzett az amerikai nehézfegyver egy orosz bázison (videó)

Az ukránok nemrég jutottak az új fegyverhez, a felvétel Donbaszban készült - szúrta ki a Mandiner . Egy videofelvételen látható, hogy milyen károkat okozott egy orosz katonai bázison egy amerikai HIMARS rakéta-sorozatvető, amelyhez nemrég jutottak hozzá az ukránok. A felvétel a Donbaszban, Izjum környékén készült. The first results of American HIMARS work on the positions of the occupiers in the #Izyum direction. pic.twitter.com/nSFESPCHXS — NEXTA (@nexta_tv) June 26, 2022 Az amerikai fegyverek a múlt hét közepén érkeztek meg Ukrajnába, szombaton pedig az ukrán hadsereg vezérkari főnöke közölte, hogy már hadrendbe állították ezeket, és megkezdték a működésüket. Hangsúlyozzák: a HIMARS-októl és a többi, nyugati államoktól érkező nehéztüzérségi eszköztől a szakértők azt várják, hogy ellensúlyozzák az orosz tüzérségi fölényt, amely a háború kezdete óta tapasztalható. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Nyugtalanító kijelentést tett az orosz külügyminiszter arról, mikor ér véget az ukrajnai háború

Minél több nyugati ország küld fegyvereket Ukrajnába, annál tovább fog tartani a konfliktus – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Híradó szerint. Oroszország többször is a Nyugatot vádolta a konfliktus elhúzódásáért, és rakétacsapásokat intézett az Egyesült Államok és Európa által Kijevnek szállított fegyvereket tároló fegyverraktárak ellen. A türkmenisztáni látogatása során tartott sajtótájékoztatón Lavrov elmondta, hogy Oroszország nem célzott meg egy bevásárlóközpontot sem az ukrajnai Kremencsuk városában hétfőn. Lavrov – az orosz védelmi minisztérium által kedden kiadott nyilatkozatot megismételve – újságíróknak azt mondta, hogy a bevásárlóközpont üres volt, amikor a tűz keletkezett annak következtében, hogy Oroszország csapást mért egy nyugati fegyvereket tároló fegyverraktárra, amely a bevásárlóközpont mellett volt. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: