Nem könnyű tárgyalások folynak Oroszország és Ukrajna között, de van remény a kompromisszumra - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán az orosz RBK tévécsatornának nyilatkozva.
Lavrov szerint Oroszország a jövőben is kész lesz a kapcsolattartásra az ukrán féllel, de látnia kell, hogy ez milyen "hozzáadott értéket" képvisel. Azt mondta, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nem terjesztett elő új elképzeléseket kettőjük múlt csütörtöki, antalyai tárgyalásán - írta az MTI.
A tárcavezető sürgette, hogy az orosz és ukrán tárgyaló félnek adják meg a lehetőséget arra, hogy nyugodt légkörben, a "hisztéria fokozása nélkül" dolgozzanak. Azt mondta, hogy vannak olyan megfogalmazások, amelyekben a felek közel állnak a megegyezéshez, és kifejezte reményét, hogy sikerül megállapodni Ukrajna semleges státusáról.
Kifejezte Moszkva készségét a megegyezésre arról, hogy milyen fegyverek lehetnek Ukrajna területén. Leszögezte, hogy ezek nem jelenthetnek veszélyt Oroszország biztonságára. Hozzátette, hogy ezt a kérdést az ukrán NATO-tagságtól függetlenül kell kezelni, mert az Egyesült Államok vagy mások kétoldalú alapon akkor is szállíthatnak csapásmérő eszközöket Kijevnek, ha az ország nem lép be a katonai tömbbe.
Lavrov szerint azért nem lehetett békés úton megoldani az ukrajnai helyzetet, mert erre a Nyugat nem volt hajlandó. Ugyanakkor azt is mondta, hogy a NATO reagálása Volodimir Zelenszkij beavatkozási felhívásaira "lehűtötte" az ukrán elnök "felhevültségét". Közölte, hogy Svájc is közvetítést ajánlott fel Oroszország és Ukrajna között.
A tárcavezető "nagyon óvatosnak" nevezte az orosz erők ukrajnai fellépését. Kifogásolta, hogy az EU hallgatásba burkolózott, miután az ukrán hadsereg kazettás robbanótöltetű Tocska-U rakétával célozta meg Donyeck központját, 21 ember halálát és még több sebesülését okozva.
Lavrov egyébként az RBK-interjúban kifejezte reményét, hogy Olaf Scholz német kancellár a tapasztalatszerzéssel eljut majd ahhoz a felismeréshez, hogy saját érdekeit kell megvédenie, nem pedig tengerentúli partnerére támaszkodnia, aki mindet eldönt helyette, mint például az Északi Áramlat-2 gázvezeték felfüggesztésének kérdésében. Egyértelműnek mondta, hogy a németországi jelentős amerikai jelenlét "befolyásolja a döntéshozatal függetlenségét".
Az orosz diplomácia vezetője úgy vélekedett, hogy eltűnt a német "emlékezetpolitika", amely pedig szerinte "mindig is szentnek számított, és azt jelentette, hogy a német nép soha nem fogja elfelejteni a szenvedést, amelyet a második világháborúban okozott, különösen a Szovjetunió népeinek".
Arról is szólt, hogy Oroszország már rég eldöntötte, hogy kilép az Európa Tanácsból. Ennek oka nem az volt, hogy hol felfüggesztették, hol visszaadták Moszkva jogait, hanem az, hogy a szervezet "teljesen degradálódott". Kifogásolta, hogy az együttműködés és a konszenzus helyébe az ET-ben, csakúgy, mint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) "oroszgyűlölő" retorika , valamint a NATO- és EU-országok egyoldalú érdekérvényesítése lépett.
Volodimir Zelenszkij szerint történt előrelépés a béketárgyalások keddi fordulóján, az ukrán elnök videóüzenetében úgy fogalmazott: realisztikusabbnak tűnnek az álláspontok.
Hozzátette azonban, hogy "még időre van szükség ahhoz, hogy a döntések Ukrajna érdekeit szolgálják". Az orosz és ukrán felek közötti tárgyalások később folytatódnak.
Az ukrán elnök közben felszólította a magas rangú orosz tisztviselőket és a média szereplőit, hogy ítéljék el a háborút, és mondjanak le a tisztségeikről. Zelenszkij szerint jobban járnak, ha néhány hónapig munka nélkül maradnak, máskülönben egy életen át üldözni fogják őket a nemzetközi színtéren.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: