Ugrás a fő tartalomra

Magyarország ezért nem akarja teljesíteni Volodimir Zelenszkij követeléseit

Nem kompromisszum vagy vélemény kérdése, hogy Magyarország nem enged át fegyvereket és katonákat a magyar-ukrán határon - jelentette ki a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Sky News Arabianak adott pénteki interjújában, amelyet szombaton osztott meg a Facebook-oldalán.

A kérdésre, hogy Magyarország miért nem akarja teljesíteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnök követeléseit, például, hogy katonákat engedjen át a magyar-ukrán határon, Kovács Zoltán kiemelte, Magyarország történelmi példák és tanulságok miatt mindig is nagyon határozott álláspontot képviselt.

Úgy fogalmazott: "ez a magyar emberek akarata, tehát nem kompromisszum vagy vélemény kérdése", hanem "olyan megbízatás, amit a miniszterelnök a magyar emberek nevében képviselt" és "nem kérdőjelezhető meg".

Az energiáról szólva kiemelte, rövid távon, a valós helyzet miatt "nincs helye semmiféle érzelmi vagy spekulatív megközelítésnek". A helyzet pedig az, hogy a magyarországi olajkészlet 85 százaléka, a gáz 65 százaléka Oroszországból származik.

Azt is mondta, Magyarország álláspontja az orosz energiával kapcsolatban egyelőre nagyon határozottan egybevág Európa nagy részének az érdekeivel. Hozzátette: keményen dolgoznak azon, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat hathatóssá tegyék, de "léteznek áthághatatlan határok", és mindez nem vélemény vagy érzelem kérdése, hanem kőkemény valóság - szögezte le Kovács Zoltán.

Kitért arra, amikor az Ukrajnának szánt katonákról vagy fegyverszállításról van szó, a kormány szem előtt tarja a 150 000 kárpátaljai magyar érdekeit. Az ő létjogosultságukat régebben sokszor megkérdőjelezték, szélsőségesek - legalábbis verbálisan - többször bántalmazták őket, nemcsak Ukrajnában, hanem Európában több más helyen is. Ezért "különös figyelmet fordítunk a helyzetükre", és ez az egyik oka annak, hogy nem szállítunk fegyvereket.

Értékelése szerint a magyar-ukrán viszony mindig is nagyon világos volt. A magyar nemzeti érdek az, hogy Ukrajna területi szuverenitása sértetlen legyen. Mert - ahogy a miniszterelnök is több alkalommal megfogalmazta -, kell, hogy legyen "valami" Oroszország és Magyarország között. Ugyanakkor Ukrajnának teljes mértékben teljesítenie kell minden nemzetközi szervezet vele szemben támasztott elvárásait, az ENSZ-től kezdve az Európai Unióig vagy a NATO-ig, amikor a nemzeti kisebbségekről és azok nyelvi vagy emberi jogairól van szó - szögezte le az államtitkár.

A Magyarországra érkező menekültekről szólva Kovács Zoltán hangsúlyozta: bármekkora terhet jelentsen és bármekkora költséggel járjon is, Magyarország törődik a menekültekkel, és nem tesz különbséget azok között, akik az életüket mentve menekülnek Magyarországra egy szomszédos országból.  

Ugyanakkor Európa déli határain továbbra is erős a migrációs nyomás.

A magyar elv meglehetősen egyszerű: "teljes mértékben elkötelezettek vagyunk azok iránt, akik első biztonságos országként Magyarországra menekülnek". De "nemet mondunk az illegális migránsokra", "akik határok tucatjain kelnek át bármiféle engedély vagy a szabályok betartása nélkül, mondván, ők menekültek", miközben valójában migránsok, akik egy jobb élet reményében jönnek Európába - hangoztatta.

A magyar kormány erre hívja fel a figyelmet - mondta, hozzátéve, az ukrán háború és az ukrán menekültek megerősítették a magyar álláspontot.

Kovács Zoltánt kérdezték az Amerikai Egyesült Államok és az EU oroszokat sújtó azon szankcióiról is, amelyek sport- és közösségi eseményeket érintenek, illetve amelyekkel vagyonos oroszok pénzét fagyasztják be.

Az államtitkár emlékeztetett: Európa már látott olyat, amikor intézkedések túlzóvá váltak, az érzelmek elszabadultak, és országokat,  nemzeteket tettek felelőssé dolgok miatt. Meglátása szerint a kollektív büntetés nem a legjobb megoldás.

Kovács Zoltán óvatosságra intett, amikor egyszerű orosz állampolgárokat akarnak megbüntetni, főleg olyanokat, akik már régóta élnek Nyugat-Európában.

A háború Magyarországot sújtó gazdasági hatásairól szólva Kovács Zoltán elmondta: az Oroszország elleni korábbi szankciók nagyobb terhet jelentettek Közép-Európa országainak, így Lengyelországnak, Szlovákiának, Magyarországnak és Romániának. Ez Kelet-Európán belül egymás közelségének és a már kialakított gazdasági együttműködésnek tudható be, beleértve Oroszországot is.

A magyar kormány - ahogyan a COVID ideje alatt is tette -, olyan intézkedéseket fog hozni, amelyek a magyar munkahelyeket és vállalkozókat védik és szolgálják, mert "hiszünk abban, hogy válságban és válság közepette mindig fontos előre, azaz a jövőre gondolni".

Megjegyezte ugyanakkor, jelen körülmények között különösen veszélyes a Magyarországot megillető európai pénzek visszatartása. Ezért Magyarország kéri a tulajdonképpen neki járó pénzösszegeket a Helyreállítási Alapból, valamint az Európai Unió következő hétéves, új pénzügyi ciklusában rendelkezésre álló források folyósítását - írta az MTI.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megfoszthatják az ukrán állampolgárságtól azokat a férfiakat, akik a hadiállapot idején hagyták el Ukrajnát

Azokat az ukrán férfiakat, akik a hadiállapot idején elhagyták az országot, és 30 napon belül nem tértek vissza Ukrajnába, megfoszthatják állampolgárságuktól. A törvénytervezetet már benyújtották a Legfelsőbb Tanács elé - írta az RBK-Ukrajina hírportál . A határozat azokat a személyeket érintené, akik alapos indok nélkül távoztak és nem tértek vissza Ukrajnába. Ezt az intézkedést kiterjesztik az Oroszországba távozottakra is. Jelenleg a következő kategóriába tartozó férfiak elhagyhatják az országot: Akik egészségügyi okok miatt alkalmatlan katonai szolgálatra, s ezt a hadkiegészítő parancsnokságon kapott okmánnyal igazolni is tudja. Életvitelszerűen külföldön élnek (útlevelében rendelkezik pecséttel az állandó lakcímről vagy „Konzuli regisztrációra elfogadva” – jelöléssel a diplomáciai képviselettől). Külföldön végzi tanulmányait (szakiskolában, felsőoktatási intézményben), s ezt igazolni is tudja. Ha azon ellenőrzőcsoport tagja, mely részt vesz a külföldön tartózkodó gyerekek helyzeté

Ma éjféltől háborús veszélyhelyzetet hirdetnek ki Magyarországon

A kormány az alaptörvényben biztosított jogával élve ma éjféltől kihirdeti a háborús veszélyhelyzetet - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebookon közzétett videóban. "A ma esküt tett kormány azonnal megkezdte a munkáját. Egyetlen percet sem vesztegettünk, mert a szomszédunkban háború zajlik. Egy olyan háború, amelynek még senki sem látja a végét" - fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor hangsúlyozta: ez a háború folyamatos veszélyt jelent Magyarországra, kockára teszi a fizikai biztonságunkat és veszélyezteti a gazdaság és a családok energiaellátását és anyagi biztonságát is. "Látjuk, a háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus áremelkedésekhez vezettek. A világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia és meg kell védenie a családok anyagi biztonságát" - jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint ehhez mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szüksé

Mikor törvénytelen a behívók átadása? - A jogász válaszol

Ukrajnában 90 nappal hosszabbították meg a hadiállapotot és a mozgósítást. Számos panasz érkezik azonban az állampolgároktól, miszerint a behívókat az ellenőrzőpontokon, az utcán és a boltokban is osztogatják a férfiaknak. A behívók kézbesítésének szabályairól Ihor Volosin rivnei jogász beszélt. A behívón szerepelnie kell a területi toborzó és szociális támogatási központ (egykori hadkiegészítő parancsnokság – a szerk.) vezetője aláírásának, a dokumentum egy konkrét személy nevére kell szóljon. Ennek értelmében az utcán, a boltokban, a hotelekben és más nyilvános helyeken a személyi igazolvány alapján kitöltött behívók átadása törvénytelen. A behívó átadásakor a központ dolgozói nem kényszeríthetnek senkit arra, hogy azonnal jelenjenek meg a hadkiegészítő parancsnokságon. Felajánlhatják, hogy elszállítják önöket a központba, azonban mindenkinek jogában áll nemet mondani és kijelenteni, hogy a behívón szereplő időpontban jelenik majd meg. Amennyiben ez mégis megtörténik, azért Ukrajna B

Megpróbálták megölni Vlagyimir Putyint

Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna ellen indított háború kitörése után meg akarták gyilkolni - állítja Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője "Nem is olyan régen merényletet kíséreltek meg ellene, mint mondják, a Kaukázus képviselői. Ez nem nyilvános információ. Teljesen sikertelen próbálkozás volt, de tényleg megtörtént... Kb. 2 hónapja" - mondta el Budanov az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában. Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint Vlagyimir Putyin zsákutcába került, mert az Ukrajna elleni háborút sem megállítani, sem megnyerni nem tudja. Kiemelte: ahhoz hogy véget vessen a háborúnak, el kellene ismernie, hogy "Oroszország egyáltalán nem olyan erős és nagyszerű állam, mint amilyennek lefestette".  A hírszerzési főnök aláhúzta, hogy Ukrajna addig fog harcolni, amíg az összes orosz csapatot "ki nem kergeti" a területéről. Értésre adta, hogy ebbe beleérti a Donyec-medence egészének és a Krím félszigetnek a vissz

Belügyminisztérium: a behívóosztások törvénytelenek

Ukrajnában többen is panaszkodnak, miszerint a hadkiegészítő parancsnokságok tömegesen osztják a behívókat tapasztalatlan és motiválatlan férfiaknak, ami csak ront a helyzeten. A Belügyminisztériumnál úgy vélik, a mozgósításnak minőségesnek kell lennie, s nem a mennyiség számít - tudatta a Kárpát.in.ua. A helyzetről Viktor Andrusziv belügyminiszteri tanácsos nyilatkozott az ukrán 24-es csatornának. A szakértő hangsúlyozta, Ukrajnának van elegendő forrása, azonban meg kell érteni, hogy azoknak a csapatoknak, amelyek az első napok óta harcolnak, pihenésre van szüksége. „Rotációt kell végeznünk, mert az emberek lelkileg sem bírják elviselni ezt a leterheltséget” – mondta Andrusiv. Megjegyezte, hogy valójában van elég fegyver és egyenruha. „Van elég tartalékos is, de van egy probléma: helyre kell állítani a rendet a hadkiegészítő parancsnokságokon” – mondta a miniszter tanácsadója. „Nem lehet mindenkit sorban behívni […] Ezek a behívóosztások törvénytelenek, hiszen a helyzetet nem ismerve

Nem lehet elfogadni az ukrán állampolgárság megvonásáról szóló törvényjavaslatot

A képviselők visszavonták aláírásaikat, ezért a Legfelsőbb Tanács nem fogja vizsgálni a 7381. számú törvénytervezetet, amely elfogadása esetén állampolgárság-megvonással büntetné a mozgósítás elől külföldre távozó férfiakat – adta hírül az rbc.ua hírportál szombaton Olha Szovhirja, a parlament alkotmánybírósági megbízottja Telegram-csatornájára hivatkozva. A Kárpát.in.ua hírportál szerint Szovhirja közölte: „nem fogják vizsgálni a parlamentben a napokban bejegyzett 7381. számú törvénytervezetet, amely az állampolgárság megvonásával büntetné a mozgósítás elől külföldre távozókat.” Mint jelezte, a képviselők visszavonják aláírásukat a törvényjavaslat alól. „Hogy miért nem lehet elfogadni a törvényjavaslatot, elmagyaráztam a kollégáimnak. Az egyensúly helyreállt a társadalmi elvárás és az alkotmány között” – mutatott rá Olha Szovhirja. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Fontos kérdés - Átléphetik-e a határt az alkalmatlanná nyilvánított hadkötelesek?

Sokan tapasztalhatják, hogy bár orvosi igazolással rendelkeznek a katonai szolgálatra való alkalmatlanságról, mégsem léphetik át az államhatárt. Az ilyen típusú orvosi igazolás, az úgynevezett „fehér jegy” az állampolgár szolgálati alkalmasságának, mozgósíthatóságának kategóriáját is tartalmazza - írta a Kárpátalja ma. A Katonai Orvosi Bizottság a következő kategóriákat határozza meg: korlátozottan alkalmas katonai szolgálatra; békeidőben katonai szolgálatra alkalmatlan, hadiállapot idején korlátozottan alkalmas; katonai szolgálatra alkalmatlan, a katonai nyilvántartásból kizárható. A jelenleg érvényben lévő haditörvény értelmében az első két kategóriába tartozó személyek behívhatóak az általános mozgósítás során. Kizárólag azok az állampolgárok mentesülnek a mozgósítás alól, akik a „katonai szolgálatra alkalmatlan, a katonai nyilvántartásból kizárható” kategóriába tartoznak. A toborzás során figyelembe veszik a fogyatékkal élők egészségügyi állapotának sajátosságait. A Katonaorvosi