„Úgy gondolom, hogy a közeljövőben népszavazást tartanak a köztársaság területén” – mondta Pasecsnik. „A nép élni fog alkotmányos jogával, és kifejezi véleményét az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról” – tette hozzá.
Oroszország februárban függetlennek ismerte el a luhanszki és donyecki önjelölt köztársaságokat, és nem sokkal később elrendelte az általa békefenntartónak nevezett műveletet a térségben. Az orosz hadsereg pénteken azt közölte, hogy a luhanszki szakadár népköztársaságban a terület 93, a donyeckiben pedig az 54 százaléka került a helyi “népi milícia” ellenőrzése alá, és ezzel az orosz művelet első szakaszának fő feladatait teljesítették - írta az MTI.
Leonyid Kalasnyikov, az Állami Dumának (parlamenti alsóháznak) a Független Államok Közössége ügyeivel, az eurázsiai integrációval és a határon túli oroszokkal való kapcsolattartással foglalkozó bizottságának vezetője szerint még nem jött el az ideje annak, hogy népszavazást tartsanak a luhanszki "népköztársaság" Oroszországhoz való csatlakozásáról
"Azt hiszem, ez nem a megfelelő pillanat erre. És aligha szükséges most ilyen kérdésekkel foglalkozni, amikor sorsdöntő események történnek a fronton" - mondta Kalasnyikov a TASZSZ hírügynökségnek.
Andrej Klisasz, a Szövetségi Tanács (felsőház) alkotmányos törvényhozással foglalkozó bizottságának vezetője a RIA Novosztyinak nyilatkozva azt mondta, hogy az Oroszország által elismert szuverenitású luhanszki és donyecki "népköztársaságnak" jogában áll bármilyen döntést elfogadni a saját alkotmánya értelmében.
"Úgy gondolom, hogy a közeljövőben a köztársaság területén népszavazás lesz, amelyen a nép élni fog abszolút alkotmányos jogával, és kifejezi véleményét az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról. Valamiért biztos vagyok benne, hogy ez így fog történni" - mondta.
Hozzátette, hogy a luhanszki lakosság túlnyomó többsége, amely az elmúlt nyolc évben az ukrán hadsereg támadásainak kitéve és gazdasági blokád körülményei között élt, kizárólag Oroszország részéről érezhetett támogatást. Úgy vélekedett, hogy a köztársaság lakosainak többsége örülne, "ha - ahogyan a Krímben mondták - visszatérhetne a hazai kikötőbe".
Oroszország 2014-ben csatolta el a Krím félszigetet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el – hivatalosan még Fehéroroszország sem –, és a nyugati világ elítélte az annexiót.
Február 24-én Oroszország több tízezer katonát küldött Ukrajnába egy különlegesnek nevezett művelet keretében, amelynek célja – Moszkva közlése szerint – Ukrajna katonai képességeinek csökkentése és az orosz vezetés által veszélyes nacionalistáknak nevezett személyek kiszorítása a hatalomból. A háború már több mint egy hónapja tart, az ukrán erők kemény ellenállást tanúsítanak, a Nyugat pedig átfogó szankciókat vezetett be Oroszország ellen, hogy rákényszerítse az országot erőinek visszavonására.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: