Ugrás a fő tartalomra

Orbán: nem tudunk úgy segíteni az ukránoknak, hogy szétlövetjük Magyarországot

A nemzeti oldal álláspontja világos: a béke oldalán maradunk, Magyarország nem sodródhat bele a háborúba - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Hír TV Napi Aktuális Extra című hétfői műsorában.

A kormányfő az ukrajnai háborúval kapcsolatban kifejtette: "Magyarországon a nemzeti oldal úgy fogalmaz, hogy ez egy orosz-ukrán háború, mi pedig a magyarok vagyunk, mi segítünk a bajbajutottaknak, de ugyanakkor egyetlen lépést sem teszünk, amely bajba sodorhatná Magyarországot". "Nem tudunk segíteni senkin úgy, hogy közben tönkretesszük saját magunkat" - tette hozzá.

Úgy vélte, ha "bevonódunk egy háborúba, amely nem a mi háborúnk", semmit sem nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk. A nemzeti oldal álláspontja világos: "a béke oldalán maradunk, nem szállítunk fegyvert, nem küldünk katonákat, és nem engedünk át Magyarország területén fegyvereket sem Ukrajnába" - jelentette ki.

Közölte: a baloldal álláspontja is világos, ők nem egy olyan konfliktust látnak, amely két másik nép közötti háború, hanem olyat, "amihez nekik is közvetlen közük van, és szerintük az lenne a helyes, ha Magyarország bevonódna ebbe a konfliktusba". A NATO pedig azt mondja, hogy minden tagállam független, a nemzeti kormányok eldöntik, hogy mit csinálnak; az a kérdés, hogy "van-e olyasmi, amit közösen fogunk csinálni", és erre az a válasz, hogy nem lesz ilyen akció, a NATO nem küld katonát és nem küld fegyvert - mutatott rá.

Orbán Viktor szerint attól, hogy a NATO-ban ez az álláspont, nem jelenti azt, hogy ne lennének viták, és a NATO-ban vannak olyanok, akik "folyamatosan a magyar állásponttal szemben szeretnék a NATO-t beletolni ebbe a konfliktusba". A magyar baloldal pedig azoknak az országoknak akar megfelelni, amelyek inkább befele tolnák a NATO-t a konfliktusba - mondta.

Hangsúlyozta: a helyzet nehéz, kockázatos, és ennek a választásnak a tétje a háború, mert ha a baloldal nyerne a választáson, megnőne azon NATO-országoknak a száma, amelyek a NATO-t és Magyarországot is "beletolnák ebbe a konfliktusba". Tehát "ha békét akarunk, akkor azt Magyarországon és a NATO-ban is csak a nemzeti oldal tudja képviselni" - emelte ki.

A miniszterelnök közölte: Magyarországnak van felelőssége is, a bajbajutottakon mindig segíteni kell, és "erőnkön felül segítünk" is, az európai segítségnyújtást tekintve "népességarányosan mi fogadjuk be a legtöbb menekültet, mi látjuk el a legtöbb embert". Tehát "mi nem pocsék, hanem nagyszerű nemzet vagyunk, amely erkölcsileg helyesen jár el" - fogalmazott.

Azt mondta: de "nem tudunk úgy segíteni az ukránoknak, hogy szétlövetjük Magyarországot", az nem segítség, ha elzárjuk az orosz gáz- és olajcsapot, és a magyar gazdaság megáll.

Úgy látja, a magyar érdek a béke mellett szól, és ez az érdeke az ukránoknak és az oroszoknak is. Emellett az ország biztonságát is meg kell őrizni, nemcsak katonai, hanem gazdasági értelemben is - magyarázta. Hozzátette: ha nem jön energia, megáll a magyar gazdaság, ezért küzd az ellen az európai álláspont ellen, amely a szankciókat ki akarja terjeszteni a gázra és az olajra.

A kormányfő közölte: az a terv, hogy a következő évtizedben úgy alakítják át a magyar energiatermelés szerkezetét, hogy javarészben nukleáris forrásból származik majd, a másik része pedig napenergiából, és a kettő együtt kiteszi az energiaszükséglet több mint 90 százalékát. "Persze mindig lesz valamennyi Oroszországból érkező energiaforrás", de nem az a cél, hogy ne jöjjön semmi, hanem hogy "ne függjünk tőle, mindig legyen más, és ne legyünk kiszolgáltatva" - mutatott rá.

Kitért rá: Oroszország és Ukrajna két olyan ország, amely a világ gabonával való ellátásában kiemelkedő szerepet játszik, és most komoly esély van arra, hogy mindkét ország termelési mennyisége kiesik. "És akkor éhség van, mert ha nincs gabona, akkor éhség van" - mondta.

Úgy vélte, "bennünket az fenyeget, hogy miután a gabona ára majd nőni fog", előállhat az a helyzet, hogy "kiszippantják magas áron a gabonakészleteinket a külföldiek Magyarországról, és akkor itt nem marad, és akkor nekünk kell még magasabb áron importálni". Előfordulhat, hogy a háborúnak, ha elhúzódik, lesz egy olyan következménye az európai gazdaságra, hogy bizonyos élelmiszeripari termékek nem állnak elegendő mennyiségben rendelkezésre - fűzte hozzá.

Orbán Viktor kiemelte: "itt nagy ügyek vannak, nagy összefüggések vannak, komoly tétek vannak, nem szabad kapkodni, nem szabad össze-vissza beszélni, határozottnak és gyorsnak kell lenni, de megfontoltnak". Most nagyok a tétek, és ilyenkor kell a higgadtság, nyugalom, tapasztalat és a napi politikai viták fölé emelkedés képessége - vélekedett. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Augusztus végén véget ér a hadiállapot Ukrajnában?

Ukrajnában a hadiállapot valószínűleg nem ér véget augusztus 23-án - jelentette ki az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában Olekszandr Zavitnevics, a Legfelsőbb Tanács Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottságának vezetője. Szavai szerint ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, Ukrajnának meg kell nyernie a háborút. "Nem csak be kell fejezni, hanem katonai győzelmet kell aratnunk, fel kell szabadítani az összes megszállt területet" - tette hozzá. Zavitenics biztos abban, hogy ilyen rövid időn belül nem valószínű a győzelem. Szerinte ősszel várható a háború aktív szakasza. "Sok múlik a beérkező fegyvereken, azok mennyiségén és minőségén” – jegyezte meg. Zavitenics hangsúlyozta: jelenleg a mozgósítás második hulláma zajlik az országban, egyelőre nem terveznek újabbat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Hatályba lép az ukrán nyelvtörvény második és hatodik cikkelye, a szabálysértőket akár 12 ezer hrivnyára is büntethetik

Július 16-án lép hatályba Ukrajna Az ukrán nyelv államnyelvként való működésének biztosításáról szóló törvényének második és hatodik cikkelye. Ennek értelmében minden árunak az ukrán fogyasztókat kell megcélozni. Az az áru, amely jelenleg már Ukrajna területén van, megmaradhat a korábbi formájában, de minden másnak, amely július 16-át követően jelenik meg országunkban, ukrán felülettel kell rendelkeznie. Az ukrán nyelvre való átállást a vállalkozásoknak kell biztosítaniuk. A törvény betartását az államnyelv védelméért felelős biztos felügyeli. A felület ukrán nyelvű változatának hiánya esetében első alkalommal három és fél ezer hrivnyától hét és fél ezer hrivnyáig terjedő pénzbírság szabható ki. A jogszabályi normák ismételt be nem tartásáért 7500-tól csaknem 12 ezer hrivnyáig terjedő pénzbírságot kell fizetnie a szabálysértőnek. Ezenkívül Olekszandr Packan, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás helyettes vezetője elmondta, hogy a web- és közösségi oldalak, a YouTube-, a Viber-, a

Törvényben tiltanák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását

Ukrajna Legfelső Tanácsa azt javasolja, hogy törvényben tiltsák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását a hadiállapot idején. A képviselők által összeállított törvényjavaslat szövege felkerült a parlament hivatalos honlapjára. A törvényjavaslat meghatározná azon személyek kategóriáit is, akik katonai szolgálatot teljesíthetnek a tartózkodási vagy nyilvántartási helyükön. Jelenleg Ukrajnában a hadiállapot idején az ukrán állampolgárságú hadköteles férfiak kiutazásának rendjét csak az ukrán elnök rendelete szabályozza, azonban törvény erről nem rendelkezik.  Az ukrán törvényalkotók új cikkellyel egészítenék ki Ukrajna Alkotmányát: Az állampolgárok Ukrajnából való kilépésének és Ukrajnába való belépésének eljárásáról. Kivételt képeznének az ukrán kormány által felmentett személyek és a halasztásra jogosultak. Ilyenek például a felsőfokú szakképzési és felsőoktatási intézmények hallgatói, az asszisztensek és gyakornokok, aspiránsok és doktoranduszok, ha

Kreml: a nap végére véget érhet a háború, ha Kijev teljesíti Moszkva feltételeit

Akár már a mai nap végére véget érhetne a háború, ha Ukrajna kapitulálna és teljesítené az orosz fél valamennyi követelését - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az RBK-Ukrajina hírportál szerint.  Peszkov szerint amennyiben Kijev kiadja a parancsot a fegyverletételre és elfogadja Moszkva követeléseit, az a harcok végét jelentené. Arról, hogy Moszkva milyen feltéleket szabott, Peszkov nem adott bővebb tájékoztatást. Volodimir Zelenszkij szerint a legkésőbb a tél beálltáig véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a legerősebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez az orosz agresszió ellen védekező országnak. Korábban Kirilo Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés főnöke a ITV brit televíziónak adott interjújában azt állította, hogy augusztustól fordulópont következik be az orosz-ukrán háborúban, az év végére a harcok intenzitása szinte a nullára fog csökkenni. KÖVESSEN MIN

Fény derült az oroszok igazi tervére

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat leleplezte az orosz vezérkar főigazgatóságának (GRU) Ukrajnában tevékenykedő ügynökhálózatát, amely az ország elfoglalását próbálta segíteni. Köztük volt egy ukrán parlamenti képviselő is - írta az Index . Egy ukrán parlamenti képviselő is segítette Oroszországot Ukrajna elfoglalásában – állítja az ukrán titkosszolgálat (SZBU). Andrij Derkacs parlamenti képviselő a nyomozás szerint felügyelte számos magánbiztonsági cég létrehozását különböző régiókban, hogy „ezeket Ukrajna gyors átvételére használja fel”. A titkosszolgálat szerint a hálózat operatív fejlesztése már régóta zajlott, de az SZBU végül a háború elején semlegesítette azt egy volt képviselői asszisztens, Ihor Kolesznyikov letartóztatásával. Az ukrán fél állítása szerint a letartóztatott asszisztens fedőneve „Veterán” volt, és ő volt az összekötő az orosz különleges szolgálat és Andrij Derkacs parlamenti képviselő között. Kolesznyikov szerint Derkacsot 2016-ban vették fel, és személyesen a GRU fel

Ekkora pusztítást végzett az amerikai nehézfegyver egy orosz bázison (videó)

Az ukránok nemrég jutottak az új fegyverhez, a felvétel Donbaszban készült - szúrta ki a Mandiner . Egy videofelvételen látható, hogy milyen károkat okozott egy orosz katonai bázison egy amerikai HIMARS rakéta-sorozatvető, amelyhez nemrég jutottak hozzá az ukránok. A felvétel a Donbaszban, Izjum környékén készült. The first results of American HIMARS work on the positions of the occupiers in the #Izyum direction. pic.twitter.com/nSFESPCHXS — NEXTA (@nexta_tv) June 26, 2022 Az amerikai fegyverek a múlt hét közepén érkeztek meg Ukrajnába, szombaton pedig az ukrán hadsereg vezérkari főnöke közölte, hogy már hadrendbe állították ezeket, és megkezdték a működésüket. Hangsúlyozzák: a HIMARS-októl és a többi, nyugati államoktól érkező nehéztüzérségi eszköztől a szakértők azt várják, hogy ellensúlyozzák az orosz tüzérségi fölényt, amely a háború kezdete óta tapasztalható. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Nyugtalanító kijelentést tett az orosz külügyminiszter arról, mikor ér véget az ukrajnai háború

Minél több nyugati ország küld fegyvereket Ukrajnába, annál tovább fog tartani a konfliktus – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Híradó szerint. Oroszország többször is a Nyugatot vádolta a konfliktus elhúzódásáért, és rakétacsapásokat intézett az Egyesült Államok és Európa által Kijevnek szállított fegyvereket tároló fegyverraktárak ellen. A türkmenisztáni látogatása során tartott sajtótájékoztatón Lavrov elmondta, hogy Oroszország nem célzott meg egy bevásárlóközpontot sem az ukrajnai Kremencsuk városában hétfőn. Lavrov – az orosz védelmi minisztérium által kedden kiadott nyilatkozatot megismételve – újságíróknak azt mondta, hogy a bevásárlóközpont üres volt, amikor a tűz keletkezett annak következtében, hogy Oroszország csapást mért egy nyugati fegyvereket tároló fegyverraktárra, amely a bevásárlóközpont mellett volt. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: