Ugrás a fő tartalomra

Orbán Viktor kommentálta Volodimir Zelenszkij bírálatát

Az orosz-ukrán háborúban Magyarország Magyarország oldalán áll. Segít a bajbajutottaknak, de érvényesíteni akarja, meg akarja védeni a saját nemzeti érdekeit - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli EU- és NATO-csúcs után a közmédiának adott nyilatkozatában.

A kormányfő kiemelte: Magyarországnak minden nemzetközi találkozó alkalmával újra és újra ki kell állnia a saját nemzeti érdekei mellett.

"Ezért nem mindegy, hogy milyen kormánya van Magyarországnak. Olyan kormánya van-e, amely kiáll a nemzeti érdekek mellett vagy olyan, amelyik a nagyokkal vagy az éppen számára tekintélyt sugárzó más országokkal akar alárendelt szerepben együtt úszni" - fogalmazott.

A miniszterelnök a jelenlegi helyzetet úgy értékelte: vannak országok, amelyek azt mondják, hogy ez egy olyan háború, amelynek valahogy ők is részesei. A magyarok viszont azt mondják, hogy van egy orosz-ukrán háború, ami a szomszédunkban zajlik, nem lehetünk közömbösek, hiszen emberi szenvedések és bajba jutottak milliói vannak. Mindezek mellett vannak magyar érdekek, amelyeket egy szomszédban zajló háború mindig veszélybe sodorhat.

"Vagyis veszélyes helyzetben vagyunk, de mi Magyarország oldalán állunk és magyar fejjel, magyar nézőpontból tekintünk erre a helyzetre" - jelentette ki Orbán Viktor.

Kiemelte: vannak országok, amelyek azt szeretnék, ha a NATO vagy az Európai Unió valamilyen mértékig, akár erőteljesen is részévé válna a konfliktusnak és vannak országok, mint például Magyarország, amelyik ki akar maradni ebből a háborúból.

A kormányfő szerint a NATO-csúcson egyértelműen kiderült, hogy a magyar álláspont mögött vannak többen, ezért a NATO ki is mondta: nem részese ennek a háborúnak, nem akar benne részt venni, ki akar belőle maradni és sem fegyvert, sem katonákat nem küld, se légtérzárat nem rendel el. Hozzátette: ha vannak tagállamok, amelyek túl akarnak ezen menni és saját felelősségükre valamit tenni akarnak, azt a NATO nem akadályozza meg.

Az EU-csúcs gazdasági szankciókat érintő tárgyalásai kapcsán érthető felvetésnek nevezte azt: ha segíteni akarnak az ukránoknak és azt akarják, hogy minél hamarabb béke legyen, akkor az oroszok számára kell világossá tenni, hogy ezt a háborút nem érdemes folytatniuk. Ezt egy helyes törekvésnek tartja, mert szerinte is a legfontosabb ma az, hogy béke legyen. "Mi a béke oldalán vagyunk" - jelentette ki, ugyanakkor hozzátette: nem lehet úgy békét teremteni, hogy olyan szankciókat alkalmaznak, amelyek "jobban fájnak nekünk, mint az oroszoknak".

Márpedig ha a szankciókat kiterjesztik az energiára, az a helyzet áll elő, hogy a magyar gazdaság elviselhetetlen nyomás alá kerül, miközben az oroszoknak ez "feltehetően meg sem kottyan" - írta az MTI.

Magyarország világossá tette: a szankciók kiterjesztése az energiarendszerre alkalmatlan eszköz arra, hogy ezáltal lépéseket tegyünk a béke irányába, más módon kell ezt megtenni, alapvetően diplomáciai tárgyalások útján - hangsúlyozta.

Orbán Viktor kiemelte: mivel ezek a javaslatok újra és újra előkerülnek, ezért Magyarországnak minden egyes nemzetközi találkozó alkalmával újra és újra ki kell állnia a saját nemzeti érdekei mellett.

Úgy vélte: a korábban kritizált Lengyelországról és Magyarországról ma a "legnagyobb elismerés hangján" beszélnek. Mindenki látja azt a hatalmas terhet, amit a lengyel és a magyar emberek visznek a hátukon, hiszen Lengyelországba két és fél millió menekült érkezett, Magyarországra pedig több mint 500 ezer.

Méltatta az önkéntesek, civil szervezetek, valamint egyházak menekülteket segítő munkáját és hangsúlyozta azt is: most nem számít, hogy milyen vitáink voltak korábban az ukránokkal például a magyar kisebbség ügyében, mert ők most bajban vannak, ezért segítünk nekik.

Jelezte: sürgette Brüsszelben, hogy a Magyarország számára elérhető pénzügyi forrásokat minél hamarabb nyissák meg és már meg is érkezett a bizottság részéről a válasz, hogy az első 300 millió eurót (több mint 100 milliárd forintot) rugalmasan, a korábbi célokhoz képest sokkal szabadabban, gyorsabban elérhetővé tették Magyarország számára. Ezt mind az önkénteseinknek köszönhetjük, maga az ország harcolta ki ezt a megítélést - hangsúlyozta.

Azt, hogy az ukrán elnök nem volt elégedett se a NATO-val, se az EU-val és a magyar kormányfőt személyesen is megszólította, bírálta, Orbán Viktor úgy kommentálta: meg kell érteni Volodimir Zelenszkijt, egy ilyen helyzetben ő azt szeretné, ha az egész világ nemcsak osztozna a fájdalmában, nemcsak a menekülteken segítene, hanem magáévá tenné az ukrán pozíciót és azonnal beavatkozna. Ukrajna nehéz helyzetben van, a területén háború van, emberek millióinak kell elhagyniuk az országot. "Ez egy szívfacsaró, nagyon nehéz érzés lehet" - fogalmazott Orbán Viktor.

Szerinte az ukránoknak teljesen érthető szempontja, hogy azt kérik: a NATO menjen be, vállaljon légicsatát, küldjön fegyvereket. Ugyanakkor "mi nem ukránok vagyunk, meg nem oroszok, hanem magyarok" - jegyezte meg.

"Arra a kérdésre, hogy hol áll Magyarország, az a válasz, hogy Magyarország Magyarország oldalán áll" - jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangoztatta: Magyarország azon túl, hogy segít minden bajba jutott ukrán embernek - és erről még az ukrán elnök helyében sem feledkezne meg - nem akar bevonódni ebbe a háborúba, mert ez a magyar nemzeti érdekekkel ellentétes.

A miniszterelnök kitért arra is: Magyarország a NATO tagja, a NATO pedig egységes és erős. "Sőt, nagyon erős. Sokkal erősebb, mint Oroszország" - nyomatékosította.

Orbán Viktor szerint ha a magyarok maguk is megteszik, amit meg kell tenni, van hadseregük és azt felvonultatják a határhoz, ha látszik, hogy "készen állunk, hogy megvédjük magunkat", akkor a többi szövetséges ország is segíteni fog bennünket. "Így együtt mindenki másnál erősebbek vagyunk ma a világon" - jelentette ki, hozzátéve, hogy ennél nagyobb biztonsági garancia ma nem létezik.

Úgy értékelt: minden emberi számítás szerint ma nincs biztonságosabb hely és ország a Földön, mint a NATO-tagállamok országai, köztük Magyarország.

De ez egy háború és a szomszédunkban van, ezért "észnél kell lenni", a stratégiai nyugalom, a higgadtság, a kiszámíthatóság, a magyar érdekek pontos meghatározása és az aszerint történő cselekvés most a döntő. Hozzátette: úgy érzi, hogy eddig Magyarország ezekkel az erényekkel rendelkezett.

Az energiaárakról szólva Orbán Viktor kifejtette: a háborútól függetlenül is felfelé mentek már az energiaárak az elmúlt hónapokban, erre pedig a háború "rátett még egy lapáttal". Szerinte ezt nem lehet tétlenül nézni, ezért a magyar kormány korlátozta az üzemanyag és a legalapvetőbb élelmiszerek árát, védi a rezsicsökkentést.

Ugyanakkor a kormányfő úgy véli: a nemzeti alapon adott válaszok nem lesznek elegendőek, közös európai válaszra is szükség van. Az energiaárak emelkedésének egyik oka ugyanis a kormányfő szerint az a politika, amit "Brüsszelben csinálnak" és ami "szándékosan, folyamatosan emeli az energia árát", mert abból indul ki, hogyha magasabb az ár, akkor az emberek kevesebbet fognak fogyasztani és ezzel megmenthetjük a klímát.

Ezért azt szorgalmazta, hogy amíg a háború tart, addig függesszék fel az "energiaárak emelésére épülő brüsszeli politikát". Szerinte nem szabad büntetni se a szénből, se az olajból, se a gázból származó energiát, mert "ma nem az a kérdés, hogy mi lesz a klímával, hanem az a kérdés, hogy mi lesz a családjainkkal". Ez majd a következő hetek csatáinak kérdése lesz - jelezte Orbán Viktor.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hatályba lép az ukrán nyelvtörvény második és hatodik cikkelye, a szabálysértőket akár 12 ezer hrivnyára is büntethetik

Július 16-án lép hatályba Ukrajna Az ukrán nyelv államnyelvként való működésének biztosításáról szóló törvényének második és hatodik cikkelye. Ennek értelmében minden árunak az ukrán fogyasztókat kell megcélozni. Az az áru, amely jelenleg már Ukrajna területén van, megmaradhat a korábbi formájában, de minden másnak, amely július 16-át követően jelenik meg országunkban, ukrán felülettel kell rendelkeznie. Az ukrán nyelvre való átállást a vállalkozásoknak kell biztosítaniuk. A törvény betartását az államnyelv védelméért felelős biztos felügyeli. A felület ukrán nyelvű változatának hiánya esetében első alkalommal három és fél ezer hrivnyától hét és fél ezer hrivnyáig terjedő pénzbírság szabható ki. A jogszabályi normák ismételt be nem tartásáért 7500-tól csaknem 12 ezer hrivnyáig terjedő pénzbírságot kell fizetnie a szabálysértőnek. Ezenkívül Olekszandr Packan, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás helyettes vezetője elmondta, hogy a web- és közösségi oldalak, a YouTube-, a Viber-, a

Ezt a 7 pontot kell teljesíteni Ukrajnának, hogy megőrizhesse EU-tagjelölti státusát

Az Európai Bizottság azt ajánlja a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak, hogy adja meg a tagjelölti státust Ukrajnának azonban ehhez további feltételeket kell még teljesítenie A brüsszeli testület a tagjelöltséggel kapcsolatban Ukrajnának átadott dokumentumban jelezte, fenntartja a státusz megvonásáról szóló döntés lehetőségét abban az esetben, ha Ukrajna nem teljesíti a vállalt kötelezettségeit - írta a 444 . 1. Az Alkotmánybíróság reformja Az ukrán Alkotmánybíróság és az ukrán elnöki hivatal közötti viták általánosak voltak az elmúlt években, ami több esetben éles szembenállássá fajult. A helyzetet bonyolította, hogy a testület elnökét, Olekszandr Tupickijt még a Janukovics-korszak végén nevezték ki, és ezt a pozícióját Petro Porosenko elnöksége idején is megőrizte. A korrupcióval vádolt Ab-elnököt 2021 tavaszán vitatott jogszerűségű rendelettel felfüggesztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ám a csatározások folytatódtak. Május végén Andrij Szmirnov, az államfő hivatalának he

Volodimir Zelenszkij felhívta Orbán Viktort

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke kedden felhívta Orbán Viktor miniszterelnököt; a megbeszélésen Ukrajna európai integrációjáról, a háborús menekültek befogadásáról valamint a magyar-ukrán együttműködés egyéb területeiről volt szó - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár. Orbán Viktor a tárgyalás során hangsúlyozta: Magyarország támogatja, hogy Ukrajna megkapja a EU-tagjelölti státuszt, és mielőbb le kell bontani a bürokratikus akadályokat Ukrajna tényleges uniós csatlakozása előtt is. A magyar miniszterelnök tájékoztatta az ukrán államfőt, hogy az e heti európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben ezt az álláspontot fogja képviselni. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarország immár közel 800 ezer ukrajnai menekültet fogadott be, és készen áll a további energiaügyi együttműködésre, az ukrán gabona vasúti fuvarozására valamint még több ukrán diák fogadására is. Volodimir Zelenszkij az ukrán nép nevében köszönetet mondo

Az oroszok hadrendbe állítják a Szarmat rakétarendszert, amellyel egy fél kontinenst el lehet pusztítani

Az év végéig hadrendbe áll az első Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétarendszer - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy katonai iskolák végzős hallgatóival kedden Moszkvában megtartott találkozón. Putyin szerint az orosz csapategységekhez elkezdtek megérkezni az Sz-500-as légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek is, amelyeknek nincs párjuk a világon. Az orosz elnök azt mondta, hogy Moszkva lehetséges katonai fenyegetések és kockázatok figyelembe vételével  fogja erősíteni és fejleszteni fegyveres erőit. Kiemelt feladatnak nevezte a csapatok felszerelését új fegyverrendszerekkel. "Sokkal szélesebb körben kell majd alkalmaznunk a robotikát, a legújabb irányító és felderítő berendezéseket, a pilóta nélküli légi járműveket, és aktívan ki kell fejlesztenünk az új fizikai elveken alapuló fegyverrendszereket. A lézer-, az elektromágneses és egyéb fegyverekre gondolok" - mondta Putyin, aki szerint a világon jelenleg nincs az orosznál hatékonyabb haderő. Korábbi tájék

Putyin szerint Ukrajna a Szovjetunióból való kilépése óta "elherdálta" a gazdaságát

Oroszországnak semmi kifogása Ukrajna európai uniós csatlakozása ellene, mert az EU nem katonai blokk - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a 25. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén. "Az EU nem katonai szervezet, katonapolitikai blokk, ellentétben a NATO-val, ezért mindig is azt mondtuk (.), semmi kifogásunk nincs ellene. Bármely ország szuverén döntése, hogy csatlakozik-e egy gazdasági egyesüléshez vagy sem, és az adott gazdasági egyesülésen múlik, hogy vegyen-e fel új államokat a tagjai közé vagy sem" - mondta. Egyúttal kifejtette, hogy az ukrán gazdaság szerkezete nagyon nagy támogatásokat igényel, és ha Ukrajna nem védi meg a belső piacát, akkor végül félgyarmattá válik. Nem tartotta valószínűnek, hogy a szomszédos ország visszaállítja majd az elveszett repülőgépgyártását, hajógyártását, elektronikai iparát és más kritikus iparágait, mert az európai óriások nem fognak versenytársat teremteni maguk számára. Lehetségesnek nevezte, hogy U

Kuleba az Ukrajnának nyújtott nyugati segítségről, Magyarországról és a kárpátaljai magyarokról

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a HVG-nek beszélt az Ukrajnának nyújtott nyugati segítségről, Magyarországról és a kárpátaljai magyarokról. "Az eddig nyújtott támogatás minden várakozást felülmúlt, és nagyra értékeljük, amit kaptunk.  De a háború olyan méreteket ölt, hogy a hatalmas segítség sem elég.  Ez azonban nem a mi vagy a partnereink hibája. Az az Oroszország a bűnös, amely a február 24-én indított háborúban teljes hadigépezetét mozgósította Ukrajna ellen. Csak egy példa arra, mennyire súlyos a helyzet: a jelenleg a fő hadszíntérnek számító Szeverodonyeck térségében az orosz hadseregnek tizenötször annyi ágyúja van, mint az ukránnak. Ennyi is elég annak megértéséhez, hogy több fegyverre van szükségünk" - mondta a politikus. Már felmerült a hetedik szankciós csomag lehetősége. Arról, hogy annak mit kellene tartalmaznia Kuleba a következőket mondta: "Három héttel ezelőtt, amikor az EU még nem fogadta el a hatodik szankciós csomagot, azt az üzenetet kaptuk több

Nemzetközi elfogató parancsot adtak ki egy kárpátaljai férfi ellen, aki Kárpátalja elszakadására szólított fel

Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki egy kárpátaljai lakos ellen, aki Kárpátalja elszakadására szólított fel  - írta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közleményére hivatkozva az RBK-Ukrajina hírportál. A 43 éves férfi nyilvánosan a Podkarpatszka Rusz Köztársaság létrehozását hirdette, a közösségi médiában pedig ukránellenes bejegyzéseket tett közzé. "Az Ungvári Kerületi Bíróság bűnösnek találta az elkövetőt Ukrajna Büntetőtörvénykönyve 110. cikkelyéének 2. része (Ukrajna területi integritásának és sérthetetlenségének megsértése) alapján, és hét év börtönbüntetésre ítélte" - közölte az SZBU. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: